
2013. május 31., 08:482013. május 31., 08:48
Elballagnak. Idén is, ahogyan évszázadok óta teszik a végzős diákok. Büszkeségtől vagy csak úgy, megmagyarázhatatlan okokból szipogó szülők, hozzátartozók állnak sorfalat a büszkeségtől vagy valami megmagyarázhatatlan szorongástól könnyező ifjú titánoknak. A ki nem mondott kérdések is változatlanok, talán évszázadok óta: mi lesz veletek? Mi lesz velünk?
Na de elsősorban velük. Ha készültek erre a pillanatra vagy még inkább az ezt követőkre, gond egy szál sem. Ha nem készültek vagy csak kevésbé, akkor sincs semmi veszve. Amit tanáraikkal és szüleikkel együtt közös erővel elszúrtak, abból még sok minden pótolható, csak immár jóval nagyobb erőfeszítések árán. Várja őket egy átalakulóban lévő világ, amelyben – jósolják a szakértők – kevésbé fognak jól élni, mint szüleik.
Ebben sincs túl sok újdonság, hiszen évtizedek óta több-kevesebb megalapozottsággal valamennyi nemzedék áldozatinak tarthatta magát. Néhány rózsaszín lufival ugyan kevesebb takarja el a kilátást, de nincs ez rosszul így, hiszen az idealizált bizonytalanságnál ezerszer jobb a mégoly kíméletlen bizonyosság. Az útkeresésnek előreláthatóan jót tesz majd a felsőoktatási dömpinget korlátozni kívánó közhangulat-változás, a részben kényszerből újra felfedezett műszaki szakoktatás, amellyel már „csak” összehangolni kellene a rendszert, a városperspektívát, a felszippantó munkaerőpiacot.
Megújuló, talán egészségesedő világ vár rájuk. Csak maradjon meg bennük minél tovább a nyitottság, a kíváncsiság, a játékosság, a vitakészség, a mosoly, a hit, a remény. Ne engedjék, hogy bedarálja őket a megkeseredett környezet, az életet rossz kompromisszumok sorozatának tartó felnőtt világ. Vigyék magukkal az iskolában is egyre nagyobb adagokban hozzáférhető praktikus tudást, a sikereket, a szerelmeket, a közösség védő-szerető-megedző emlékét. Életük első, nem csak megismételhetetlenségében különleges húsz évét, amely – megfelelő „karbantartás” mellett – még sokáig tartó lendületet kölcsönözhet.
Mennek. Már csak nyomokban gyerekek, de néha már egészen felnőttek is. Mennek a saját útjukon, nekünk meg nem marad egyéb, mint az út széléről figyelni őket. Lehetőleg úgy, hogy rajtunk, szülőkön, hozzátartozókon semmilyen fölösleges aggódás ne látsszon, de azért szükség esetére legyen nálunk átnyújtandó papírzsebkendő, falatnyi csoki, tanácsra megtévesztésig hasonlító szó.
Ennyi volt, az utat már ők építik.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!