2014. március 21., 20:562014. március 21., 20:56
2014. március 22., 10:592014. március 22., 10:59
Bár lesznek itt még kanyarok bőven, a krími népszavazás eredményét meg nem történtté tenni már senki sem tudja. Mert ha elképzelhető is némi manipulálás a dologban, a közel egyöntetű véleménynyilvánítás azért mégsem észak-koreai típusú „ráhatás” következménye. S mivel Oroszország aligha tétovázik „védőhatalmi” státusának érvényesítésében, minden bizonnyal valamiféle gyakorlati következménye is lesz a krími oroszok egy szólamban megnyilvánuló hangjának – a világ minden jólfésült tiltakozása ellenére.
Ezért aztán sokkal inkább azzal érdemes immár foglalkozni, hogy mire „hasznosítható” az ukrán válság sokak számára nem is annyira meglepő krími kifutása. Hiszen Hruscsov ’54-es „ajándéka” mindig is olyan volt, mint félig kibontott csomag, amelyet – bár címzettje nem bírt ellenállni a kíváncsiságának, s épp csak belekukkantott, mert nem érezte igazi tulajdonosnak magát – feltettek egy polcra. És eddig valahogyan minden nagytakarítás alkalmával ottfelejtettek, legutóbb például Ukrajna Szovjetuniótól való függetlenedésekor. Szinte érthetetlen módon, hiszen a félsziget lakosságának négyötöde ma is oroszul beszél, 77 százaléka tekinti anyanyelvének az oroszt. S hogy a krímiek többsége nemcsak nyelvileg, de politikai nézeteiben is oroszbarát, azt legutóbb a 2010-es elnökválasztás jelezte: a krími szavazók 78 százaléka adta voksát Viktor Janukovicsra, míg a Julija Timosenkót támogatók aránya mindössze 17 százalékos volt.
Szóval mindenki tudja, miről van itt szó, még ha úgy is tesz, mintha nem. S miután az ugyancsak „védőhatalmi” támogatás árnyékában élő Transznisztria is hasonló kezdeményezést fontolgat, Koszovó után Krím is túllépett az egyedi, elszigetelt eset kategóriáján. Ami azért sem tűnik mellékes fejleménynek, mert a Krím-szindrómát a világ határmódosításoktól hidegrázást kapó részének történészei az Anschluss-szal párhuzamban kezdik emlegetni. Vagy a második világháború kirobbanásának közvetlen okaként kezelt lengyelországi német behatolással.
Párhuzamok kétségtelenül vannak. Napjainkban is. Székelyföld szinte kínálja magát e tekintetben: 80 százalékot meghaladó magyarság, magyar anyanyelv, ahol a román pártoknak olyannyira nem terem babér, hogy már nem is járnak arra kampányolni. A sajátos romániai állapotok miatt mégis fényévnyi távolság választja el ma még Krímtől Székelyföldet – elsősorban nem földrajzi értelemben. A környéken érzékelhető szeizmikus mozgások azonban előbb-utóbb jó eséllyel mozdíthatják meg a polcokon heverő ajándékcsomagokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!