
2014. április 05., 09:152014. április 05., 09:15
Nemrég választói korba lépett, minden szükséges igazolvánnyal és korához képest fejlett identitástudattal rendelkező fiam úgy döntött, nem szavaz az április 6-i országgyűlési választásokon. Mielőtt bárki is megkérdezné, hogy miért kívánkozik egy családi ügy egy országos hetilap hasábjaira, gyorsan leszögezem: mert jelenség értékűnek tartom. Sok szempontból, de „nemzetépítésileg” feltétlenül.
A mintegy tizenkilenc éves ifjú ember ugyanis nem közéleti érdektelenségből, nemtörődömségből határozott így. Ellenkezőleg. Hosszasan tépelődött, a téma több családi együttlét alkalmával került terítékre, apjának köszönhetően a „gyermek” közéletileg amúgy is fokozottan „mérgező” környezetben él. Szóval az átlagosnál jóval több információval rendelkezik arról, hogy ki-mi a Fidesz, a zászlókon és hangulatkeltéseken túl is látja a Jobbikot, beszéltünk a baloldali ellenzék „homogenitásáról” és múltjáról is. A hirtelen felindulás esete is kizárva tehát, még akkor is, ha szangvinikus nagyapja vélhetően soha nem fogja megérteni unokája döntésének mozgatórugóit.
Nem azért vezetem elő a történetet, hogy – akár a viccben – jelezzem: egy szavazatra senki se számítson. Sokkal inkább azért, mert az eset egyfajta kórképet vázol fel, és feladatot szab meg. Hiszen, mi tagadás, sűrűn foglalkoztat a kérdés: milyen mértékben tekintsem a családban zajló nemzettudati nevelés kudarcának ezt a választói nemet? Mert miközben saját nemzete történelmének és kultúrájának ismerete és ápolása tekintetében nem áll rosszul a gyermek, szimbólumaink felvállalása és használata egyértelműen fontos helyet foglal el az életében, a választói részvétel ügyében nem jutott dűlőre saját magával.
És ez üzenetértékű. Korosztályától ugyanis nem várható el az idősebbek feltétlen lelkesedése, az egyik vagy másik politikus iránti szimpátiája vagy ellenszenve, az elveszített állampolgárság visszanyerésének könnyes hálája. Gondolkodó emberek ők, akik közül sokan soha nem fognak érzelmi alapon voksolni, ám tényleges hasznára lehetnek annak a társadalomnak, amelynek valóban sikerül megnyernie őket.
Merem remélni, hogy nem az ő szavazatán múlik majd, folytathatja-e munkáját a jelenlegi nemzeti kormány. Mert igencsak sok lenne még a tennivaló Budapesten, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön. A jó hír, hogy nem megtéríteni kell tömegeket, hanem az alkotó, teremtő értelemre hatva karon fogni őket, s együtt menni az ígéretesnek tűnő úton. Abban a tudatban, hogy az út mentén egyre értékesebb szavazatok sorakoznak. Az anyaországban, Erdélyben, a Felvidéken és a Délvidéken egyaránt.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!