2014. december 19., 15:372014. december 19., 15:37
Ezekben a napokban minden Tőkés Lászlóról és Temesvárról szól. Tegyük hozzá gyorsan: korántsem érdemtelenül, illetve nemcsak huszonötévenként. Egy negyedszázados évforduló, persze, olyan alkalom, amelytől a legnonkonformistább ember is csak nehezen képes elvonatkoztatni. Sőt, az is, aki szimbolikusan még ma is szívesen rekesztené be a püspököt a hajdani temesvári parókiára, lehetőleg úgy, hogy az ablakon se nézhessen ki, nemhogy szóljon az elmúlt huszonöt év alatt ugyan gyérülő, de még mindig jelentős tömeghez. A történelem nagy alakjainak kikezdése – főleg még életükben, amikor lehetőségük van emberi gyarlóságok elkövetésére – korántsem új praktika, a harsány „beszédhibásakat” azonban rendre elsodorja az emberi bölcsesség szelíd fuvallata.
Az azonban tényleg soha ki nem meríthető téma, hogy mi vértezi fel a halhatatlanság, a kétségbevonhatatlan értékek páncéljával a temesvári templom körüli történések főszereplőit. Mert a történelmi hős többnyire nem születik, hanem belenő egy helyzetbe, egy feladatba, egy küldetésbe. Alkalmassága persze korábban alakul ki, gének, szülői és egyéb életminták ágyazzák be egyre mélyebbre. Édesapja szerint Tőkés László annak idején nem tett egyebet, mint becsületes, hittel élő emberként ragaszkodott az elveihez, igyekezett megőrizni egyenes tartását. Miközben gyarló lényként szorongott, féltette szeretteit, a holnapot. A mellette kiállásért napokon át ütött-vert híve pedig nem a fájdalomtól sírt, hanem attól rettegett, hogy egyszercsak nem bírja tovább a megpróbáltatásokat, olyat mond, amit nem akar, olyan döntést hoz, amely már nem őt fejezi ki, hanem a vereséget szenvedett, megtört embert.
Ki tudná utána, utánuk csinálni? Belátom, rossz a kérdés. Ezt ugyanis már senkinek sem kell utánuk csinálnia. Az új korok új kihívásaira többnyire új férfiak jelentkeznek, ám áldozatvállalás, közösségért cselekvés tekintetében az elmúlt huszonöt év alatt sem találtak fel korszakalkotóan újat. És az „újratervezések” is csak akkor érnek valamit, ha a legvállalhatóbb utat jelölik meg a közösségi célok elérése felé. Tőkés László e tekintetben sokak számára unalmas következetességgel tartja a csapást, legtöbbször a szellemi GPS-készülékek által diktált apró korrigálásokat is figyelmen kívül hagyva. Mellőle elmaradoznak a gyorsabban haladni kívánók, a rövidítőket keresők, a szórakoztatóbb útitársakra vágyók. Aztán egyikük-másikuk újra ott az úton, mintegy felismerve, hogy élni csak becsületesen, hittel érdemes.
Tekintsünk szét: ugye, megérte...
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!