2009. április 05., 18:142009. április 05., 18:14
A világ vezető ipari és fejlődő gazdaságainak (G20) csütörtöki londoni tanácskozásán megszületett az a megállapodás, amelynek nyomán félezer milliárd dollárral növekszik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közvetlenül mozgósítható tőkekészlete.
Gordon Brown, a vendéglátó brit kormányfő a legnagyobb fejlett és fejlődő országok, valamint az EU alkotta csoport válságkezelő célú londoni értekezlete után közölte: a találkozó eredményeként összesen 1100 milliárd dollár pótlólagos forrás áll az IMF és más hivatalos nemzetközi kölcsönző intézetek rendelkezésére. Brown bejelentése szerint ezen belül 500 milliárd dollárral növekszik a valutaalap közvetlenül mozgósítható tőkekészlete az eddig 250 milliárd dollárról, és a szervezet további 250 milliárd dollár saját „új pénzt” bocsáthat ki a súlyos finanszírozási problémákkal küszködő felzárkózó gazdaságok segítésére. Ezen felül legalább 100 milliárd dollár további forrást bocsátanak más nemzetközi fejlesztési bankok rendelkezésére, és 250 milliárd dollárral támogatják a nemzetközi kereskedelemfinanszírozást.
Az új IMF-kibocsátás a pénzintézet saját „valutájában”, SDR-ben történik. Az SDR-t - különleges lehívási jogok - egy meghatározott valutakosárból képzik, értékét és kamatát a kosár fő valutáinak súlyozásával számítják ki. Az új SDR-kibocsátás lényegében világgazdasági szintű kvantitatív pénzügypolitikai enyhítésnek felel meg, mivel a tranzakció révén úgy jelenik meg igénybe vehető pótlólagos likviditás, hogy mögötte nem hitel - vagyis már meglévő pénz – áll. Gordon Brown a csütörtöki záró sajtóértekezleten elmondta: az új SDR-kibocsátást az IMF összes tagja igénybe veheti.
A londoni G20-csúcsértekezletről kiadott, 29 pontos közös közleményben a Húszak nem vállaltak kötelezettséget további közvetlen, költségvetésből fedezett gazdaságélénkítő lépésekre, de leszögezik, hogy 2010 végéig összesen ötezer milliárd dollár áll rendelkezésre a világgazdaság újjáélesztésére. A kommüniké ezt „példa nélküli és összehangolt költségvetési expanziónak” nevezi.
A hosszú zárónyilatkozatban hangsúlyos helyet kapott a globális pénzügyi ellenőrzési és felügyeleti rendszer megerősítése. A G20-vezetők megállapodtak abban, hogy ezt kiterjesztik minden „rendszerszintű fontossággal bíró” pénzintézetre, befektetési konstrukcióra és piacra, valamint a fedezeti alapokra is. Külön kitér a nyilatkozat a nemzetközi hitelminősítőkre, leszögezve: a szabályozást és a felügyeletet ezekre is ki fogják terjeszteni, mert ki akarják küszöbölni az elfogadhatatlan érdek-összeegyeztethetetlenségeket. A Húszak közleménye szerint „vége a banki titkolózás korszakának”, és a G20-csoport fellép az adómenedékek, illetve az ezek felszámolásában együttműködésre nem hajlandó országok ellen. Ez utóbbiakról a fejlett ipari gazdaságok alkotta OECD külön listát állított össze. Az ellenőrzés és a felügyelet erősítése a német-francia álláspont győzelme.
A pénteki The Washington Post szerint a G20-találkozó nagyobb eredménnyel járt volna, ha a részvevők egyelőre nem a következő válság elhárítására, hanem a jelenlegi leküzdésének amerikai módjára koncentrálnának. Az újság szerint ezt a lehetőséget elszalasztották, a kibocsátott kommüniké tele van a szabályozó szervezetek erősítésére vonatkozó tervekkel, de nem szerepel benne semmilyen elkötelezettség a további pénzügyi élénkítés mellett. A The New York Times megállapította: a londoni tanácskozáson, amelytől a jelenlegi rendkívüli globális gazdasági krízisben sokat vártak, nem fogadtak el olyan sürgős lépéseket, amelyekre szükség van a nemzetközi pénzügyi rendszer rendbetétele és a növekedés helyreállítása érdekében.
Oroszország nem járul hozzá az 1,1 billió dolláros összeghez, erre nem is vállalt kötelezettséget - hangsúlyozta Alekszej Kudrin orosz pénzügyminiszter egy oroszországi bankfórumon. Azzal indokolta Moszkva távolmaradását, hogy a volt szovjet köztársaságokat eddig is sok tízmilliárd dollárral támogatja. „Úgy gondoljuk, máris eléggé eljátsszuk a nagy testvér szerepét térségünkben” - mutatott rá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok