2014. január 31., 21:222014. január 31., 21:22
Korábban nem tudtak róla túl sokan, még kevesebben értették: hogyan került az éjszaka leple alatt néhány színromán település a magyar határ közvetlen közelébe? Merthogy sem Trianon pillanatában, de még a második világháborút követően sem léteztek, az egészen biztos. Egy ideje viszont ott vannak egyértelműen és kétségbevonhatatlanul, még ha egyre „rozsdásabb” állapotban is.
A magyar revizionizmus örök veszélye áll a falualapítások eredőjénél. A bécsi döntés is igazolta, hogy a Trianont követő impériumváltás önmagában nem képes előidézni az elvárt teljes amnéziát az elcsatolt magyarságban, szükség van valamilyen intézményesítettebb formára. Ezért aztán hegyvidéki románokat ejtőernyőztek a határ közelébe, méltó feladatot bízva rájuk: ha jönnek a magyar tankok, ők álljanak elsőként az útjukba.
Tankok ugyan nem jöttek, az őrzők ébersége azonban nem lankadt. Hiába monopolizálta Kudlik Júlia a televízió képernyőjét, a telepített őslakosokra nem hatott a magyar kommunikációs métely. A talaj a romániai rendszerváltás után kezdett mozogni a derék határvédők lába alatt, létük korábbi értelmetlenségét immár ideológiai paravánok sem takarhatták el. Persze Horea, Ianculeşti, Dacia vagy Mihai Bravu lakóit nem hagyta teljes mértékben magukra aromán hatalom, a községi költségvetésből továbbra is aránytalanul magas hányad jut a létjogosultság nélküli településeknek.
Az új idők hullámai azonban kétségtelenül más eszközöket csiszoltak egyre simábbra. Például a földtörvény-tervezet azon passzusát, amely továbbra is nemzetbiztonsági ütközőzónaként kezelné a határ menti hektárokat. Bár a jogszabály megfogalmazói alapvetően a francia és a magyar földtörvényből inspirálódtak – előbbit büszkén vállalva, utóbbi lefordítására hazai magyar szakembereknek adva nemhivatalos megbízatást –, a román érdekek mindenek felettiségét nem engedték felülírni az európai példák által. Ami bizonyos: ha a hazai föld kiárusításának megakadályozására más országok földtörvényébe is iktattak különböző fékeket, a schengeni átjárhatóság szempontrendszerét egyik sem hagyja ennyire figyelmen kívül. A tervezet némi túlzással a ceauşescui idők egyik legendás történetére hajaz, amikor a nagy vezető kolozsvári látogatása során egész utcákat rejtettek sebtében felhúzott falak mögé.
Egyelőre tekintsük biztató kezdetnek, hogy a határátkelők felé igyekvőknek nem kell nemzetbiztonsági garanciákat felmutatniuk. A többit talán megoldja egy-egy eltévedt eke: összeszántja azt, ami összetartozik.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!