Népszavazás: jelzés mások számára

Lehet azt állítani, hogy a népszavazás nem volt érvényes. Valóban nem, hiszen egy néhány évvel korábban történt törvénymódosítás miatt az érvényességi küszöb immár 50 százalék. Igaz, hogy csak 43 százalék ment el, ám jóval többen, mint ahányan az unióhoz való csatlakozást megszavazták több mint tíz évvel ezelőtt. Lehet azt állítani, hogy sok volt az érvénytelen szavazat. A korábbi szavazásokhoz képest valóban több. A társadalomnak sajnos mindig van egy olyan rétege, amely a kétfarkúkutyapártok szintjén áll. Vannak, akiket a hasonló típusú értelmetlen hablatyolások képesek befolyásolni.

Lehet azt állítani, hogy az ellenzék győzött, merthogy többen maradtak otthon, mint ahányan az urnák elé járultak. Mint ahogy azt is, hogy a kormánypárt győzött, mert a nemek aránya nagyon magas volt. Lehet tehát azon vitatkozni, hogy ki győzött és ki nem. Noha ebben az esetben nem ez a fontos. Sokkal inkább az, hogy a nép kinyilvánította akaratát. Ráadásul e kérdésben egyedüliként egész Európában. Franciaországban az erre irányuló kísérletet ugyanis felsőbb utasításra meghiúsították, pedig Allex csupán egy kis település.

Lehet azt is állítani, hogy a referendum nem kötelező érvényű, és az Európai Unió ezt nem kérte a magyar kormánytól. Mint ahogy azt is, hogy Magyarországon sokat költöttek a kampányra, és az egész népszavazásra. Azt azonban nem lehet állítani, hogy értelmetlen volt. Egy népszavazás ugyanis a demokráciának, a nép uralmának az alapját jelenti. Aki arra biztat valakit, hogy ne éljen alkotmányos jogával, vagy vegye semmibe a szavazást, az nem demokrata.

Azt sem lehet állítani, hogy fölösleges volt, hiszen kiderült belőle, hogy mi a nép véleménye. Nem mintha nem sejtettük volna előre az eredményt. Az viszont meglepő, hogy a szavazók több mint 98 százalékban utasították el a kötelező kvótákat és az erőszakos betelepítés gondolatát, méghozzá egy emberként, a Kárpát-medencében vagy azon kívül.

Mint oly sokszor a történelem folyamán, a magyar nemzet újra Európa lelkiismerete próbál lenni. Azt jelzi, hogy más kultúrájú, más vallású és más civilizációjú embertömeget nem szeretne a Kárpát-medencében (de Európában sem) látni.

A nagy-britanniai „brexites” népszavazás után immár ez a második olyan referendum, amely jelzi, hogy a brüsszeli vezetés rossz úton halad. Elképzelhető, hogy a most elindult népszavazásnak folytatása lesz más országokban is. De ha nem, akkor is jelzés lehet a többi nemzet számára, hogy érdemes véleményt mondani. Őszintén, félelem nélkül, a jövő érdekében.