2015. november 24., 21:072015. november 24., 21:07
Párizsban megtörtént az, amire a hónapok óta húzódó és fokozódó migránsválság kapcsán figyelmeztetnek biztonságpolitikai szakemberek, titkosszolgálati vezetők és az Európa jövőjéért őszintén aggódó politikusok. A tárva-nyitva hagyott öreg kontinens sebezhetősége immár jó ideje nem kérdés, mint ahogy az sem, hogy az emberi civilizációt és a keresztény értékeket tűzzel-vassal irtani akaró Iszlám Állam keze előbb-utóbb Európa nagyvárosaiba is elér.
A befogadó, békés, a veszélyektől nem tartó Európa idillikus képét felfestő Angela Merkel német kancellárasszony politikájának teljes csődje is egyben az eddig 130 áldozatot követelő párizsi merénylet. Ez még akkor is igaz, ha az ellentábor szerint nem mutatható ki direkt ok-okozati összefüggés a migráció és a párizsi merényletek között. Az ugyanis nehezen hihető el, hogy az átjáróházzá vált Európa ellenőrizetlen határain ne juthatott volna be közel-keleti táborokban jól kiképzett terrorista, testre erősíthető robbanóanyag és a terrorcselekményekhez szükséges logisztika.
Miközben a véleményformáló sajtósok és néhány szakértő is nekiesett a munkájukat állítólag rosszul végző francia titkosszolgálatoknak, a többség nem teszi fel a kérdést: vajon mekkora emberi és technikai adottság kell ahhoz, hogy a százezer szám Európába érkező, legtöbbször hivatalos papírok nélküli, álidentitással rendelkező bevándorlók közül idejében ki lehessen szűrni a gyanús elemeket? Főleg olyan körülmények között, mint Németországban, ahol több tízezer, a helyét kereső migráns kóborol ellenőrizetlenül tartományról tartományra vagy éppen Európa többi szegletébe.
Nem az a kérdés, hogy a mostani párizsi merénylők második generációs, immár Európában született elkövetők, vagy éppen a frissen érkezett utánpótlás soraiból kerültek ki, hanem az, hogy Európa tudomásul veszi-e sebezhetőségét, vagy vígan, dalolva rohan vesztébe? Aligha fér kétség ahhoz, hogy a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztőségének lemészárlásával elkezdődött és a múlt péntek éjszakai merényletsorozattal folytatódó Európa-ellenes ámokfutás egy jól kitervelt és kidolgozott támadássorozat része. Ma Párizs, és holnap ki tudja, melyik európai nagyváros.
A 2001. szeptember 11-e után elkezdődött példátlan amerikai biztonsági intézkedések hatására az Egyesült Államok felocsúdott és újraírta biztonságpolitikai forgatókönyvét. Lehet azon háborogni, hogy bizonyos esetekben az amerikai titkosszolgálatoknak túl nagy a vadászterületük, de ha emberéletek százairól van szó, ezért semmi sem drága.
A nyitott kapukkal dicsekvő Európában egyelőre más a helyzet. Félő azonban, hogy ezek a véres pofonok még nem elég erősek ahhoz, hogy az európai uniós politikai elit felocsúdjon Csipkerózsika-álmából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!