2015. november 24., 21:072015. november 24., 21:07
Párizsban megtörtént az, amire a hónapok óta húzódó és fokozódó migránsválság kapcsán figyelmeztetnek biztonságpolitikai szakemberek, titkosszolgálati vezetők és az Európa jövőjéért őszintén aggódó politikusok. A tárva-nyitva hagyott öreg kontinens sebezhetősége immár jó ideje nem kérdés, mint ahogy az sem, hogy az emberi civilizációt és a keresztény értékeket tűzzel-vassal irtani akaró Iszlám Állam keze előbb-utóbb Európa nagyvárosaiba is elér.
A befogadó, békés, a veszélyektől nem tartó Európa idillikus képét felfestő Angela Merkel német kancellárasszony politikájának teljes csődje is egyben az eddig 130 áldozatot követelő párizsi merénylet. Ez még akkor is igaz, ha az ellentábor szerint nem mutatható ki direkt ok-okozati összefüggés a migráció és a párizsi merényletek között. Az ugyanis nehezen hihető el, hogy az átjáróházzá vált Európa ellenőrizetlen határain ne juthatott volna be közel-keleti táborokban jól kiképzett terrorista, testre erősíthető robbanóanyag és a terrorcselekményekhez szükséges logisztika.
Miközben a véleményformáló sajtósok és néhány szakértő is nekiesett a munkájukat állítólag rosszul végző francia titkosszolgálatoknak, a többség nem teszi fel a kérdést: vajon mekkora emberi és technikai adottság kell ahhoz, hogy a százezer szám Európába érkező, legtöbbször hivatalos papírok nélküli, álidentitással rendelkező bevándorlók közül idejében ki lehessen szűrni a gyanús elemeket? Főleg olyan körülmények között, mint Németországban, ahol több tízezer, a helyét kereső migráns kóborol ellenőrizetlenül tartományról tartományra vagy éppen Európa többi szegletébe.
Nem az a kérdés, hogy a mostani párizsi merénylők második generációs, immár Európában született elkövetők, vagy éppen a frissen érkezett utánpótlás soraiból kerültek ki, hanem az, hogy Európa tudomásul veszi-e sebezhetőségét, vagy vígan, dalolva rohan vesztébe? Aligha fér kétség ahhoz, hogy a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztőségének lemészárlásával elkezdődött és a múlt péntek éjszakai merényletsorozattal folytatódó Európa-ellenes ámokfutás egy jól kitervelt és kidolgozott támadássorozat része. Ma Párizs, és holnap ki tudja, melyik európai nagyváros.
A 2001. szeptember 11-e után elkezdődött példátlan amerikai biztonsági intézkedések hatására az Egyesült Államok felocsúdott és újraírta biztonságpolitikai forgatókönyvét. Lehet azon háborogni, hogy bizonyos esetekben az amerikai titkosszolgálatoknak túl nagy a vadászterületük, de ha emberéletek százairól van szó, ezért semmi sem drága.
A nyitott kapukkal dicsekvő Európában egyelőre más a helyzet. Félő azonban, hogy ezek a véres pofonok még nem elég erősek ahhoz, hogy az európai uniós politikai elit felocsúdjon Csipkerózsika-álmából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!