Fotó: Pixabay
A holland vendéglátóipari szövetség (KHN) beperli az államot, a koronavírus-járvány terjedését lassítani hivatott ágazatbéli lezárások miatt – írta kedden a NlTimes holland hírportál.
2021. február 23., 13:162021. február 23., 13:16
2021. február 23., 13:172021. február 23., 13:17
A KHN kárpótlást vár el az elmúlt hónapok kiesett forgalma miatt, és azt hogy az állam engedélyezze az október óta zárva tartó vendéglátó egységek mielőbbi újnyitását. A szövetség a távozó egészségügyi miniszter szavaira hivatkozott, aki a Telegraaf holland napilapnak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy a sport és kereskedelmi létesítmények újranyitása járványügyi szempontból jelentősen kevesebb kockázattal jár, mint a vendéglátó ágazaté.
A KHN elnöke Rober Willemsen szerint, a lezárásokkal kapcsolatos kormányzati döntések alapjául szolgáló járványügyi adatok nap, mint nap változnak, azonban a rendelkezések nem igazodnak ehhez.
A NlTimes szerint a holland gazdasági minisztérium felhívta a figyelmet, hogy a vendéglátóipari vállalkozásoknak valójában van lehetősége állami támogatások felvételére: a kormány fizeti a cégek állandó költségeit, és ezt a támogatási rendszert január végén kibővítették. Eddig több mint 46 ezer kérelem érkezett, ebből 19 ezret hagytak jóvá.
A hágai illetékes bíróság a koronavírus-járvány megfékezésére januárban bevezetett éjszakai kijárási tilalom azonnali feloldására szólította fel kedden a holland kormányt, mondván, a vonatkozó törvény értelmében nem volt vészhelyzet a tilalom bevezetésekor.
Hollandiában országszerte zavargások törtek ki vasárnap a koronavírus-járvány terjedése ellen bevezetett kijárási tilalom miatt, több mint 200 embert vettek őrizetbe a hatóságok – írja a Dutchnews holland hírportál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!