
2013. szeptember 06., 08:052013. szeptember 06., 08:05
2013. október 01., 10:242013. október 01., 10:24
Olvasom Nánó Csaba A Székelykő fájdalma című jegyzetét (Erdélyi Napló, augusztus15-i lapszám) amelyben említést tesz a Hagymakupolás honfoglalásról, arról a dokumentumfilmről, amely mifelénk először szólt messze hangzóan az ortodoxia székelyföldi terjeszkedéséről. „ …A román nemzetállam »őshonos« lakosai a kommunizmus bukása óta is töretlenül terjeszkednek, szűz földeket vesznek birtokukba, kitűzik szimbólumaikat, templomokat, kolostorokat építenek olyan vidékeken, ahol ők maguk olyan ritkák, mint a fehér holló. Akkoriban, talán sokan gondolhatták úgy, hogy a stáb egy befejezéséhez közeledő folyamatot mutatott be, hiszen mégiscsak Európához kívánt csatlakozni az ország, és a templomépítésnél valami lényegesebb értékeket kellett volna felmutatni a világ előtt. Ám a modern kori »honfoglalás« igazából csak akkor kezdődött...”
És gőzerővel tart tíz évvel a dokumentumfilm elkészülte után is: Bukarestben euró százmilliókból épül Európa egyik legnagyobb, ötezer hívőt befogadó katedrálisa, gombamód szaporodnak a hagymakupolák Székelyföldön, a Partiumban. Különböző kimutatások szerint négyezer épült a rendszerváltozás óta, de a legmegdöbbentőbb adatot minap az angol közszolgálati televízió, a BBC riportja közölte: Romániában átlagosan három naponta húznak fel egy katedrálist. A templomépítési boomra rácsodálkozó BBC-riporter azért marasztalta el a román politikumot, mert szerinte a bazilikákra fordított kiadások miatt nem jut pénz oktatásra és egészségügyre, csakhogy a jelenségnek az erdélyi magyarság számára van egy sokkal fájdalmasabb vetülete is: a nemzeti homogenizálás eszközeként az ortodox egyház székelyföldi terjeszkedése az asszimiláció felerősödését, a magyar szórványban pedig az utolsó végvárak eltűnését jelentheti.
Félreértés ne essék, én sem a görögkeleti államvallás ellen emelek szót dokumentumfilmemben. Nem az ortodox vallásról van szó, hanem az egyháznak arról a fundamentalizmusáról, amit megjelenít. A ravasz stratégiával kitervelt és végrehajtott terjeszkedésről, végső soron misszióról. És akkor még nem szóltunk a fa- és barokk kőtemplomok uralta erdélyi tájakon megjelenő, többnyire bizánci (bukovinai) stílusú bazilikák „marketingfogásáról”, azok tájmódosító jellegéről. Ezek várható hatását találóan fogalmazta meg a dokumentumfilmben Czirják Árpád érseki helynök: „Valószínűnek tartom, hogy miután Erdélyt kolostorokkal, ortodox templomokkal körbetelepítik, azután akarják meghívni Erdélybe a Pápát, hogy csodálja: lám, milyen gyönyörű ez az ősi román föld.”
Hát itt tartunk.
De hol tart az erdélyi magyar írott- és főként elektronikus média, teszi-e a dolgát, kap-e megfelelő nyilvánosságot és teret az erdélyi közbeszédben a nemzetállam kiteljesítését ily módon is célzó folyamat? – teszi fel a kérdést Nánó Csaba is, és ezért ragadtam tollat magam is. A Hagymakupolás honfoglalást 2001-ben mutatta be a Duna Televízió. A dokumentumfilm címe fogalommá vált – a román állam homogenizálási törekvéseinek burkolt kifejezője és megnevezője lett a magyar nyelvű sajtóban. Domainnév, önálló szócikk lett az interneten, nem védtem le, minek is, hadd használják a sajtómunkások, de tegyenek érte, pontosabban ellene. Az erdélyi publicisztika nemrég elhunyt emblematikus alakja, Sylvester Lajos mondta a sepsiszentgyörgyi bemutatón: „Zoli, ezt a filmet folytatnod kell, és be kell mutatnod valamennyi erdélyi településen, amíg nem késő.”
Többször nekirugaszkodtam a folytatásnak, szinopszisokat írtam, stábot toboroztam, gyártási költségért kilincseltem – mindhiába. „Csáky tehetséges riporter, elszánt manipulátor” – írta a film kapcsán évekkel ezelőtt a pesti liberális sajtó egyik megmondó embere. Úgy látszik, mégsem vagyok az, nem tudtam meggyőzni főnökeimet a dokumentumfilm folytatásáról.
És vajon az erdélyi sajtómunkás kollégák, ők teszik-e a dolgukat?! Akik naponta elsétálnak a hagymakupolák árnyékában, tudósítanak-e a szülőföldjükön gombamód szaporodó, de többnyire üresen álló bazilikák asszimilációs veszélyéről? Pedig jól felszerelt, a magyar köztévében naponta bejelentkező, szépszámú riportergárdával rendelkeznek a székelyföldi és a kolozsvári tévéstúdiók. A bukaresti magyar adás szerkesztője bekopogtathatna kutakodó kérdéseivel a Román Televízió bukaresti székházától nem messze székelő Daniel pátriárkához. A magyar adófizetők közpénzéből is alapított Erdélyi Magyar Televízió – amely mélyen beleszól az erdélyi közéletbe – stábjával ellátogathatna a vidrátszegi repülőtér fölött magasodó és egyre terebélyesedő ortodox kolostorba vagy Marosfőre, ahol immár erődítménnyel vette körül magát a hargitai és kovásznai ortodoxok mindenható ura.
Megtörténik-e mindez? Képernyőre kerülnek-e tudósításokban, riportokban, dokumentumfilmekben megfogalmazva az erdélyi magyarság legújabb kori kulturális megszállásának a nyilvánvaló tényei, dokumentumai? Vagy várnunk kell a BBC újabb forgatócsoportjának jelentkezésére, akik az ortodox expanzió mellett többek között Székelyföld zöld aranyának, az erdőinek – az érdekvédelmi szövetség szeme láttára – két évtizede zajló kirablását, elpusztítását is a világ elé tárják?
A múlt század utolsó évtizedében volt Bukarestben egy magyar nyelvű tévéadás, amely elsősorban nem vívmányanyagairól marad meg a nézők emlékezetében. Az archívumban fellelhető fekete-fehér filmjeikből dokumentálható az erdélyi magyarság kultúrájának akkori állapota, mindennapjai, sorskérdései: a kalotaszegi egykézés, székely bicskázás, üldözött moldvai magyarság – amelyek akkoriban tabutémák voltak. És mégsem.
Pedig akkor diktatúra volt. És ma? Vannak-e, hol vannak az erdélyi sajtómunkások, akik az ott élők sorskérdéseiről szólnak?
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!