Támogatás segítségért

Orbán Viktor kolozsvári látogatása alkalmával a miniszterelnök részéről a szászfenesi templom felavatása után az udvaron hangzott el: a magyar kormány csak abban az esetben tud minket továbbra is támogatni, ha jövőben magyar állampolgárokként a választások alkalmával mi is segítünk.

Tiszta, egyenes beszéd. Aki hallotta, tudta, miről van szó. Hirtelen eszembe jutott egyik ismerősöm, aki évtizedek óta ül otthon a választások napján. „Mit nekem szociáldemokraták vagy demokrata-liberálisok? Úgysem lesz nekünk jobb. Nem látod, mindegyik hogy lop?”–förmedt mindig rám, amikor próbáltam meggyőzni arról, hogy állampolgári kötelessége a választásokon való részvétel. „Ha már az RMDSZ-re nem szavazol, legalább a másik magyar pártra üsd a pecsétet, hogy egy magyar szavazat se vesztődjék el”–igyekeztem hatni „nemzetiségi”vonalon a betevő falatját ezermesterként kereső ismerősömre. Mindhiába. Szerinte mindenki csak torzsalkodik egymással, nincs összefogás, az emberek javát egyetlen politikus sem tartja szem előtt –legyen az román vagy magyar. Ezért néhány évvel ezelőtt –a magyar parlamenti választások idején –elő sem mertem hozakodni az ötlettel, hogy kettős állampolgárként akár ott is „beleszólhatunk a nagypolitikába”.

Legutóbb azonban igencsak meghökkentem. „Te, Boti, úgy határoztam, hogy jövőre elmegyek, és Orbán Viktorra szavazok”. Barátom elmesélte, hogy idén nyáron az egyik magyarországi bevásárlóközpont parkolójában őrizte barátja új járgányát, nehogy ellopják, s máris ott termett egy jól öltözött kéregető. Mikor kérdőre vonta a koldust, az elmondta neki, hogy mostanában nem hagyják békében. Bezzeg Gyurcsány idejében nem kellett dolgozniuk, mégis kapták a „segíjt”. Most csak úgy jutnak pénzhez, ha dolgoznak.

„De nehogy azt gondold, hogy csak azért megyek el szavazni, mert látom, hogy végre eljön az idő, amikor mindenkinek becsületes munkával kell megkeresnie a kenyerét. Látom, milyen sokat segítenek minket, erdélyi magyarokat. Meg azt is, hogy igyekeznek az országot fejleszteni, erősíteni. No meg azt is, hogy szinte Orbán Viktor az egyetlen Európában, aki normálisan viszonyul a migránsokkal kapcsolatos válsághoz. Ezért számomra érthetetlen, miért van annyi ellensége az országban. Nem hagyom, hogy onnan letaszítsák”–indokolta elhatározását ismerősöm.

Mosolyogva vettem tudomásul ismerősöm választásokkal kapcsolatos pálfordulását, és elgondolkodtam, hogy a Kárpát-medencei magyar nemzet érdekében végzett munka még az ilyen szkeptikus személyt is képes befolyásolni. Messze van még április, de addig is tudatosítani kell minden potenciális állam- és választópolgárban: a magyar kormány csak akkor tud minket továbbra is támogatni, ha jövőre mi is segítünk.