Egyre több gazda tér vissza a földműveléshez (Képünk illusztráció)
Fotó: Gábos Albin
2020. április 18., 09:112020. április 18., 09:11
Mintegy tíz évvel ezelőtt egy riportkészítő utamon beszédbe elegyedtem az érmelléki kistelepülés, Érkenéz plébánosával, aki a 2008 táján elkezdődött gazdasági válságtól azt remélte, az emberek vissza fognak térni parlagon hagyott földjeikhez. Úgy gondolta, a szükség újból rákényszeríti az embereket az ugar megművelésére. Volt, aki valóban megtért Isten eme kegyelmi forrásához – megszántotta, bevetette, learatta a termését –, de a plébános reményei csak részben váltak valóra. Recesszió ide vagy oda, volt egy másik alternatívája a jobb életnek, ami sokaknak jobban bevált, mint ősei földje: a nyugati országok kínálta munkalehetőség a világgazdasági krízis idején is kecsegtetőbbnek bizonyult, mint a sok gonddal-bajjal járó földművesség.
A veszélyt érző ember elkezdett gondoskodni a holnap biztonságáról. Bár az ifjúság színe-java erről a vidékről is idegenbe vándorolt, az idősebb korosztályban a mai napig ott lappang a föld tiszteletének ősi ösztöne. A házak előtti lócák nemcsak a meleg nyári délutánok tereferéire szolgálnak, de őrhelyek is. Öreg, ráncos, érmelléki tapasztalt szemek őrhelyei, amelyek nyomon követik az élet viszontagságos menetét, és új életet fakasztanak. Ha kell, ásóval, kapával is. Nemcsak a mindennapok óraműszerű rutinját, de a valódi élet útját is rögzítik minden esztendőben. Ők mindig tudják, mennyi a hektáronkénti búza- vagy tengeritermés, milyen a krumpli, a cukorrépa vagy a dinnye hozama. Még a szalma színe is árulkodik a termés milyenségéről – hallom nemegyszer, amikor megállok egy-egy olyan lélekszigeten, mint Kiskereki, Asszonyvására vagy Érselénd, ahol a szilva és a kenyér „fröstök” tudott maradni.
Hordják az új kenyérnek valót – szólnak a hírek nyaranta a kispadon. Az árok partjára lerakott szalmabálák már sárgállnak a szomszéd előtt – jön a hír az alvégről. Kérges tenyerek simítanak végig rajtuk, mint valami szőke mezei hajzuhatagon, és az öreg szemek csordultig telnek hálával: a hozsanna a földből való élet kiparancsolójának szól. Jól eresztett a föld, jó idő járt az aratókra – mondogatják tenyerükben a búzaszemeket mustrálgatva. Az aszály, amely szinte minden esztendőben sújtja a vidéket, újfent a tengeribe tesz kárt – hangzik a másik fohász. De jó az Isten, jót ád! – nyugszanak bele jó ízes nyelvjárással a vitathatatlanba, mert mit is tehetne a föld embere, akinek élete a zsellérvilágban gyökeredzik. Jó az Isten, jót ád. Idén is megnyitja majd újra az élet útját, mondják a kispadok „lakói”, bár nekik jutott mindig a legkevesebb.
A búza ezektől az aggódó pillantásoktól sarjad és szökken szárba jövőre is, ha elmúlik az Úr haragja. Mert akik egykoron mezítláb jártak a dűlőút porában, övék marad a termés aggodalma, amíg csak élnek.
A lócán ülők pedig újra kökényszilvával és kenyérfarával kínálhatják az idegent. Még akkor is, ha először látják őket, az érmelléki embernek nem számít. Amit a föld Isten kegyelméből ad, az errefelé mindenkié. Alig egy hónapja éljük újra ugyanazt a létbizonytalanságot, mint a 2008–2010-es években, annyi különbséggel, hogy már nincs alternatíva. Talán most fognak gyökeret verni, szárba szökkenni a még feltöretlen, magtalan földben az egykori érkenézi plébános reményei.
És az erdélyi, a partiumi, illetve az érmelléki magvetők ismét bekerítik elhagyott házaikat, és mindennapos lesz a fohász: „kertem, ódd a magvat, ami megmaradt…”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!