2014. március 21., 20:562014. március 21., 20:56
2014. március 22., 10:592014. március 22., 10:59
Bár lesznek itt még kanyarok bőven, a krími népszavazás eredményét meg nem történtté tenni már senki sem tudja. Mert ha elképzelhető is némi manipulálás a dologban, a közel egyöntetű véleménynyilvánítás azért mégsem észak-koreai típusú „ráhatás” következménye. S mivel Oroszország aligha tétovázik „védőhatalmi” státusának érvényesítésében, minden bizonnyal valamiféle gyakorlati következménye is lesz a krími oroszok egy szólamban megnyilvánuló hangjának – a világ minden jólfésült tiltakozása ellenére.
Ezért aztán sokkal inkább azzal érdemes immár foglalkozni, hogy mire „hasznosítható” az ukrán válság sokak számára nem is annyira meglepő krími kifutása. Hiszen Hruscsov ’54-es „ajándéka” mindig is olyan volt, mint félig kibontott csomag, amelyet – bár címzettje nem bírt ellenállni a kíváncsiságának, s épp csak belekukkantott, mert nem érezte igazi tulajdonosnak magát – feltettek egy polcra. És eddig valahogyan minden nagytakarítás alkalmával ottfelejtettek, legutóbb például Ukrajna Szovjetuniótól való függetlenedésekor. Szinte érthetetlen módon, hiszen a félsziget lakosságának négyötöde ma is oroszul beszél, 77 százaléka tekinti anyanyelvének az oroszt. S hogy a krímiek többsége nemcsak nyelvileg, de politikai nézeteiben is oroszbarát, azt legutóbb a 2010-es elnökválasztás jelezte: a krími szavazók 78 százaléka adta voksát Viktor Janukovicsra, míg a Julija Timosenkót támogatók aránya mindössze 17 százalékos volt.
Szóval mindenki tudja, miről van itt szó, még ha úgy is tesz, mintha nem. S miután az ugyancsak „védőhatalmi” támogatás árnyékában élő Transznisztria is hasonló kezdeményezést fontolgat, Koszovó után Krím is túllépett az egyedi, elszigetelt eset kategóriáján. Ami azért sem tűnik mellékes fejleménynek, mert a Krím-szindrómát a világ határmódosításoktól hidegrázást kapó részének történészei az Anschluss-szal párhuzamban kezdik emlegetni. Vagy a második világháború kirobbanásának közvetlen okaként kezelt lengyelországi német behatolással.
Párhuzamok kétségtelenül vannak. Napjainkban is. Székelyföld szinte kínálja magát e tekintetben: 80 százalékot meghaladó magyarság, magyar anyanyelv, ahol a román pártoknak olyannyira nem terem babér, hogy már nem is járnak arra kampányolni. A sajátos romániai állapotok miatt mégis fényévnyi távolság választja el ma még Krímtől Székelyföldet – elsősorban nem földrajzi értelemben. A környéken érzékelhető szeizmikus mozgások azonban előbb-utóbb jó eséllyel mozdíthatják meg a polcokon heverő ajándékcsomagokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!