2014. január 25., 12:582014. január 25., 12:58
Amióta Edward Snowden azzal szembesítette a világot, hogy jó ideje annyi a magánszférának, nem nagyon tudunk mit kezdeni az információval. Csócsálgatjuk, háborgunk kiszolgáltatottságunk fölött, próbáljuk vigasztalni magunkat, hogy mindent összevetve világunk biztonságát szolgálja, még akkor is, borzadva gondolunk bele, hogy legbizalmasabbnak szánt közléseink is egy szuperszerver foglyai.
Ha az információ az egyik legnagyobb érték, ahogy azt egyre többen vallják, akkor az információs csatornák birtoklásának is valahol topközelben kell lennie. A félinformáció, a részinformáció túlértékelése ugyanakkor esetenként egészen fals felsőbbrendűséggel képes sújtani. A sokszor ugyanazon forrásból származó, a különböző hírcsatornák révén ezerfelé szerteágazó információ befogadása gyakran azt a hamis képzetet kelti bennünk, hogy egy adott témáról mindent tudunk. Holott csak a felszín fecsegését halljuk, s az így nyert cseppfolyós magabiztossággal mérgezzük folyamatosan a környezetünket.
A hét eleji erdélyi repülőgép-katasztrófa első visszhangjainak szemlézése is erről a gyarlóságunkról árulkodik. Az emberéletek mentésére induló orvoscsapat tragédiája utáni egyik első cím azt harsogta világgá: túlélték a zuhanást, de halálra fagytak. Hogy a keresésükre indult egységek miért csak órák múltán találták meg őket, sokáig kérdés marad, főleg, ha abból indulunk ki, hogy nem a feneketlen amazonasi őserdőben tűntek el. Az újabb információk révén ugyan tisztulni kezd a kép, ám néhány dolgot aligha lehet meg nem történtté tenni. Például a hegyimentők és rohammentősök alkalmatlanságának vádját, holott aligha szolgáltak rá az elégtelen osztályzatra.
A pótolhatatlan veszteséggel járó késlekedésnek azonban más megvilágításban is alapos elgondolkodtatásra kell késztetnie. Az esetleges katasztrófahelyzetek kezelésének intézményes hiányosságait ugyanis csak ritkán pótolhatja az emberi áldozatvállalás, a kulcs az előreláthatatlan szituációk előrelátásában rejlik. Az ezt szolgáló stratégia és a hozzárendelt eszközök újraleltározása elkerülhetetlen, még akkor is, ha az érintett intézmények működőképességére valóban csak extrém helyzetekben derül fény. Folyamatos fejlesztésük szükségességét pedig nem a fél- és álinformációk szülte szalagcímek indokolják, hanem a mindenkori kormányok állampolgárok iránti gondoskodásának imperativusa.
Helyünk – és sebesültjeink helye – meghatározását ugyanis vétek lenne kizárólag a Google Mapsre bízni. Még akkor sem, ha ezúttal valóban köszönet érte a fejlesztőknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!