2009. április 05., 18:142009. április 05., 18:14
A világ vezető ipari és fejlődő gazdaságainak (G20) csütörtöki londoni tanácskozásán megszületett az a megállapodás, amelynek nyomán félezer milliárd dollárral növekszik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közvetlenül mozgósítható tőkekészlete.
Gordon Brown, a vendéglátó brit kormányfő a legnagyobb fejlett és fejlődő országok, valamint az EU alkotta csoport válságkezelő célú londoni értekezlete után közölte: a találkozó eredményeként összesen 1100 milliárd dollár pótlólagos forrás áll az IMF és más hivatalos nemzetközi kölcsönző intézetek rendelkezésére. Brown bejelentése szerint ezen belül 500 milliárd dollárral növekszik a valutaalap közvetlenül mozgósítható tőkekészlete az eddig 250 milliárd dollárról, és a szervezet további 250 milliárd dollár saját „új pénzt” bocsáthat ki a súlyos finanszírozási problémákkal küszködő felzárkózó gazdaságok segítésére. Ezen felül legalább 100 milliárd dollár további forrást bocsátanak más nemzetközi fejlesztési bankok rendelkezésére, és 250 milliárd dollárral támogatják a nemzetközi kereskedelemfinanszírozást.
Az új IMF-kibocsátás a pénzintézet saját „valutájában”, SDR-ben történik. Az SDR-t - különleges lehívási jogok - egy meghatározott valutakosárból képzik, értékét és kamatát a kosár fő valutáinak súlyozásával számítják ki. Az új SDR-kibocsátás lényegében világgazdasági szintű kvantitatív pénzügypolitikai enyhítésnek felel meg, mivel a tranzakció révén úgy jelenik meg igénybe vehető pótlólagos likviditás, hogy mögötte nem hitel - vagyis már meglévő pénz – áll. Gordon Brown a csütörtöki záró sajtóértekezleten elmondta: az új SDR-kibocsátást az IMF összes tagja igénybe veheti.
A londoni G20-csúcsértekezletről kiadott, 29 pontos közös közleményben a Húszak nem vállaltak kötelezettséget további közvetlen, költségvetésből fedezett gazdaságélénkítő lépésekre, de leszögezik, hogy 2010 végéig összesen ötezer milliárd dollár áll rendelkezésre a világgazdaság újjáélesztésére. A kommüniké ezt „példa nélküli és összehangolt költségvetési expanziónak” nevezi.
A hosszú zárónyilatkozatban hangsúlyos helyet kapott a globális pénzügyi ellenőrzési és felügyeleti rendszer megerősítése. A G20-vezetők megállapodtak abban, hogy ezt kiterjesztik minden „rendszerszintű fontossággal bíró” pénzintézetre, befektetési konstrukcióra és piacra, valamint a fedezeti alapokra is. Külön kitér a nyilatkozat a nemzetközi hitelminősítőkre, leszögezve: a szabályozást és a felügyeletet ezekre is ki fogják terjeszteni, mert ki akarják küszöbölni az elfogadhatatlan érdek-összeegyeztethetetlenségeket. A Húszak közleménye szerint „vége a banki titkolózás korszakának”, és a G20-csoport fellép az adómenedékek, illetve az ezek felszámolásában együttműködésre nem hajlandó országok ellen. Ez utóbbiakról a fejlett ipari gazdaságok alkotta OECD külön listát állított össze. Az ellenőrzés és a felügyelet erősítése a német-francia álláspont győzelme.
A pénteki The Washington Post szerint a G20-találkozó nagyobb eredménnyel járt volna, ha a részvevők egyelőre nem a következő válság elhárítására, hanem a jelenlegi leküzdésének amerikai módjára koncentrálnának. Az újság szerint ezt a lehetőséget elszalasztották, a kibocsátott kommüniké tele van a szabályozó szervezetek erősítésére vonatkozó tervekkel, de nem szerepel benne semmilyen elkötelezettség a további pénzügyi élénkítés mellett. A The New York Times megállapította: a londoni tanácskozáson, amelytől a jelenlegi rendkívüli globális gazdasági krízisben sokat vártak, nem fogadtak el olyan sürgős lépéseket, amelyekre szükség van a nemzetközi pénzügyi rendszer rendbetétele és a növekedés helyreállítása érdekében.
Oroszország nem járul hozzá az 1,1 billió dolláros összeghez, erre nem is vállalt kötelezettséget - hangsúlyozta Alekszej Kudrin orosz pénzügyminiszter egy oroszországi bankfórumon. Azzal indokolta Moszkva távolmaradását, hogy a volt szovjet köztársaságokat eddig is sok tízmilliárd dollárral támogatja. „Úgy gondoljuk, máris eléggé eljátsszuk a nagy testvér szerepét térségünkben” - mutatott rá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Látogatottsági adatok