2013. november 01., 09:042013. november 01., 09:04
Gratulációk itt, kamion árnyékában félve meglobogtatott román zászló ott, de mindenekelőtt végeláthatatlan, méltóságteljes embersorok. A székelyek nagy menetelése az előzetes várakozásoknál is jóval nagyobb ünneppé kerekedett, olyan lélekgazdagító eseménnyé, amelynek „elektromossága” minden bizonnyal tízezrekben világít még sokáig.
Márpedig a töltetre a jelek szerint szükség lesz még egy ideig, a letagadhatatlan léptékű menetelést ugyanis nagy igyekezettel próbálják elhallgatni a román közvélemény elől. Sokan csalódásként élik meg, hogy bár a székelység és szövetségesei csúcsformában teljesítették a Bereck és Kökös közötti, klasszikussá nemesedett távot, másnap változatlan érdektelenségre, arrogáns elutasításra kellett ébredniük. Józanul belegondolva azonban aligha számíthattunk másra: a román társadalom többsége ugyanis olyan mértékben informálatlan, illetve félreinformált a székelység autonómiaigényének tárgykörében, hogy ingerküszöbét ma még sokkal inkább eléri a kóbor kutyák ügye, mintsem egy mellettük élő nemzeti közösség tényleges sorsa. Márpedig abban az országban, amelyet miniszterei sok esetben tévéműsorokból irányítanak, a média által generált, illetve közvetített társadalmi nyomás hiánya, a hiány mesterséges fenntartása jó eséllyel tart parkolópályán szinte bármilyen ügyet. Majd csak belefullad a sikertelenségbe...
Jogos a kérdés: hiába bontott akkor zászlót márciusban Marosvásárhelyen, most pedig Háromszéken sok tízezer magyar? Természetesen nem. Tisztában kell azonban lenni azzal, hogy csak a köztereken való egyre sűrűbb, szükség esetén állandósuló jelenlét egy tényleges probléma tudatosításának egyik leghatékonyabb eszköze. A többségi nemzet vélt vagy valós komfortérzetének kikezdése ugyanis egy idő után egyéb tudati tényezőre is jó eséllyel képes hatni, a kitartással és elszántsággal képviselt ügyek pedig előbb-utóbb utat találnak a legmélyebb gondolati tunyaságban tespedők felé is. Ezért aztán máris készülhetünk a következő, majd az azt követő megmozdulásra, a lendületnek nem szabad megtörnie az egyéni érdekek gátján.
Ma még senki sem tudja, hogy meddig tart ez a menetelés. Talán évekig, talán évtizedekig. Talán jóval rövidebb ideig. Nyugodtan megígérhetjük a sikert gyermekeinknek, ők biztosan megérik majd. A szellem kint van a palackból, már nem félünk tőle, némi borzongást legfeljebb az kelt bennünk, hogy valamiféle ismerős ismeretlen felé haladunk. Amiről csak azt tudjuk, hogy dédapáink jól érezték magukat benne. És ez elég.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!