Bár már öt év is eltelt az utolsó Harry Potter-mozi bemutatója óta, a márkává nőtt történet készítői nem hagyták a Villámsebhelyest eltűnni a süllyesztőben. Rowling és varázslója újra berobbant a köztudatba.
Véget ért a riói olimpia, de az eredményekről, történésekről még sokáig fogunk beszélni. Sajnos, a versenyek nem csak győzelmekről és a dicsőségről szólnak, bőven akadtak olyan pillanatok is, melyek nem válnak az olimpiák becsületére.
A Kárpát-medencei honfoglalás 895-ben több szakaszban és több irányból zajlott. Ezt megelőzően azonban Árpád fejedelem vezetésével a magyar csapatok kalandozó hadjárataikkal Észak-Európáig jutottak el.
Véget ért a riói olimpia, amely minden idők legellentmondásosabb ötkarikás rendezvénye volt. A nyolc aranyéremnek köszönhetően a magyarok ismét jól szerepeltek, az éremtáblázaton a 12. helyen végeztek, a románok azonban leszerepeltek.
Kovásznát a Berecki-havasok sűrű, nyurga fenyői őrzik, a ropogósan friss levegőben sós és vasas borvíz hideg illata terjeng. A háromszéki város ma már nem csak ásványvizeinek köszönhetően pezseg.
Összmagyar érdek, hogy egy osztályban minél több magyar gyerek legyen, és ne hiányozzanak onnan lehetséges jó vagy gyengébb tanulók sem. A jók anyanyelvükön még jobbakká válhatnak, a gyengébbek pedig kevésbé gyengék, mintha nem anyanyelvükön tanulnának.
Már-már szürrealista társadalmunk hétköznapjaiba csempésznek némi örömöt a Kolozsvári Magyar Napok.
Csányi Sándor, a Magyar Gulyás Gasztro-Turisztikai Egyesület elnöke az anyaország koronázatlan gulyáskirályának számít. A világ legmagyarabb eledeléről, a gulyásról azt állítja, főzése a magyarságtudatunkat is erősíti.
Tíz évvel ezelőtt jelent meg a Csíki Hírlap. A székelyföldi sajtó egyik legfiatalabb kiadványaként rövid idő alatt a régió piacvezető lapjává vált. Az évforduló kapcsán a lap főszerkesztőjével, Kozán Istvánnal beszélgettünk.
„A Kolozsvári Magyar Napok az a rendezvény, mely után mindenki otthon érezheti magát a kincses városban” – fogalmazott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a 7. KMN zárógáláján. Az idei rendezvény Kolozsvár 700 évének bűvöletében zajlott.
Most a fájdalomról akarok írni. Nem a cseppfolyósra énekelt szűfájdalomról, a létfájások divatjáról sem, hanem a konkrét testi fájdalomról, amit egyre kevésbé tisztelünk magunkban, egymásban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 19–20. század történészeinek nagy része a hunokat és az avarokat a magyarok rokonainak tekintette. Szerintük folytonosság mutatható ki a hunok, avarok és a honfoglaló magyarok között. Sorozatunkban elméleteik bemutatására törekszünk.
Folytatódott a magyar küldöttség jó szereplése a riói olimpián, eddig Hosszú Katinka háromszor, míg Szász Emese és Szilágyi Áron állhatott a dobogó legfelső fokára. A románoknál eddig csak a női párbajtőrcsapat kapott aranyat.
A világ sok országában él kínai kisebbség. Ázsia-szerte, az anyaországon kívül igen jelentős számú diaszpóra talált otthonra. Indonéziában vérrel, verítékkel küzdöttek megmaradásukért. A hárommilliós közösség jelentős része keresztény.
Aki már hallotta Király László költőt író-olvasó találkozón beszélni, tudhatja: Király Lászlónak elsősorban történetei vannak. De történetei nem akármilyenek, és főként nem önmagukért valók.
Négy év múlva, egész pontosan 2020 karácsonyán tarthatják meg a Szent Mihály-templom megáldását, a tervek szerint ekkorra fejeződik be Erdély második legnagyobb alapterületű műemlék templomának a felújítása.
A római katolikus egyház keretében működő Fokoláre mozgalom Kolozsváron tartotta meg az Isten önkéntesei nevű ágának kelet-európai konferenciáját. A mozgalom 1956-ban létrejött hivatásának elnökével, Paolo Mottironival beszélgettünk.
Kelet-Európa történelmét az I. világháború végéig három uralkodódinasztia határozta meg, a Habsburgok, a Romanovok és a Hohenzollernek. Az 1989-es változásokat követően azonban sehol nem sikerült visszaállítani a monarchiát.
Látogatottsági adatok