
2015. január 24., 11:322015. január 24., 11:32
2015. január 24., 13:262015. január 24., 13:26
Hosszú listát írhatnánk, mennyi galibát is okozott az elmúlt években Székelyföld újrafelfedezése. Ezért hát vegyük csak az időrendben legutóbbiaktól. Közülük is egy könnyű – mondhatni habos –, ennek megfelelően könnyen fogyasztható, mi több, a közízlésnek tekintélyes mértékben megfelelő témával: a sörrel. A Heineken és az Igazi Csíki Sör közötti jogi háborúskodás ugyanis túllépte a márkajogi, a versenyhelyzetet médianyomással befolyásolási szakaszt. Talán túlzás lenne azt állítani, hogy ingadozik az amúgy világszerte sokak kedvencének számító sörmárka romániai helyzete, az azonban kétségtelen, hogy jogászai igencsak fűrészelik a tartópilléreket. Mert ha a Székelyföld adminisztratív nemlétével operáló jogászi gárda meg is nyeri a bírósági csatát, a székelyföldi sörháborút erősen elveszíteni látszik. Darázsfészekbe nyúltak azzal, hogy precedenst teremtve az etnikai kártyához folyamodtak.
Feltéve, ha nem romlik az Igazi minősége, illetve javul a székelyföldi emberek nyelvhez és hazához, röghöz és sörhöz való viszonyulása. Még az is lehet, hogy amint a férfiember szívéhez a gyomrán keresztül, úgy az önrendelkezés iránti elkötelezettség fokozásához akár a torkán át is vezethet az út. A Heineken támadásai ugyanis jelentős mértékben összerántani látszanak a székelyföldi sörivókat, de az immár elhanyagolhatatlan mozgósító fórumnak számító közösségi hálók tanúsága szerint az egyéb erdélyi színterek fogyasztóit is.
Lám, mit tesz, ha anyanyelvén szól a fogyasztóhoz a sörcímke. És gondoljunk bele: mit tenne, ha a hétköznapok amúgy is nyűgös feladatainak abszolválásában is segítségünkre lehetne a magyar nyelv. Hogy ehhez elsősorban saját tudati gátjainkat kellene legyőznünk? Aligha vitatható. Hogy legfeljebb pillanatnyi előnyöket biztosít a román nyelvű ügyintézés elfogadása, mégis sűrűn élünk vele? Nézzünk csak magunkba. Hogy sok esetben épp a magyar elöljárók képviselik a jobb a békesség elvét a néhány kilométernyi aszfaltútra vagy vízvezetékre mutogatva? Nézzenek csak magukba.
Lenne itt helyrerakni való bőven, de hát a belső, tudati rendteremtés a legnehezebb. Jóval egyszerűbb sajnálni és sajnáltatni magunkat, szörnyülködni afölött, hogy milyen rohamosan fogy a magyar. Közben meg írni a csererét az allokációra, amelyet aztán félszeg mosollyal terjesztünk elő inredzsisztrálásra a buletinünk kíséretében.
Még az úgynevezett Székelyföldön is. Ahol legalább most valamiféle patrióta mozgalom van kialakulóban. Csak legyen mindig Igazi Csíki Sör készleten, hogy koccinthassunk is rá.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!