2017. április 08., 17:282017. április 08., 17:28
Irigylem annak a néhány erdélyi magyar civil szervezetnek a kitartását, amely sokszor az RMDSZ ellenében vagy jobb esetben annak érveit kiegészítve igyekszik meggyőzni az Európai Unió illetékeseit, hogy a román állam hazudik, amikor azt állítja, „megoldotta” az erdélyi magyarság nyelvi, kulturális és oktatási jogait. És itt szó sincs területi autonómiát jelentő közösségi jogokról, hanem minduntalan olyan hétköznapi dolgok kerülnek terítékre, mint a kétnyelvű táblák ügye – amelyet a román törvényhozás által 2001-ben elfogadott közigazgatási törvény szavatol – vagy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemnek az érvényes román törvények ellenére is rendezetlen helyzete. A történet egyszerű: a román kormány és a helyi közigazgatás nem tartja be az ország törvényeit, miközben Brüsszelben ennek az ellenkezőjét hazudják. Az Európa Tanácsnak a nyelvi jogokat szavatoló keretegyezménye a vérszegény román törvénykezést egészíthetné ki, hogy a romániai magyarság legalább azokat az alapjogokat élvezze, amelyek úgymond területi autonómia nélkül is érvényesek.
Az Európa Tanács szakértőinek hét eleji, kolozsvári látogatása – mind a civil szervezetek, mind az RMDSZ képviselőivel találkoztak – úgy tűnik, sokat nem változtat a lényegen. 27 évvel a romániai rendszerváltás után a nyugat-európai szakértők ismét azzal szembesülhettek, amit ezelőtt öt vagy tíz évvel is tudhattak: Románia ideális képet fest saját kisebbségeiről, miközben sem nemzetközi vállalásait, sem saját törvényeit nem tartja be.
Könnyű, persze, egyoldalúan a román hatalomra kenni a felelősséget, de játszunk el a gondolattal: ha most egy-két miniszteri és néhány államtitkári tárcával a Grindeanu-kabinet bevette volna az RMDSZ-t a kormányba, elképzelhetőnek tartanánk, hogy az RMDSZ csúcsvezetői európai uniós szakértőknek panaszkodjanak a kormány jogsértései miatt? Ha az utóbbi húsz esztendő helyben topogásának és visszarendeződésének okait keressük, akkor itt találjuk a magyarázatot.
Hatékony és célratörő erdélyi magyar külpolitika nélkül ugyanis csak akkor van esély „hangoskodni”, ha választási kampányban vagyunk, vagy éppen ellenzékbe szorul az RMDSZ. Nem csoda, ha az őshonos európai kisebbségek jogsértéseire nem túl fogékony uniós intézmények nem veszik túl komolyan az erdélyi magyarság panaszait.
Az SZNT és az EMNT szakértője szerint nem biztos, hogy a kisebbségi jogok kezelésére az a jó megoldás, ha egy kisebbségi szervezet a hatalom része. Az elmúlt két évtized erdélyi magyar gyakorlata bebizonyította, hogy ez valóban nem bizonyult jó megoldásnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok