2016. május 20., 22:552016. május 20., 22:55
Amióta Supka Géza újságíró-polihisztor kilenc évtizeddel ezelőtt Miskolcon megálmodta, csak a háborúk szóltak közbe az ünnepi könyvhét megrendezésébe Magyarországon. Nagyszerű ötlet volt – immáron hatodik alkalommal – Kolozsváron is megszervezni az eseményt. Még akkor is, ha kissé keveredik benne a politika a kultúrával, a politikusok a könyvekkel. No,de lépjünk túl ezen, hiszen manapság a politika minden lehető és lehetetlen helyen ott van, és akarjuk vagy sem, beleszól, tervezi, irányítja életünket. Így aztán a kulturális rendezvényekről pláné nem hiányozhat némi önreklám, főleg választási évben. Persze, ha ezzel támogatják a magyar kultúra fennmaradását, akkor akár el is nézhetjük politikusainknak, hogy ők nyitják, zárják, vezetik, alakítják, látogatják a rendezvényeket. Így van ez az egész világon, miért lógjunk mi a sorból kifelé.
De ne rontsunk a jón, hisz minden jel arra mutat, hogy a 6. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét sikert aratott. Legalábbis a szervezők szerint. Másoknak nagyon úgy tűnt, mintha kevesebben látogatták volna a kiadók, könyvárusok standjait, mint az elmúlt években. Természetesen ez szubjektív vélemény, négy nap pedig édeskevés minden elképzelés valóra váltásához, minden igény kielégítéséhez. Így is nagyon jól meg kellett fontolni, hogy a sok érdekes, esetenként egymásra szervezett rendezvény közül melyiken vegyünk részt.
Ami a könyvek árát illeti, hétköznapi, fizetésből élő embernek sajnos egyáltalán nem ünnep a könyvhét. El kell ismerni, nem a kiadványok drágák – nyugati zsebeknek akár röhejesen kevés –, hanem a fizetések, nyugdíjak alacsonyak. Utóbbiakhoz viszonyítottan minden drága, ami a megélhetéshez szükségeltetik, a könyv pedig ebben az országban már-már luxuscikknek számít. Ürömben az öröm, hogy ha már könyvhét és ünnepi, kevesen mennek el úgy a kiállított kiadványok mellett, hogy valamit ne vásároljanak. Az már bonyolultabb kérdés, hogy miért vásárolunk akkor, ha kihozzák elénk, és miért nem fordulunk be ugyanazért az üzletbe. Ám ez legyen az emberiség legnagyobb gondja.
Mindazonáltal öröm volt nézni a fiatalokat, akik legalább ideig-óráig lekapcsolták magukat a virtuális világról, és kilátogattak oda, ahol valós dolgok történnek. Ha csak a szemükkel is simogatták a könyveket, de legalább élőben látták, hogyan is néznek ki. Így talán néhány évet még túlél a nyomtatás műfaja, mielőtt végképp felkerül okosabbnál okosabb kütyükre, és majd múzeumokban, egy letűnt kor emlékeként mutogatják a papírosra nyomtatott betűket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!