
2014. április 05., 09:152014. április 05., 09:15
Nemrég választói korba lépett, minden szükséges igazolvánnyal és korához képest fejlett identitástudattal rendelkező fiam úgy döntött, nem szavaz az április 6-i országgyűlési választásokon. Mielőtt bárki is megkérdezné, hogy miért kívánkozik egy családi ügy egy országos hetilap hasábjaira, gyorsan leszögezem: mert jelenség értékűnek tartom. Sok szempontból, de „nemzetépítésileg” feltétlenül.
A mintegy tizenkilenc éves ifjú ember ugyanis nem közéleti érdektelenségből, nemtörődömségből határozott így. Ellenkezőleg. Hosszasan tépelődött, a téma több családi együttlét alkalmával került terítékre, apjának köszönhetően a „gyermek” közéletileg amúgy is fokozottan „mérgező” környezetben él. Szóval az átlagosnál jóval több információval rendelkezik arról, hogy ki-mi a Fidesz, a zászlókon és hangulatkeltéseken túl is látja a Jobbikot, beszéltünk a baloldali ellenzék „homogenitásáról” és múltjáról is. A hirtelen felindulás esete is kizárva tehát, még akkor is, ha szangvinikus nagyapja vélhetően soha nem fogja megérteni unokája döntésének mozgatórugóit.
Nem azért vezetem elő a történetet, hogy – akár a viccben – jelezzem: egy szavazatra senki se számítson. Sokkal inkább azért, mert az eset egyfajta kórképet vázol fel, és feladatot szab meg. Hiszen, mi tagadás, sűrűn foglalkoztat a kérdés: milyen mértékben tekintsem a családban zajló nemzettudati nevelés kudarcának ezt a választói nemet? Mert miközben saját nemzete történelmének és kultúrájának ismerete és ápolása tekintetében nem áll rosszul a gyermek, szimbólumaink felvállalása és használata egyértelműen fontos helyet foglal el az életében, a választói részvétel ügyében nem jutott dűlőre saját magával.
És ez üzenetértékű. Korosztályától ugyanis nem várható el az idősebbek feltétlen lelkesedése, az egyik vagy másik politikus iránti szimpátiája vagy ellenszenve, az elveszített állampolgárság visszanyerésének könnyes hálája. Gondolkodó emberek ők, akik közül sokan soha nem fognak érzelmi alapon voksolni, ám tényleges hasznára lehetnek annak a társadalomnak, amelynek valóban sikerül megnyernie őket.
Merem remélni, hogy nem az ő szavazatán múlik majd, folytathatja-e munkáját a jelenlegi nemzeti kormány. Mert igencsak sok lenne még a tennivaló Budapesten, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön. A jó hír, hogy nem megtéríteni kell tömegeket, hanem az alkotó, teremtő értelemre hatva karon fogni őket, s együtt menni az ígéretesnek tűnő úton. Abban a tudatban, hogy az út mentén egyre értékesebb szavazatok sorakoznak. Az anyaországban, Erdélyben, a Felvidéken és a Délvidéken egyaránt.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!