
Fotó: Jakab Mónika
A jelenlegi 2550 lejről 3000 lejre tervezi emelni januártól a bruttó minimálbért a bukaresti kormány, az összegből pedig 200 lej után a munkáltatónak nem kellene adót és járulékot is fizetnie – ezzel a javaslattal álltak szerdán a szakszervezetek és a munkáltatók elé a Ciucă-kabinet képviselői.
2022. november 17., 08:062022. november 17., 08:06
Mint ismeretes, jelenleg is létezik egy 200 lejes összeg, amely adómentes, ám ez csak abban az esetben, ha a cég a minimálbér felett biztosítja ezt. A Profit.ro politikai forrásokra hivatkozva szerdán azt írta, felmerült annak a lehetősége is, hogy ezt a verziót is fenntartják, amivel 400 lejre nőne az adómentes összeg egy bruttó 3200 lejes fizetés esetében.
A többiek különböző konstrukciókkal rukkoltak elő, amely szerintük méltányosabb lenne mind a minimálbért, mind az annál nem sokkal keresők számára.
A munkáltatók eközben elfogadták a 3000 lejes bruttó összeget, azt kérték viszont, hogy ne 2800 lejnél, hanem a jelenlegi 2550 lejnél húzzák meg azt a szintet, amely fölött nem kell adózni és járulékot fizetni.
– érvelt a javaslat mellett Florin Jianu, a kis- és középvállalkozások országos tanácsának (CNIPMMR) elnöke. A minimálbér-emelés fejében a munkavállalói szövetség az energiaárak ellenőrzés alatt tartását kérte a kormánytól, hogy a kkv-k veszteségeit kompenzálni lehessen addig is, amíg az új szabályozás január elsején hatályba lép.
Radu Burnete, a Concordia munkáltatói szövetség vezérigazgatója közölte: az általa képviselt munkáltatók is egyetértenek a minimálbér növelésének szükségességével. Javaslatuk szerint azonban

Marius Budăi munkaügyi miniszter kijelentette kedden, hogy 2023. január elsejétől nőnek a nyugdíjak, az emelés mértékéről a kormánykoalícióban döntenek.
A szerdai találkozón nem született döntés, a felek a jövő hét elején ismét tárgyalóasztalhoz ülnek. „Az érdekegyeztető tanácsban tett javaslatok továbbra is megfontolás tárgyát képezik, és a 2023-as bruttó minimálbér szintjéről szóló döntés alapját fogják képezni; e kérdésről a jövő hét elején tartanak egy újabb megbeszélést” – áll a kormány által a találkozót követően kiadott közleményben.

A jelenleg 2550 lejes romániai bruttó minimálbér németországi mintára történő megemelését kéri a hatóságoktól az Alfa Kartell.
Jelen pillanatban nagyjából 1,3 romániai alkalmazott kap minimálbért, ami nettó értékben 1491 lejt jelent.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
szóljon hozzá!