2009. január 25., 13:012009. január 25., 13:01
A kormány egyelőre nem döntött a szerzői jogi szerződések kérdésében, de elemezni fogja a szakszervezetek javaslatát, és a következőkben ismét egyeztet erről az érdekvédelmi szervezetekkel – jelentette ki szombaton Emil Boc miniszterelnök. „Elemezni fogjuk, hogy szükség van-e vagy sem egy ilyen lépésre” – tette hozzá a kormányfő.
A nagy szakszervezeti tömbök vezetői pénteken találkoztak a miniszterelnökkel, valamint Gheorghe Pogea pénzügyminiszterrel, hogy a következő időszakban esedékes válságenyhítő intézkedésekről és a 2009-es állami költségvetésről egyeztessenek. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség elnöke azt javasolta a találkozón, hogy a kormány szüntesse meg a szerzői jogi szerződések alapján történő bérkifizetések gyakorlatát, amelyet sok munkáltató alkalmaz. A szakszervezeti vezető szerint ez a bérezési módszer adócsalásnak is minősülhet. Bogdan Hossu hangsúlyozta a találkozón, hogy az alkalmazottak bizonyos kategóriái – könyvelők, közjegyzők, építészek stb. – szerzőjogi szerződések alapján kapják meg bérüket, mivel ezáltal a munkaadó elkerülheti bizonyos adók és illetékek befizetését. Az Alfa Kartell vezetője szerint 200 ezer személyt érinthet e bérezési módszer eltörlése.
Romániában meglehetősen elterjedt gyakorlat, hogy a munkaadók csak a minimálbért tüntetik fel az alkalmazottak munkakönyvében, a bérek többi részét szerzőjogi vagy egyéni vállalkozói szerződések alapján, vagy akár „feketén” fizetik ki. Az Adó- és Pénzügyi Hivatal (ANAF) adatai szerint 2007-ben az alkalmazottak 61,5 százalékának minimálbér szerepel a munkakönyvében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok