2017. január 07., 14:502017. január 07., 14:50
A Románia EU-csatlakozását megelőző évben, 2006-ban a Magyar Televízió forgatócsoportja több tucat erdélyi magyart kérdezett meg arról, mi a véleménye az ország uniós felzárkóztatásáról. Néhány gondolat erejéig jómagam is szót kaptam, és azt mondtam, hogy az erdélyi magyarok számára ez nagy esély, hiszen egyéni és közösségi jogainkat tudjuk majd rendezni. Mint később a műsorból kiderült, sokan gondolták ezt így a megkérdezettek közül.
Tíz évvel Románia EU-csatlakozását követően adott a kérdés: valóban ennyire naivak voltunk, akik egy évtizeddel korábban abban hittünk, hogy az Európai Unió képes, illetve akarja-e rendezni a tagállamok területén élő nemzeti közösségek jogegyenlőségét? Talán mégsem naivitás, hanem egyféle megelőlegezett bizalom volt a számunkra évtizedekig elérhetetlennek tűnő nyugati demokráciák irányába.
Egy évtizeddel a hátunk mögött bölcsebbek és okosabbak lettünk. Így többek között már azt is tudjuk, hogy az Európai Unió meg tudná oldani az erdélyi magyar közösség jogköveteléseit, de nem érdeke, nem akarja, vagy egyszerűen közömbös irányába. Politikai bikkfanyelven szólva az unió számára nem ez jelenti a prioritást. És ha tíz év múlva a mai formájában még lesz Európai Unió – amire azért nagy összegben nem fogadnék – nagy valószínűséggel akkor sem ez lesz a legfontosabb teendője.
A tízéves évfordulón persze másról is írhatnék. Többek között arról, hogy ez idő alatt Románia nettó 26,5 milliárd euró vissza nem térítendő uniós támogatáshoz jutott különböző pályázatok formájában. Mindenféle statisztika készült már arról, hogy tíz év alatt mintegy hetven százalékkal nőtt a lakosság nettó keresete, ami önmagában valóban szép teljesítmény, ha nem tudnánk, hogy addig is az unió sereghajtói voltunk, és most is azok vagyunk. Egy nyugat-európai országhoz képest változatlanul nagy a szegénység, de a régiók, az utak és a teljes infrastruktúra elmaradottsága is tetemes. A tagsággal azonban egyértelműen változott valami: az emberek minden eddiginél könnyebben jutnak el a kontinens másik felébe munkát vállalni, és több pénzt keresni. Az agyelszívás, a képzett munkaerő tömeges elvándorlása olyan óriási érvágást jelent, ami már napjainkban veszélyezteti Románia gazdasági fejlődését, de akár tíz-tizenöt éven belül a teljes nyugdíjrendszer összeomlásához vezethet.
Nyugat-Európa ma már nem tud létezni a keleti tagállamok olcsó munkaereje nélkül, a keleti részek pedig egyféle fájdalomdíjként kapják meg azt az uniós támogatást, amivel látszatfejlődést és látszatjólétet teremthetnek.
Kérdés, hogy ez a fajta szimbiózis meddig tarthat el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!