2014. január 31., 21:222014. január 31., 21:22
Korábban nem tudtak róla túl sokan, még kevesebben értették: hogyan került az éjszaka leple alatt néhány színromán település a magyar határ közvetlen közelébe? Merthogy sem Trianon pillanatában, de még a második világháborút követően sem léteztek, az egészen biztos. Egy ideje viszont ott vannak egyértelműen és kétségbevonhatatlanul, még ha egyre „rozsdásabb” állapotban is.
A magyar revizionizmus örök veszélye áll a falualapítások eredőjénél. A bécsi döntés is igazolta, hogy a Trianont követő impériumváltás önmagában nem képes előidézni az elvárt teljes amnéziát az elcsatolt magyarságban, szükség van valamilyen intézményesítettebb formára. Ezért aztán hegyvidéki románokat ejtőernyőztek a határ közelébe, méltó feladatot bízva rájuk: ha jönnek a magyar tankok, ők álljanak elsőként az útjukba.
Tankok ugyan nem jöttek, az őrzők ébersége azonban nem lankadt. Hiába monopolizálta Kudlik Júlia a televízió képernyőjét, a telepített őslakosokra nem hatott a magyar kommunikációs métely. A talaj a romániai rendszerváltás után kezdett mozogni a derék határvédők lába alatt, létük korábbi értelmetlenségét immár ideológiai paravánok sem takarhatták el. Persze Horea, Ianculeşti, Dacia vagy Mihai Bravu lakóit nem hagyta teljes mértékben magukra aromán hatalom, a községi költségvetésből továbbra is aránytalanul magas hányad jut a létjogosultság nélküli településeknek.
Az új idők hullámai azonban kétségtelenül más eszközöket csiszoltak egyre simábbra. Például a földtörvény-tervezet azon passzusát, amely továbbra is nemzetbiztonsági ütközőzónaként kezelné a határ menti hektárokat. Bár a jogszabály megfogalmazói alapvetően a francia és a magyar földtörvényből inspirálódtak – előbbit büszkén vállalva, utóbbi lefordítására hazai magyar szakembereknek adva nemhivatalos megbízatást –, a román érdekek mindenek felettiségét nem engedték felülírni az európai példák által. Ami bizonyos: ha a hazai föld kiárusításának megakadályozására más országok földtörvényébe is iktattak különböző fékeket, a schengeni átjárhatóság szempontrendszerét egyik sem hagyja ennyire figyelmen kívül. A tervezet némi túlzással a ceauşescui idők egyik legendás történetére hajaz, amikor a nagy vezető kolozsvári látogatása során egész utcákat rejtettek sebtében felhúzott falak mögé.
Egyelőre tekintsük biztató kezdetnek, hogy a határátkelők felé igyekvőknek nem kell nemzetbiztonsági garanciákat felmutatniuk. A többit talán megoldja egy-egy eltévedt eke: összeszántja azt, ami összetartozik.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!