
A magyar kormány első ülése. Orbán Viktorék nem négy évre terveznek
Fotó: MTI
2018. május 26., 10:432018. május 26., 10:43
2018. május 26., 10:432018. május 26., 10:43
Székfoglaló beszédében a miniszterelnök világosan megfogalmazta: Magyarország nyíltan szembeszáll azokkal az erőkkel, amelyek lebontanák a nemzetállamokat és megszüntetnék a nemzeteket. Hadd idézem szó szerint, mert a tudatos gazdasági építkezés, a következetes demográfia-politika, a külhoni magyarság soha nem látott mértékű anyagi támogatása mellett ez a legfőbb ok, amiért nemzetben gondolkodó ember idén csak a Fideszre szavazhatott. „Meggyőződésem, hogy a migráció végül elvezet a nemzetek és nemzetállamok felbomlásához. A nemzeti nyelvek gyengülnek, a határok elmosódnak, a nemzeti kultúrák feloldódnak és csak egyetlen nyílt társadalom marad. S végül az európai társadalmak egységesülése úgy előrehalad, hogy létrejöhet az egyetlen és egységes európai kormány. (…) Erre megy ki a játék, ez az igazi mesterterv. (…) a multikulturalizmus az első lépcsőfok. A szólásszabadságot korlátozó politikai korrektség a második. Ma itt áll Európa. A harmadik lépcsőfok a kötelező betelepítési kvóta lenne.” Mindehhez csak annyit tehetünk hozzá: megeshet, hogy a mesterterv az „egyetlen nyílt társadalom” létrehozása, de Nyugat-Európa az egyetlen iszlám dominanciájú társadalom kialakulása felé halad, amely cseppet sem lesz nyílt.
E sajátos, vészterhes geopolitikai helyzetben, amikor az uniós politikai fősodor a saját maga által képviselt népesség és kultúra ellen, valamint a nemzeti megmaradás erőivel visel háborút, kiemelten fontos lenne a nemzeti erők összefogása. A valaha kőkeményen, a Fidesznél is következetesebben globalizmus- és unióellenes Jobbik, a legerősebb ellenzéki párt minden jel szerint megmarad a 2016-os pályán, amit Simicska Lajos neve fémjelez. Retorikájukat továbbra is az abszurd Fidesz- és Orbán-ellenesség hatja át, a párt élére pedig a Jobbik lelkének elvételével dicsekvő lemondott elnök kijelölt utódai kerültek, igaz, szerény többséggel. Ennek legfeljebb jelzésértéke lehet: annyit mutat, hogy lesz még munkája Szabó Gábornak az eredeti eszmeiséghez hűséges alapszervezetek feloszlatásának terén. A Vona örökébe lépő Sneider Tamás kezében ugyanannyi hatalom van, mint Vonáéban volt, amit több mint négyötödös többséggel választotta meg.
Ezzel a politikával a Jobbik megteremtette a nemzeti jelszavakba csomagolt globalista irányvonalat. Ismételten Soros és az unió vezetése mellé állni a létért folytatott küzdelemben a nemzetépítő és nemzetvédő kormány ellenében, és mindezt piros-fehér-zöld lobogó alatt tenni, egészen elképesztő és egyben riasztó politikai teljesítmény.
Lenne mit bírálni a kormány politikájában, amint azt a Szakács Árpád által jegyzett Kinek a kulturális diktatúrája? című, a Magyar Időkben megjelent cikksorozata is jelzi. E sorozat írója és az általa keltett vitában megszólalók jelentős része végre egy szinte tabunak számító kérdésről mer szólni: mennyire abszurd helyzet, hogy a nemzeti kormány a kultúra területén saját ellenségeit pénzeli, akik a legtöbb esetben a nemzeti gondolkodás és a magyar nemzet ellenségei is. S nem mellékesen azon erők zsoldjában állnak, amelyek a teljes európai kultúra és civilizáció megszüntetésén fáradoznak. E jelenségekre való rámutatás lett volna a Jobbik feladata, amennyiben megmarad a nemzet lelkiismeretének, és nem adja fel értékelveit a hatalom megszerzésének ábrándja kedvéért.
Toroczkai László vereségével annak esélye, hogy a párt visszatér a nemzeti politizáláshoz, tragikus mértékben lecsökkent. Nemzeti politikát folytatni úgy, hogy a hibákkal és mulasztásokkal bár, de nemzeti irányt követő kormányfőt tesszük meg első számú ellenségnek, egyszerűen abszurdum. S hogy mindeközben együtt masíroznak a magyarság ellenségeivel, Gyurcsánnyal és a többi címeres nemzetárulóval, nos, ez már olyan erkölcsi-politikai mélység, ahonnan valószínűtlen a kikecmergés.
A Jobbiknak a globalista erők mellé való besorolásával a magyar politikai mező ismét kétosztatú lett, akárcsak 1990-ben. Egyik oldalon állnak a nemzetépítők, másik oldalon az ellenséggel paktálók, a nemzetrombolók, a kozmopolita globalisták. Ez ennyire egyszerű. Szerencsére az előbbiek végre valahára nemcsak a pillanatnyi választói hangulatra támaszkodhatnak, mint 1990-ben és 1998-ban, hanem saját sajtóra, saját gazdasági erőre és soha nem látott mértékű társadalmi támogatottságra.
Az egyre közönségesebb és alpáribb, a nemrégiben egyházi emberek megköpködésével járó tüntetések kifulladnak, az ellenzék mondja majd a magáét, pontosabban azt, amit megbízói a szájába adnak, a kormány pedig teszi a dolgát.
A kutya ugat, a karaván halad.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!