Hirdetés
Somogyi Botond

Somogyi Botond

Földrengéstől a védelmező magyar bástyáig

2021. március 15., 15:212021. március 15., 15:21

Még elevenen él bennem a 2016-os olaszországi földrengés emléke. Nyilván nem azért, mert azóta környékünkön nem mozgott a föld, hiszen az elmúlt években nemcsak Romániában észleltek földmozgást, hanem Törökországban és Horvátországban is komoly földrengés rázta meg az országot. A természeti katasztrófák emberéleteket is követeltek. Inkább azért emlékszem a közép-olaszországi eseményekre, mert egyrészt több száz halálos áldozatról számoltak be, másrészt rengeteg képet lehetett látni a romba dőlt kicsiny itáliai városkákról. Harmadrészt azért, mert az egyik településen szinte megsemmisült egy régi templom.

A norciai Szent Benedek-bazilika olyan súlyosan károsodott, hogy csupán a homlokzata maradt meg, az összes többi része a földdel vált egyenlővé.

Olyannyira, hogy bronzból öntött harangjait csupán tavaly nyáron találták meg a romok között.
Leginkább azonban azért emlékszem az öt évvel ezelőtt történt október végi eseményekre, mert a Norcia városában megsemmisült templom újjáépítése érdekében a helyi katolikus egyházközség vezetői nem a tartomány vezetőségéhez, nem az olasz állam kormányához, de még nem is a Vatikánhoz fordultak. Biztos látták és tapasztalták, hogy a 2015-ben elindult afrikai és ázsiai emberáradat során a migránssimogatás a felső tízezer számára sokkal fontosabb Olaszországban is, mint a keresztyén templomok helyreállítása. Ezért már akkor úgy döntöttek: segítséget a magyar kormánytól (sic!), a református vallású Orbán Viktortól kérnek. Amit aztán meg is kaptak.
Mi közünk van nekünk mindehhez? – tehetnénk fel joggal a kérdést. Jóformán semmi, hiszen még irigyek sem lehetünk talján hittestvéreinkre, ugyanis a magyar kormány a Kárpát-medencei egyházakat is támogatja. Nem is akármilyen összegekkel. Mint ahogy a Hungary Helps Program keretében segíti például a Közel-Kelet számos keresztyén gyülekezetét többek között iskolák és egyészségügyi központok felépítésével, létrehozásával.
A magyar kormány segítsége tehát Olaszországban is célba írt, erről tanúskodik a bencés rend megalapítójának szülőhelyeként is számontartott Norcia székesegyház perjelének Orbán Viktor miniszterelnökhöz írt köszönőlevele. „Magyarország adománya a norciai projektünkhöz annak a reménynek a jele, hogy még mindig érdemes Istenért élni és építeni” – fogalmazott Benedict Nivakoff. A perjel levelében hozzátette:

Idézet
a mai világban nagyon ritka az ilyen meggyőződésű kormányzat… Szent István, akárcsak Szent Benedek, rendet hozott a káoszba, és az önök segítségével most megpróbáljuk ugyanezt tenni.

A magyar támogatás és az üldözött keresztények védelmében az egész világon tanúsított kiállásuk elismerésének kis jeleként, kolostorunk templomában Szent István szobrát elhelyezzük a Krisztus király kápolna oltárába".
Megható a levél és a gesztus értékű cselekedet is a szobor elhelyezésével. Mint ahogy nagylelkű volt az adomány is a norciai bencés kolostor helyreállítására. Sajnos Európában valóban kevés olyan kormányzat létezik, amely a történelmi egyházakat támogatja, külön program keretében pedig az üldözött keresztyéneket is. Amelyekből már nemcsak Európán kívül van egyre több, hanem a kontinensen belül is. Többek között ez is közrejátszhat abban, hogy a globalista-liberális – nemzeti, családi és keresztyéni értékeket üldöző – világhatalom szeretné minél hamarabb elsöpörni az Európa egykori értékeit védő magyar kormányt. Remélhetőleg az egy év múlva tartandó magyarországi választásokon sem az egységes ellenzéki gyurcsanyista-momentumos fellépés, sem a nemzetközi balliberális hadjárat nem fogja földrengésszerűen összezúzni azt a nemzeti-polgári-keresztyéni értékekből felépített bástyát, amely immár tíz éve védelmezi a Kárpát-medencei magyarságot vagy éppen az európai keresztyénséget.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Kisebb parlament mellé nagyobb helyi autonómiát!

Régi, évek óta nagy kedvvel rágcsált gumicsont került elő ismét a költségvetési hiány lefaragásához szükséges kiadáscsökkentési javaslatok között az elmúlt hetekben: a parlament létszámának csökkentése.

Makkay József

Makkay József

Kiskapuk országa: Románia harca az adócsalás ellen

Románia lakossága és politikai elitje nem szabálykövető társadalmat alkot: az emberek többsége keresi a kiskapukat. Az adócsalás felismerésében és a helyzet orvoslásában rejlik, miként lehet az ország gazdaságát megmenteni az összeomlástól.

Páva Adorján

Páva Adorján

Ki merészel még röhögni azon, hogy az asszony verve jó?!

Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Magyarokat gyalázni lehet, a különnyugdíjakat kritizálni uszítás?

Nicușor Dan kedden ismét egyeztet a négypárti kormánykoalíció vezetőivel a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának ügyében, kétséges azonban, hogy sikerül-e kialakítani az államfő által meglebegtetett politikai kompromisszumot a pártok között.

Balogh Levente

Balogh Levente

PSD-s tisztújítás: maradhat az ellenzéki retorika és a kampányüzemmód

Felszállt hát végre a fehér füst a román kormánykoalíció legerősebb tagjában, a Szociáldemokrata Pártban (PSD), miután a múlt heti kongresszuson az összes harcba szálló Sorin Grindeanu közül Sorin Grindeanut választották pártelnökké.

Balogh Levente

Balogh Levente

Amerika magunkra hagy?

Az amerikai csapatkivonásra adott egyes román reakciók alapján szinte már arra lehetett következtetni, hogy az Egyesült Államok az utolsó közlegényt is repülőre ültette, majd szívélyesen felkérte az oroszokat, hogy vegyék át a helyét.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Lázba hoz még valakit az autonómia a román nacionalistákon kívül?

Székelyföld önrendelkezése napjának „megünneplése”, majd egy bukaresti parlamenti felszólalásra érkezett szokásos hőzöngés apropóján rövid időre a figyelem középpontjába került a területi autonómia kérdése.

Hirdetés