Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
A fiatalok itthon való boldogulását hivatott ösztönözni az internship, azaz a Klaus Johannis által kihirdetett gyakornoki törvény – véli Csép Andrea parlamenti képviselő. Hasonló reményeket fűz a rendelkezéshez a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) is.
Bár a kormány kezdeményezte, a számos módosító javaslat megtétele miatt afféle közös gyermekének tekinti az internshiptörvényt az RMDSZ és a Miért. A gyakornoki törvénynek is nevezhető jogszabály az ifjak munkavállalását hivatott ösztönözni. A gyakorlati szerződés megkötése által bármely 16. életévét betöltött fiatal munkát vállalhat magáncégnél vagy közintézményben. Munkaadója legtöbb hat hónapra köthet vele szerződést, a 16 és 18 esztendő közötti munkavállaló heti ledolgozott óraszáma pedig nem haladhatja meg a 30 órát, a nagykorúaké pedig a 40-et.
Az RMDSZ legalább 75 százalékos juttatást szeretett volna, azonban a többség az 50 mellett voksolt. „Még így is megéri a fiatalnak, mert szakmai gyakorlatra tesz szert, ráadásul az így ledolgozott idő beleszámít a munka mezején eltöltött időszakba” – mondta el Csép Andrea, a törvény végleges formájának egyik kidolgozója.
Az RMDSZ-képviselő szerint az is előny lehet, hogy egy fiatal akár több helyen is gyakornokoskodhat hat-hat hónapot. A legfontosabb szempont a törvénytervezet létrejöttében az, hogy a programban részt vevő fiatalok egy kicsit más környezetben szokják meg azt, hogy a szakmájuk, amit választottak, milyen és miről szól, illetve milyen egy munkaközösségben dolgozni, vélekedett a Maros megyei politikus.
Reményteljesen fogadta a jogszabály kihirdetését a Magyar Ifjúsági Értekezlet is, melynek vezetője, Oltean Csongor szerint
Mint kifejtette, sok frissen diplomázott fiatal azzal szembesül, hogy a munkaadó szakmai tapasztalatot követel az alkalmazáshoz. Szerinte a gyakornoki törvény jó alkalmat kínál ennek a megszerzésére. Az internship azért is hatékonyabb az egyetemi gyakorlatnál, állítja Oltean, mert itt a munkaadó a kifizetett pénzért megköveteli a fiataltól, hogy dolgozzon is, míg az egyetemistának számos vállalkozó csak aláírja a papírját, majd „szabadon engedi”.
Kérdésünkre, hogy a minimálbér fele mennyire hat ösztönzően, egyesek nem választják-e szívesebben a feketemunkát, Birtalan István, a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács elnöke is a hivatalos eljárás fontosságával érvelt. Elmondta,
A Birtalan által vezetett szervezet azt szeretné, ha az önkormányzatok belefoglalnák a 2019-es esztendő költségvetésébe az ifjú gyakornokok foglalkoztatásával járó költségeket, ugyanakkor már több vállalkozót is megkeresett a lehetőség ismertetésével.
Közben a statisztikai adatok lesújtóak. Bár a román gazdaság évről évre kimagaslóan jó eredményeket produkál, az ország munkaképes lakosságának nagy része továbbra is külföldön keresi a kenyerét. Ráadásul friss felmérések szerint
„Ezek olyan fiatalok, akik komolyan gondolják, megvan a tervük, és már azt is tudják, hova akarnak menni” – idézte a Ziarul Financiar Dumitru Sandut, a Bukaresti Egyetem szociológia és szociálismunkás-képző szakának professzorát.
Sandu szerint egy paradox helyzet alakult ki, hiszen Romániában nőttek a fizetések, emelkedett a bruttó hazai termék (GDP), az emberek mégis elmennek. A professzor elmondta, jelenleg is 3,6 millió román állampolgár dolgozik külföldön, főként Spanyolországban és Olaszországban. Tavaly különben csaknem ötmilliárd dollárt küldtek haza a külföldön dolgozó románok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!