Hirdetés

Hagymakupolák mai árnyéka

Csáky Zoltán

2013. szeptember 06., 08:052013. szeptember 06., 08:05

Olvasom Nánó Csaba A Székelykő fájdalma című jegyzetét (Erdélyi Napló, augusztus15-i lapszám) amelyben említést tesz a Hagymakupolás honfoglalásról, arról a dokumentumfilmről, amely mifelénk először szólt messze hangzóan az ortodoxia székelyföldi terjeszkedéséről. „ …A román nemzetállam »őshonos« lakosai a kommunizmus bukása óta is töretlenül terjeszkednek, szűz földeket vesznek birtokukba, kitűzik szimbólumaikat, templomokat, kolostorokat építenek olyan vidékeken, ahol ők maguk olyan ritkák, mint a fehér holló. Akkoriban, talán sokan gondolhatták úgy, hogy a stáb egy befejezéséhez közeledő folyamatot mutatott be, hiszen mégiscsak Európához kívánt csatlakozni az ország, és a templomépítésnél valami lényegesebb értékeket kellett volna felmutatni a világ előtt. Ám a modern kori »honfoglalás« igazából csak akkor kezdődött...”

És gőzerővel tart tíz évvel a dokumentumfilm elkészülte után is: Bukarestben euró százmilliókból épül Európa egyik legnagyobb, ötezer hívőt befogadó katedrálisa, gombamód szaporodnak a hagymakupolák Székelyföldön, a Partiumban. Különböző kimutatások szerint négyezer épült a rendszerváltozás óta, de a legmegdöbbentőbb adatot minap az angol közszolgálati televízió, a BBC riportja közölte: Romániában átlagosan három naponta húznak fel egy katedrálist. A templomépítési boomra rácsodálkozó BBC-riporter azért marasztalta el a román politikumot, mert szerinte a bazilikákra fordított kiadások miatt nem jut pénz oktatásra és egészségügyre, csakhogy a jelenségnek az erdélyi magyarság számára van egy sokkal fájdalmasabb vetülete is: a nemzeti homogenizálás eszközeként az ortodox egyház székelyföldi terjeszkedése az asszimiláció felerősödését, a magyar szórványban pedig az utolsó végvárak eltűnését jelentheti.

Félreértés ne essék, én sem a görögkeleti államvallás ellen emelek szót dokumentumfilmemben. Nem az ortodox vallásról van szó, hanem az egyháznak arról a fundamentalizmusáról, amit megjelenít. A ravasz stratégiával kitervelt és végrehajtott terjeszkedésről, végső soron misszióról. És akkor még nem szóltunk a fa- és barokk kőtemplomok uralta erdélyi tájakon megjelenő, többnyire bizánci (bukovinai) stílusú bazilikák „marketingfogásáról”, azok tájmódosító jellegéről. Ezek várható hatását találóan fogalmazta meg a dokumentumfilmben Czirják Árpád érseki helynök: „Valószínűnek tartom, hogy miután Erdélyt kolostorokkal, ortodox templomokkal körbetelepítik, azután akarják meghívni Erdélybe a Pápát, hogy csodálja: lám, milyen gyönyörű ez az ősi román föld.”

Hát itt tartunk.

De hol tart az erdélyi magyar írott- és főként elektronikus média, teszi-e a dolgát, kap-e megfelelő nyilvánosságot és teret az erdélyi közbeszédben a nemzetállam kiteljesítését ily módon is célzó folyamat? – teszi fel a kérdést Nánó Csaba is, és ezért ragadtam tollat magam is. A Hagymakupolás honfoglalást 2001-ben mutatta be a Duna Televízió. A dokumentumfilm címe fogalommá vált – a román állam homogenizálási törekvéseinek burkolt kifejezője és megnevezője lett a magyar nyelvű sajtóban. Domainnév, önálló szócikk lett az interneten, nem védtem le, minek is, hadd használják a sajtómunkások, de tegyenek érte, pontosabban ellene. Az erdélyi publicisztika nemrég elhunyt emblematikus alakja, Sylvester Lajos mondta a sepsiszentgyörgyi bemutatón: „Zoli, ezt a filmet folytatnod kell, és be kell mutatnod valamennyi erdélyi településen, amíg nem késő.”

Többször nekirugaszkodtam a folytatásnak, szinopszisokat írtam, stábot toboroztam, gyártási költségért kilincseltem – mindhiába. „Csáky tehetséges riporter, elszánt manipulátor” – írta a film kapcsán évekkel ezelőtt a pesti liberális sajtó egyik megmondó embere. Úgy látszik, mégsem vagyok az, nem tudtam meggyőzni főnökeimet a dokumentumfilm folytatásáról.

És vajon az erdélyi sajtómunkás kollégák, ők teszik-e a dolgukat?! Akik naponta elsétálnak a hagymakupolák árnyékában, tudósítanak-e a szülőföldjükön gombamód szaporodó, de többnyire üresen álló bazilikák asszimilációs veszélyéről? Pedig jól felszerelt, a magyar köztévében naponta bejelentkező, szépszámú riportergárdával rendelkeznek a székelyföldi és a kolozsvári tévéstúdiók. A bukaresti magyar adás szerkesztője bekopogtathatna kutakodó kérdéseivel a Román Televízió bukaresti székházától nem messze székelő Daniel pátriárkához. A magyar adófizetők közpénzéből is alapított Erdélyi Magyar Televízió – amely mélyen beleszól az erdélyi közéletbe – stábjával ellátogathatna a vidrátszegi repülőtér fölött magasodó és egyre terebélyesedő ortodox kolostorba vagy Marosfőre, ahol immár erődítménnyel vette körül magát a hargitai és kovásznai ortodoxok mindenható ura.

Megtörténik-e mindez? Képernyőre kerülnek-e tudósításokban, riportokban, dokumentumfilmekben megfogalmazva az erdélyi magyarság legújabb kori kulturális megszállásának a nyilvánvaló tényei, dokumentumai? Vagy várnunk kell a BBC újabb forgatócsoportjának jelentkezésére, akik az ortodox expanzió mellett többek között Székelyföld zöld aranyának, az erdőinek – az érdekvédelmi szövetség szeme láttára – két évtizede zajló kirablását, elpusztítását is a világ elé tárják?

A múlt század utolsó évtizedében volt Bukarestben egy magyar nyelvű tévéadás, amely elsősorban nem vívmányanyagairól marad meg a nézők emlékezetében. Az archívumban fellelhető fekete-fehér filmjeikből dokumentálható az erdélyi magyarság kultúrájának akkori állapota, mindennapjai, sorskérdései: a kalotaszegi egykézés, székely bicskázás, üldözött moldvai magyarság – amelyek akkoriban tabutémák voltak. És mégsem.

Pedig akkor diktatúra volt. És ma? Vannak-e, hol vannak az erdélyi sajtómunkások, akik az ott élők sorskérdéseiről szólnak?

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 31., kedd

Esővel indul, napsütéssel folytatódik: 20 fok körüli meleg várható húsvét másodnapjára

Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.

Esővel indul, napsütéssel folytatódik: 20 fok körüli meleg várható húsvét másodnapjára
Hirdetés
2026. március 31., kedd

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
2026. március 28., szombat

Rácz Magda alkotásai, amelyek belülről születnek

Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.

Rácz Magda alkotásai, amelyek belülről születnek
2026. március 26., csütörtök

Brüsszeli hóbort zöldje felé űz a rideg energiavalóság

A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.

Brüsszeli hóbort zöldje felé űz a rideg energiavalóság
Hirdetés
2026. március 23., hétfő

Megkésett és elégtelen romániai válaszok az energiaválságra

Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.

Megkésett és elégtelen romániai válaszok az energiaválságra
2026. március 23., hétfő

Időbe zárt történetek – Tóth László újságíró új könyvéről

Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.

Időbe zárt történetek – Tóth László újságíró új könyvéről
2026. március 21., szombat

Szilágysági családorvos keresi az utódját: egy hivatás, amely több mint munka

Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.

Szilágysági családorvos keresi az utódját: egy hivatás, amely több mint munka
Hirdetés
2026. március 19., csütörtök

„Anyák, emberekké neveljétek a hon leányait”. Marosvásárhelyi kiállítás a szabadságharc női hőseiről

Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.

„Anyák, emberekké neveljétek a hon leányait”. Marosvásárhelyi kiállítás a szabadságharc női hőseiről
2026. március 17., kedd

Tavaszi szeszély: lehűlés és szeles napok jönnek

Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.

Tavaszi szeszély: lehűlés és szeles napok jönnek
2026. március 17., kedd

Băsescu szerint Irán tényleg megtámadhatja Romániát, a szakértők visszafogottabbak

Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.

Băsescu szerint Irán tényleg megtámadhatja Romániát, a szakértők visszafogottabbak
Hirdetés
Hirdetés