2015. november 24., 21:072015. november 24., 21:07
Párizsban megtörtént az, amire a hónapok óta húzódó és fokozódó migránsválság kapcsán figyelmeztetnek biztonságpolitikai szakemberek, titkosszolgálati vezetők és az Európa jövőjéért őszintén aggódó politikusok. A tárva-nyitva hagyott öreg kontinens sebezhetősége immár jó ideje nem kérdés, mint ahogy az sem, hogy az emberi civilizációt és a keresztény értékeket tűzzel-vassal irtani akaró Iszlám Állam keze előbb-utóbb Európa nagyvárosaiba is elér.
A befogadó, békés, a veszélyektől nem tartó Európa idillikus képét felfestő Angela Merkel német kancellárasszony politikájának teljes csődje is egyben az eddig 130 áldozatot követelő párizsi merénylet. Ez még akkor is igaz, ha az ellentábor szerint nem mutatható ki direkt ok-okozati összefüggés a migráció és a párizsi merényletek között. Az ugyanis nehezen hihető el, hogy az átjáróházzá vált Európa ellenőrizetlen határain ne juthatott volna be közel-keleti táborokban jól kiképzett terrorista, testre erősíthető robbanóanyag és a terrorcselekményekhez szükséges logisztika.
Miközben a véleményformáló sajtósok és néhány szakértő is nekiesett a munkájukat állítólag rosszul végző francia titkosszolgálatoknak, a többség nem teszi fel a kérdést: vajon mekkora emberi és technikai adottság kell ahhoz, hogy a százezer szám Európába érkező, legtöbbször hivatalos papírok nélküli, álidentitással rendelkező bevándorlók közül idejében ki lehessen szűrni a gyanús elemeket? Főleg olyan körülmények között, mint Németországban, ahol több tízezer, a helyét kereső migráns kóborol ellenőrizetlenül tartományról tartományra vagy éppen Európa többi szegletébe.
Nem az a kérdés, hogy a mostani párizsi merénylők második generációs, immár Európában született elkövetők, vagy éppen a frissen érkezett utánpótlás soraiból kerültek ki, hanem az, hogy Európa tudomásul veszi-e sebezhetőségét, vagy vígan, dalolva rohan vesztébe? Aligha fér kétség ahhoz, hogy a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztőségének lemészárlásával elkezdődött és a múlt péntek éjszakai merényletsorozattal folytatódó Európa-ellenes ámokfutás egy jól kitervelt és kidolgozott támadássorozat része. Ma Párizs, és holnap ki tudja, melyik európai nagyváros.
A 2001. szeptember 11-e után elkezdődött példátlan amerikai biztonsági intézkedések hatására az Egyesült Államok felocsúdott és újraírta biztonságpolitikai forgatókönyvét. Lehet azon háborogni, hogy bizonyos esetekben az amerikai titkosszolgálatoknak túl nagy a vadászterületük, de ha emberéletek százairól van szó, ezért semmi sem drága.
A nyitott kapukkal dicsekvő Európában egyelőre más a helyzet. Félő azonban, hogy ezek a véres pofonok még nem elég erősek ahhoz, hogy az európai uniós politikai elit felocsúdjon Csipkerózsika-álmából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!