Földrengésveszély

Bár lesznek itt még kanyarok bőven, a krími népszavazás eredményét meg nem történtté tenni már senki sem tudja. Mert ha elképzelhető is némi manipulálás a dologban, a közel egyöntetű véleménynyilvánítás azért mégsem észak-koreai típusú „ráhatás” következménye. S mivel Oroszország aligha tétovázik „védőhatalmi” státusának érvényesítésében, minden bizonnyal valamiféle gyakorlati következménye is lesz a krími oroszok egy szólamban megnyilvánuló hangjának – a világ minden jólfésült tiltakozása ellenére.

Ezért aztán sokkal inkább azzal érdemes immár foglalkozni, hogy mire „hasznosítható” az ukrán válság sokak számára nem is annyira meglepő krími kifutása. Hiszen Hruscsov ’54-es „ajándéka” mindig is olyan volt, mint félig kibontott csomag, amelyet – bár címzettje nem bírt ellenállni a kíváncsiságának, s épp csak belekukkantott, mert nem érezte igazi tulajdonosnak magát – feltettek egy polcra. És eddig valahogyan minden nagytakarítás alkalmával ottfelejtettek, legutóbb például Ukrajna Szovjetuniótól való függetlenedésekor. Szinte érthetetlen módon, hiszen a félsziget lakosságának négyötöde ma is oroszul beszél, 77 százaléka tekinti anyanyelvének az oroszt. S hogy a krímiek többsége nemcsak nyelvileg, de politikai nézeteiben is oroszbarát, azt legutóbb a 2010-es elnökválasztás jelezte: a krími szavazók 78 százaléka adta voksát Viktor Janukovicsra, míg a Julija Timosenkót támogatók aránya mindössze 17 százalékos volt.

Szóval mindenki tudja, miről van itt szó, még ha úgy is tesz, mintha nem. S miután az ugyancsak „védőhatalmi” támogatás árnyékában élő Transznisztria is hasonló kezdeményezést fontolgat, Koszovó után Krím is túllépett az egyedi, elszigetelt eset kategóriáján. Ami azért sem tűnik mellékes fejleménynek, mert a Krím-szindrómát a világ határmódosításoktól hidegrázást kapó részének történészei az Anschluss-szal párhuzamban kezdik emlegetni. Vagy a második világháború kirobbanásának közvetlen okaként kezelt lengyelországi német behatolással.

Párhuzamok kétségtelenül vannak. Napjainkban is. Székelyföld szinte kínálja magát e tekintetben: 80 százalékot meghaladó magyarság, magyar anyanyelv, ahol a román pártoknak olyannyira nem terem babér, hogy már nem is járnak arra kampányolni. A sajátos romániai állapotok miatt mégis fényévnyi távolság választja el ma még Krímtől Székelyföldet – elsősorban nem földrajzi értelemben. A környéken érzékelhető szeizmikus mozgások azonban előbb-utóbb jó eséllyel mozdíthatják meg a polcokon heverő ajándékcsomagokat.