
2014. április 05., 09:152014. április 05., 09:15
Nemrég választói korba lépett, minden szükséges igazolvánnyal és korához képest fejlett identitástudattal rendelkező fiam úgy döntött, nem szavaz az április 6-i országgyűlési választásokon. Mielőtt bárki is megkérdezné, hogy miért kívánkozik egy családi ügy egy országos hetilap hasábjaira, gyorsan leszögezem: mert jelenség értékűnek tartom. Sok szempontból, de „nemzetépítésileg” feltétlenül.
A mintegy tizenkilenc éves ifjú ember ugyanis nem közéleti érdektelenségből, nemtörődömségből határozott így. Ellenkezőleg. Hosszasan tépelődött, a téma több családi együttlét alkalmával került terítékre, apjának köszönhetően a „gyermek” közéletileg amúgy is fokozottan „mérgező” környezetben él. Szóval az átlagosnál jóval több információval rendelkezik arról, hogy ki-mi a Fidesz, a zászlókon és hangulatkeltéseken túl is látja a Jobbikot, beszéltünk a baloldali ellenzék „homogenitásáról” és múltjáról is. A hirtelen felindulás esete is kizárva tehát, még akkor is, ha szangvinikus nagyapja vélhetően soha nem fogja megérteni unokája döntésének mozgatórugóit.
Nem azért vezetem elő a történetet, hogy – akár a viccben – jelezzem: egy szavazatra senki se számítson. Sokkal inkább azért, mert az eset egyfajta kórképet vázol fel, és feladatot szab meg. Hiszen, mi tagadás, sűrűn foglalkoztat a kérdés: milyen mértékben tekintsem a családban zajló nemzettudati nevelés kudarcának ezt a választói nemet? Mert miközben saját nemzete történelmének és kultúrájának ismerete és ápolása tekintetében nem áll rosszul a gyermek, szimbólumaink felvállalása és használata egyértelműen fontos helyet foglal el az életében, a választói részvétel ügyében nem jutott dűlőre saját magával.
És ez üzenetértékű. Korosztályától ugyanis nem várható el az idősebbek feltétlen lelkesedése, az egyik vagy másik politikus iránti szimpátiája vagy ellenszenve, az elveszített állampolgárság visszanyerésének könnyes hálája. Gondolkodó emberek ők, akik közül sokan soha nem fognak érzelmi alapon voksolni, ám tényleges hasznára lehetnek annak a társadalomnak, amelynek valóban sikerül megnyernie őket.
Merem remélni, hogy nem az ő szavazatán múlik majd, folytathatja-e munkáját a jelenlegi nemzeti kormány. Mert igencsak sok lenne még a tennivaló Budapesten, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön. A jó hír, hogy nem megtéríteni kell tömegeket, hanem az alkotó, teremtő értelemre hatva karon fogni őket, s együtt menni az ígéretesnek tűnő úton. Abban a tudatban, hogy az út mentén egyre értékesebb szavazatok sorakoznak. Az anyaországban, Erdélyben, a Felvidéken és a Délvidéken egyaránt.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!