
2017. április 08., 17:282017. április 08., 17:28
Irigylem annak a néhány erdélyi magyar civil szervezetnek a kitartását, amely sokszor az RMDSZ ellenében vagy jobb esetben annak érveit kiegészítve igyekszik meggyőzni az Európai Unió illetékeseit, hogy a román állam hazudik, amikor azt állítja, „megoldotta” az erdélyi magyarság nyelvi, kulturális és oktatási jogait. És itt szó sincs területi autonómiát jelentő közösségi jogokról, hanem minduntalan olyan hétköznapi dolgok kerülnek terítékre, mint a kétnyelvű táblák ügye – amelyet a román törvényhozás által 2001-ben elfogadott közigazgatási törvény szavatol – vagy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemnek az érvényes román törvények ellenére is rendezetlen helyzete. A történet egyszerű: a román kormány és a helyi közigazgatás nem tartja be az ország törvényeit, miközben Brüsszelben ennek az ellenkezőjét hazudják. Az Európa Tanácsnak a nyelvi jogokat szavatoló keretegyezménye a vérszegény román törvénykezést egészíthetné ki, hogy a romániai magyarság legalább azokat az alapjogokat élvezze, amelyek úgymond területi autonómia nélkül is érvényesek.
Az Európa Tanács szakértőinek hét eleji, kolozsvári látogatása – mind a civil szervezetek, mind az RMDSZ képviselőivel találkoztak – úgy tűnik, sokat nem változtat a lényegen. 27 évvel a romániai rendszerváltás után a nyugat-európai szakértők ismét azzal szembesülhettek, amit ezelőtt öt vagy tíz évvel is tudhattak: Románia ideális képet fest saját kisebbségeiről, miközben sem nemzetközi vállalásait, sem saját törvényeit nem tartja be.
Könnyű, persze, egyoldalúan a román hatalomra kenni a felelősséget, de játszunk el a gondolattal: ha most egy-két miniszteri és néhány államtitkári tárcával a Grindeanu-kabinet bevette volna az RMDSZ-t a kormányba, elképzelhetőnek tartanánk, hogy az RMDSZ csúcsvezetői európai uniós szakértőknek panaszkodjanak a kormány jogsértései miatt? Ha az utóbbi húsz esztendő helyben topogásának és visszarendeződésének okait keressük, akkor itt találjuk a magyarázatot.
Hatékony és célratörő erdélyi magyar külpolitika nélkül ugyanis csak akkor van esély „hangoskodni”, ha választási kampányban vagyunk, vagy éppen ellenzékbe szorul az RMDSZ. Nem csoda, ha az őshonos európai kisebbségek jogsértéseire nem túl fogékony uniós intézmények nem veszik túl komolyan az erdélyi magyarság panaszait.
Az SZNT és az EMNT szakértője szerint nem biztos, hogy a kisebbségi jogok kezelésére az a jó megoldás, ha egy kisebbségi szervezet a hatalom része. Az elmúlt két évtized erdélyi magyar gyakorlata bebizonyította, hogy ez valóban nem bizonyult jó megoldásnak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.