Nánó Csaba
2021. február 12., 16:282021. február 12., 16:28
2021. február 12., 16:392021. február 12., 16:39
Levelet hozott a postás – mondanám. De tulajdonképpen régen kaptam borítékban kézzel írt, klasszikusnak mondható üzenetet. Annál inkább elárasztanak az elektronikus úton terjedő különféle felhívások, okoskodások, egyre erőszakosabban tekerednek nyakunk köré azok az írások, amelyek megmondják, mi jó vagy rossz nekünk, hogyan kell élni, mit kell tenni, hogy belesimuljunk a környezetbe, mi használ, és mi nem. Aztán érkezik egy másik üzenet, amiben mindezeknek az ellenkezője van megírva. Néhányan képesek a válogatásra, mások sajnos mindent lenyelnek emésztés nélkül. Ha viszont odafigyelünk az adathalmazra, néha még okos dolgokat is kihámozhatunk belőle…
Nem foglalkoznék a témával, ha a napokban szinte percek leforgása alatt tartalmilag és mondanivalójában nem nagyjából hasonló üzenet kelti fel az érdeklődésemet. Az egyik elektronikus postaládámba érkezett körlevél formájában, a másik egy online újság felületén ötlött a szemembe, és mindkettő a modern technológia veszélyeire hívja fel a figyelmet. Régi téma, beszélünk erről, amióta csak a világháló felütötte a fejét az életünkben, beleszól hétköznapjainkba, átok és áldás egyszerre.
A két írás azért érdekes, mert végre kimondja: nem miden az, aminek látszik, és minden online aktivitás általában az emberek hiszékenységére épít.
Az egyik véleménymondó nemzetbiztonsági szakértő, aki egy interjúban elmondta: aggasztónak tartja azt, ami az internet megjelenése után érinti a társadalmat. „Van egy tudatos magatartás, amely meg akarja bontani a társadalom alapértékeit. Ezt jól látjuk a családok támadásánál, a nemekkel szembeni zavarkeltéssel, egyáltalán az identitások megbontásával. Létezik egy stratégiai elképzelés arra, hogy a meglévő normalitást minél gyorsabban fel lehessen számolni” – mondta a szekértő, aki szerint „tudatos támadás folyik” a normális társadalmi viszonyok ellen. A kérdezett megoldási javaslata az, hogy le kell kapcsolni a világhálót, persze azzal ő is tisztában van, hogy ez lehetetlen. De figyelmeztet: olyan még sosem volt, hogy egy gép „fog irányítani és olyan módon befolyásolni, hogy másodpercek alatt ér el eredményt, ilyenre nem volt példa. Ezért mondom, le kell kapcsolni.” Persze ez sosem fog megtörténni, de egyre többen figyelmeztetnek, hogy óvatosan kell bánnunk a „gépek” adta lehetőségekkel.
A másik vélemény egy ismert közgazdász írása. Szerinte mindaz, ami manapság (elsősorban a virtuális térben) velünk történik, összefügg, illetve kapcsolatban áll a Big Tech cégek (Google, Facebook, Twitter, Amazon, Youtube, Netflix, HBO stb.) cenzúrájával és véleménydiktatúrájával. „A Netflix és a többi médiaszolgáltató burkolt és kevésbé burkolt propagandát folytat. A régi sorozatokban, hiába gyártották a baloldali ABC- és NBC-hálózatok, kevés politikát és propagandát találunk. Gondoljunk csak a Columbóra, Kojakre, Magnumra stb.
ahogy a melegek is csak pozitív karakterek lehetnek és persze kötelező szerepelniük már minden sorozatban…” A vélemény így folytatódik: „a balliberális média, a Netflixen, HBO Go-n stb. keresztül sokszor a legfiatalabb korosztályt célozza meg, már 14 éves kortól. És mivel e sorozatok azon kívül, hogy tele vannak történelem hamisítással és hazugsággal, sokszor látványosak, jól rendezettek és beszippantják az embert, ezért nagyon veszélyesek!” Továbbá: „Akié a média, azé minden! Jó lenne megtanulni, hogy a média már rég nem csak a nyilvánosság és ellenőrzés szerepét tölti be, mint a negyedik hatalmi ág, hanem önmaga is a hatalmat irányító, befolyásoló tényezővé vált.”
E megállapításoknak nehéz ellentmondani. Persze az élet sosem egyszerű, de be kell látnunk: a világháló ahelyett, hogy leegyszerűsítette volna a dolgokat, bonyolultabbá tette őket. Mekkora hatalma lehet például egy közösségi háló üzemeltetőjének, aki letilthatja az Egyesült Államok elnökét, vagy bárkitől megvonhatja a szólás- és véleményszabadság jogát? És erre nem is kell különösebb indokot találnia, illetve senki előtt nem kell igazolnia magát.
Nos, egyebek mellett ezek azok a kérdések, amelyeket érdemes feltennünk magunknak, miközben szájtátva ülünk a számítógép előtt…
Rostás Szabolcs
Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.
Balogh Levente
Amint az várható volt, a szociáldemokraták által a költségvetés szociális vonzatai kapcsán kikényszerített kompromisszum körüli vita csupán tovább mélyítette az ellentéteket a bukaresti kormányt alkotó koalíciós pártok között.
Páva Adorján
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Gazda Árpád
Mi történne, ha Szoboszlai Dominik a magyar foci botladozásait megelégelve egy napon úgy döntene, hogy az angol válogatottat erősíti? Elgondolni is rossz. Márpedig a sport elüzletiesedésének világában a nemzeti identitás, a zászló is lecserélhetővé vált.
Rostás Szabolcs
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Balogh Levente
Üzenetértékű, hogy Románia és Ukrajna partnerségi megállapodást kötött, de kérdéses, mi lesz a kisebbségekkel – az időzítése kapcsán pedig némi olyan érzése is van az embernek, hogy Kijev és Bukarest a magyar választási kampányba is beszállt egy kicsit.
Somogyi Botond
,,Biztosan nem lesz világháború?” – kérdezte tőlem hosszú évekkel ezelőtt a lányom. ,,Emlékszem, apa – mondta nekem a minap – azt válaszoltad, háború biztos nem lesz, legfennebb gazdasági, digitális háború.”
szóljon hozzá!