2014. január 31., 21:222014. január 31., 21:22
Korábban nem tudtak róla túl sokan, még kevesebben értették: hogyan került az éjszaka leple alatt néhány színromán település a magyar határ közvetlen közelébe? Merthogy sem Trianon pillanatában, de még a második világháborút követően sem léteztek, az egészen biztos. Egy ideje viszont ott vannak egyértelműen és kétségbevonhatatlanul, még ha egyre „rozsdásabb” állapotban is.
A magyar revizionizmus örök veszélye áll a falualapítások eredőjénél. A bécsi döntés is igazolta, hogy a Trianont követő impériumváltás önmagában nem képes előidézni az elvárt teljes amnéziát az elcsatolt magyarságban, szükség van valamilyen intézményesítettebb formára. Ezért aztán hegyvidéki románokat ejtőernyőztek a határ közelébe, méltó feladatot bízva rájuk: ha jönnek a magyar tankok, ők álljanak elsőként az útjukba.
Tankok ugyan nem jöttek, az őrzők ébersége azonban nem lankadt. Hiába monopolizálta Kudlik Júlia a televízió képernyőjét, a telepített őslakosokra nem hatott a magyar kommunikációs métely. A talaj a romániai rendszerváltás után kezdett mozogni a derék határvédők lába alatt, létük korábbi értelmetlenségét immár ideológiai paravánok sem takarhatták el. Persze Horea, Ianculeşti, Dacia vagy Mihai Bravu lakóit nem hagyta teljes mértékben magukra aromán hatalom, a községi költségvetésből továbbra is aránytalanul magas hányad jut a létjogosultság nélküli településeknek.
Az új idők hullámai azonban kétségtelenül más eszközöket csiszoltak egyre simábbra. Például a földtörvény-tervezet azon passzusát, amely továbbra is nemzetbiztonsági ütközőzónaként kezelné a határ menti hektárokat. Bár a jogszabály megfogalmazói alapvetően a francia és a magyar földtörvényből inspirálódtak – előbbit büszkén vállalva, utóbbi lefordítására hazai magyar szakembereknek adva nemhivatalos megbízatást –, a román érdekek mindenek felettiségét nem engedték felülírni az európai példák által. Ami bizonyos: ha a hazai föld kiárusításának megakadályozására más országok földtörvényébe is iktattak különböző fékeket, a schengeni átjárhatóság szempontrendszerét egyik sem hagyja ennyire figyelmen kívül. A tervezet némi túlzással a ceauşescui idők egyik legendás történetére hajaz, amikor a nagy vezető kolozsvári látogatása során egész utcákat rejtettek sebtében felhúzott falak mögé.
Egyelőre tekintsük biztató kezdetnek, hogy a határátkelők felé igyekvőknek nem kell nemzetbiztonsági garanciákat felmutatniuk. A többit talán megoldja egy-egy eltévedt eke: összeszántja azt, ami összetartozik.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!