
2016. február 06., 16:452016. február 06., 16:45
A rendszerváltás óta szinte közhelynek tűnt kimondani és leírni, hogy erdeink jelentik a zöld aranyat. Az eszement erdőirtások és fatolvajlások évtizedei alatt az erdő minden volt, csak zöld arany nem. A könnyű pénzszerzésre szakosodott erdőmaffia zavartalanul működhetett, legfennebb a legutolsó láncszemen, a sorból kilógó erdei munkáson csattant a törvény szigora, akit ritkán ugyan, de példastatuálás kedvéért megbüntettek. Mindeközben több százezer hektár erdő tűnt el nyomtalanul, és a közvélemény azt hitte, a rémtörténet addig folytatódik, amíg a Kárpátok és a szelídebb dombság lankáiról teljesen eltűnik az élő fa. Ehhez talán pár esztendő kellett volna még. Szerencsére mégsem ez történt. Talán a huszonnegyedik órában következett be a változás, amikor rendőrségi és csendőrségi alakulatok kezdték átfésülni a falopásból élő települések maffiahálózatát, és az egymást követő letartóztatások még a legbiztosabb lábakon álló „fakereskedők” jól menő üzleteit is felszámolhatják. Ennek ára van: egy év alatt megugrott mind a tűzifa, mind az építő- és bútoripar számára kínált nyersanyag ára.
Európa nyugati féltekéjén a bőséges erdőségekkel rendelkező országokban sem olcsó a fűtés, sőt, más tüzelőanyagokkal összehasonlítva a tűzifa kimondottan drága alternatíva. Faipari felhasználása szintén nem olcsó mulatság, így nem véletlen, hogy az olcsó faáru miatt Romániában telepedtek meg Európa legnagyobb fafeldolgozó vállalatai.
A régóta várt óvintézkedés tehát nálunk is megtörtént: ha a zöld aranyat többé nem lehet illegálisan kitermelni, idővel helyreáll erdőségeink közösségeltartó képessége, megnyugodhatnak a környezetvédők, és mindazok, akik eredeti szépségében szeretnék látni továbbra is kirándulásaikon erdeinket.
Úgy gondolom, most jön el az ideje azoknak az erdei közbirtokosságoknak is, amelyek évszázadok hagyományait újjáélesztve kínálnak gazdasági támpontot a helyi közösségek számára. Ha az erdei fának valódi, igazi értéke lesz, ha az erdő élettérként és nem lepusztítandó, gyors meggazdagodási forrásként marad fenn a köztudatban, akkor új értelmet nyer az erdő- és vadgazdálkodás. Legyen az magán vagy állami erdő, ha mindenhol betartják és betartatják a törvényt, az nemcsak hosszabb, hanem rövidtávon is a teljes közösség érdekét, jövőjét szolgálja, és nem csupán néhány fafeldolgozóét, akik most ország-világ előtt tiltakoznak a dráguló nyersanyag miatt.
Ha eddig olcsó volt a faanyag, az csak azért történhetett meg, mert az erdő természetes önfenntartásához képest kétszer-háromszor több fát vágtak ki. Úgy tűnik, most ennek vége szakad.
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!