Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
A fiatalok itthon való boldogulását hivatott ösztönözni az internship, azaz a Klaus Johannis által kihirdetett gyakornoki törvény – véli Csép Andrea parlamenti képviselő. Hasonló reményeket fűz a rendelkezéshez a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) is.
Bár a kormány kezdeményezte, a számos módosító javaslat megtétele miatt afféle közös gyermekének tekinti az internshiptörvényt az RMDSZ és a Miért. A gyakornoki törvénynek is nevezhető jogszabály az ifjak munkavállalását hivatott ösztönözni. A gyakorlati szerződés megkötése által bármely 16. életévét betöltött fiatal munkát vállalhat magáncégnél vagy közintézményben. Munkaadója legtöbb hat hónapra köthet vele szerződést, a 16 és 18 esztendő közötti munkavállaló heti ledolgozott óraszáma pedig nem haladhatja meg a 30 órát, a nagykorúaké pedig a 40-et.
Az RMDSZ legalább 75 százalékos juttatást szeretett volna, azonban a többség az 50 mellett voksolt. „Még így is megéri a fiatalnak, mert szakmai gyakorlatra tesz szert, ráadásul az így ledolgozott idő beleszámít a munka mezején eltöltött időszakba” – mondta el Csép Andrea, a törvény végleges formájának egyik kidolgozója.
Az RMDSZ-képviselő szerint az is előny lehet, hogy egy fiatal akár több helyen is gyakornokoskodhat hat-hat hónapot. A legfontosabb szempont a törvénytervezet létrejöttében az, hogy a programban részt vevő fiatalok egy kicsit más környezetben szokják meg azt, hogy a szakmájuk, amit választottak, milyen és miről szól, illetve milyen egy munkaközösségben dolgozni, vélekedett a Maros megyei politikus.
Reményteljesen fogadta a jogszabály kihirdetését a Magyar Ifjúsági Értekezlet is, melynek vezetője, Oltean Csongor szerint
Mint kifejtette, sok frissen diplomázott fiatal azzal szembesül, hogy a munkaadó szakmai tapasztalatot követel az alkalmazáshoz. Szerinte a gyakornoki törvény jó alkalmat kínál ennek a megszerzésére. Az internship azért is hatékonyabb az egyetemi gyakorlatnál, állítja Oltean, mert itt a munkaadó a kifizetett pénzért megköveteli a fiataltól, hogy dolgozzon is, míg az egyetemistának számos vállalkozó csak aláírja a papírját, majd „szabadon engedi”.
Kérdésünkre, hogy a minimálbér fele mennyire hat ösztönzően, egyesek nem választják-e szívesebben a feketemunkát, Birtalan István, a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács elnöke is a hivatalos eljárás fontosságával érvelt. Elmondta,
A Birtalan által vezetett szervezet azt szeretné, ha az önkormányzatok belefoglalnák a 2019-es esztendő költségvetésébe az ifjú gyakornokok foglalkoztatásával járó költségeket, ugyanakkor már több vállalkozót is megkeresett a lehetőség ismertetésével.
Közben a statisztikai adatok lesújtóak. Bár a román gazdaság évről évre kimagaslóan jó eredményeket produkál, az ország munkaképes lakosságának nagy része továbbra is külföldön keresi a kenyerét. Ráadásul friss felmérések szerint
„Ezek olyan fiatalok, akik komolyan gondolják, megvan a tervük, és már azt is tudják, hova akarnak menni” – idézte a Ziarul Financiar Dumitru Sandut, a Bukaresti Egyetem szociológia és szociálismunkás-képző szakának professzorát.
Sandu szerint egy paradox helyzet alakult ki, hiszen Romániában nőttek a fizetések, emelkedett a bruttó hazai termék (GDP), az emberek mégis elmennek. A professzor elmondta, jelenleg is 3,6 millió román állampolgár dolgozik külföldön, főként Spanyolországban és Olaszországban. Tavaly különben csaknem ötmilliárd dollárt küldtek haza a külföldön dolgozó románok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!