Virágzik a feketekereskedelem. Csomagtartóból kínált élelmiszerek
Fotó: Facebook
2020. március 28., 18:132020. március 28., 18:13
Sokan jósolgatják, hogy egy-két hét és pánik lehet az élelmiszerpiacon, ugyanis hatalmas mennyiségben vásárolunk fel alapvető fogyasztási cikkeket a járvány előtti időszakhoz képest. Vagyis hozzávetőleg ötször annyit, mint normális esetben és körülbelül kétszer annyit, mint a karácsonyi vagy a húsvéti ünnepek előtt. Utóbbi kereslettöbbletre tartalékolással és túltermeléssel fel lehet készülni. A mostani helyzetre viszont semmilyen forgatókönyv nem volt írva. Csakis a hétköznapi emberek józan eszén múlik, hogy bekövetkezik-e az élelmiszerpiac összeomlása vagy sem. A termelők többsége a felvásárlóknak adja el terményeit, a nagybani felvásárlók pedig a multikkal állnak szorosabb kapcsolatban, így pillanatokon belül üres üzletekkel találhatjuk magunkat szembe. És míg a nyugati államokban léteznek családi gazdaságok, nálunk az 1989 utáni időszak évtizedeinek tudatos vidékrombolásából fakadóan esélyünk sincs lábra állni egyhamar, ha vége lesz az embert próbáló időszaknak.
A partiumi kisfalvakban élők – ahol egy vagy két vegyeskereskedésnél több nem szolgálja ki a helybéli vevőkört –
Hogy még bosszantóbb legyen a helyzet, a feketeárusok hada is ellepte a kistelepüléseket, főleg ahol a tulajdonosnak nehezebb a kiürült polcokat feltölteni.
A „kitakarított” árukészletet nem olyan egyszerű egyik napról a másikra pótolni. Ezt kihasználva egyesek mázsaszám vásárolták fel a lisztet, cukrot, rizst, száraztésztát, konzervet és egyéb tartós élelmiszereket nemcsak saját éléskamrájuk feltöltése érdekében, hanem inkább a rossz idők kínálta nyerészkedés miatt. Vannak szemfülesek, akik a legszörnyűbb időkből is hasznot tudnak húzni, tőkét kovácsolnak mit sem törődve a helyzet teremtette nyomorúsággal és embertársaik kiszolgáltatottságával.
Mint tudjuk, a feketekereskedelem a legális üzleti forgalmat teljesen vagy részben kikerülő „gazdasági ágazat”. Az így szerzett pénz megkerüli az adóhatóságot, vagyis feketejövedelmet hoz létre, könnyebb, kifizetődőbb, sikeresebb bevétel formájában.
Közülünk sokan még megérték azokat a nyolcvanas évekbeli időket, amikor nemcsak a partiumi magyar határ mentén, de a Bánság peremtelepülésein, sőt Temesvár belvárosában is a helybéliek szerb személygépkocsik csomagtartóiból méregdrágán vásárolták a kávét és egyéb hiánycikket. Természetesen a babkávénak már a hazai árát sem ismertük, csak sejtéseink voltak, hogy dupla árat fizetünk a tízdekás csomagért. Egyes élelmiszereket még annál is drágábban kínáltak, de a szükség nagyúr, a román üzletek polcain pedig halkonzerveken (azokhoz akkor még banikért lehetett hozzájutni) és néhány dunsztos üvegbe rakott céklán kívül alig volt egyéb fogyasztható élelmiszer.
főleg hogy előtte való nap az egyik internetes oldalon horribilis árakon kínálták a napok óta hiánycikknek számító élesztőt és lisztet, amelyet magyarországi lerakatokból töltöttek fel a hazai határ menti magyar és román kereskedők.
Malomtulajdonos ismerőseim is jelezték: teherautószám hordják tőlük a lisztet, ami eddig sosem fordult elő, vagy csak ritka esetekben. Akkor is a forgalmazott őrleményeknek csak a töredéke vándorolt más településekre a mostani gyanúsan furcsa forgalomhoz képest. Ugyanis egybehangzóan megegyeztek abban, hogy a napi több száz kilónyi lisztmennyiséget nem a személyes szükségletet kielégítendő fuvarozzák el, de kilónként borsos áron cserél gazdát.
Kikerestem a közösségi oldalakon a hasonló adok-veszek csoportokat és lám, az orvosi kékszesznek is igencsak megnőtt a kereslete, no meg az ára is. Akárcsak a többi fertőtlenítő szernek.
Az élesztő majdnem többet kóstál, mint egy kiló liszt, hisz 3 lejért vesztegetik levélnyi csomagját, míg a liszt kilóját 4 lejért. Természetesen a csomagtartóból, mint egykoron az átkos világban.
Vannak tehát, akik azt látják a járványügyben, hogy jó üzlet a félelem, jó haszonnal meg lehet lovagolni. Mert vagy a kórtól fél az ember, vagy az éhhaláltól. A romániai ügyeskedőknek pedig azonnal van mindenre tervük, hiszen koronavírus ide vagy oda, a balkáni ember arról híres, hogy megél a jég hátán is. És sajnos ez a hajlam is ragályos. Legalábbis a Partiumban már felütötte a fejét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!