2014. március 21., 20:562014. március 21., 20:56
2014. március 22., 10:592014. március 22., 10:59
Bár lesznek itt még kanyarok bőven, a krími népszavazás eredményét meg nem történtté tenni már senki sem tudja. Mert ha elképzelhető is némi manipulálás a dologban, a közel egyöntetű véleménynyilvánítás azért mégsem észak-koreai típusú „ráhatás” következménye. S mivel Oroszország aligha tétovázik „védőhatalmi” státusának érvényesítésében, minden bizonnyal valamiféle gyakorlati következménye is lesz a krími oroszok egy szólamban megnyilvánuló hangjának – a világ minden jólfésült tiltakozása ellenére.
Ezért aztán sokkal inkább azzal érdemes immár foglalkozni, hogy mire „hasznosítható” az ukrán válság sokak számára nem is annyira meglepő krími kifutása. Hiszen Hruscsov ’54-es „ajándéka” mindig is olyan volt, mint félig kibontott csomag, amelyet – bár címzettje nem bírt ellenállni a kíváncsiságának, s épp csak belekukkantott, mert nem érezte igazi tulajdonosnak magát – feltettek egy polcra. És eddig valahogyan minden nagytakarítás alkalmával ottfelejtettek, legutóbb például Ukrajna Szovjetuniótól való függetlenedésekor. Szinte érthetetlen módon, hiszen a félsziget lakosságának négyötöde ma is oroszul beszél, 77 százaléka tekinti anyanyelvének az oroszt. S hogy a krímiek többsége nemcsak nyelvileg, de politikai nézeteiben is oroszbarát, azt legutóbb a 2010-es elnökválasztás jelezte: a krími szavazók 78 százaléka adta voksát Viktor Janukovicsra, míg a Julija Timosenkót támogatók aránya mindössze 17 százalékos volt.
Szóval mindenki tudja, miről van itt szó, még ha úgy is tesz, mintha nem. S miután az ugyancsak „védőhatalmi” támogatás árnyékában élő Transznisztria is hasonló kezdeményezést fontolgat, Koszovó után Krím is túllépett az egyedi, elszigetelt eset kategóriáján. Ami azért sem tűnik mellékes fejleménynek, mert a Krím-szindrómát a világ határmódosításoktól hidegrázást kapó részének történészei az Anschluss-szal párhuzamban kezdik emlegetni. Vagy a második világháború kirobbanásának közvetlen okaként kezelt lengyelországi német behatolással.
Párhuzamok kétségtelenül vannak. Napjainkban is. Székelyföld szinte kínálja magát e tekintetben: 80 százalékot meghaladó magyarság, magyar anyanyelv, ahol a román pártoknak olyannyira nem terem babér, hogy már nem is járnak arra kampányolni. A sajátos romániai állapotok miatt mégis fényévnyi távolság választja el ma még Krímtől Székelyföldet – elsősorban nem földrajzi értelemben. A környéken érzékelhető szeizmikus mozgások azonban előbb-utóbb jó eséllyel mozdíthatják meg a polcokon heverő ajándékcsomagokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!