
Van, aki még mindig nem tud beletörődni a külhonba szakadt magyarok honosításába
2017. november 28., 10:012017. november 28., 10:01
2017. november 28., 10:062017. november 28., 10:06
Ismét terítékre került a határon túli magyarság egyszerűsített honosításának ügye. Nem meglepő, hogy a bírálat az emigráció keserű kenyerét Bécsben majszolgató Paul Lendvai tollából pattant ki. Véletlenül került a kezembe legutóbbi (2010 óta sorban a negyedik) kötetének a recenziója, amelyben töretlen lendülettel szapulja Orbán Viktort, Magyarországot és nem mellesleg az elszakadt országrészek magyarságának a közelmúltban visszaállított alkotmányos jogait.
Paul Lendvait fizikai fájdalom gyötri a Nemzeti összetartozás napjának, vagyis a trianoni „békeszerződés”évfordulójának emléknappá nyilvánítása miatt, ugyanakkor szülőhazája kapcsán a jogállam lebontásáról, a sajtószabadság sárba tiprásáról, „führeri”demokráciáról ír. Néhány apróságot azért nem árt tudni a szerző életútjáról. 1944-ben a deportálás előtt Svájcba menekült, ahol veretes szocdem írásai miatt három évre eltiltották az újságírástól, ezért 1956-ban elmenekült Ausztriába, ahol a közszolgálati televíziónál Kelet-Európáról szóló műsorokat vezetett, filmeket forgatott. Azt azonban sem ő, sem a hívei nem verik nagydobra, hogy e műhelymunkáknak a magyar vonatkozású, nem utolsósorban 1956-al foglalkozó tartalmáról mindvégig lelkesen egyeztetett a Kádár-rezsim felsőbb vezetésével. Akkor nem volt gondja a demokráciával, pontosabban annak teljes hiányával. Most van. Paul Lendvai talán későn érő típus.
De evezzünk hazai vizekre: az erdélyi magyaroknak – szintúgy, mint a felvidéki, kárpátaljai és újvidéki nemzettársainknak – hatalmas erkölcsi elégtételt jelentett a magyar állampolgárság. Biztos vagyok abban, hogy legtöbbjüknek nem az anyagi előnyök miatt fátyolosodott el a tekintete az eskü letétele alkalmával, hanem valami olyasmitől, amit Paul Lendvai és a hasonszőrűek nem tudnak és nem akarnak megérteni. Nekem például a ceremónia alatt az is eszembe jutott, mennyire örült volna édesapám, világháborút megjárt és túlélt nagyapáim, ha megérik e pillanatot. Mellesleg ők mind magyar állampolgárként látták meg a napvilágot. A konzulátuson a hátsó sorba ültem, hogy könnyebben kiosonhassak parkolóórát etetni, ám hiába, mert az ajtók zárva voltak. Az idő meg telt, az sem zavart különösebben, hogy a hivatalnokok kissé gépiesen tájékoztattak a tudnivalókról, teendőkről. Eskü, himnusz, pezsgős koccintás és futás a parkolóba. Emelkedett hangulatomat valamelyest lehűtötte a rögvalóság, vagyis a kerékbilincs látványa, de aztán csak legyintettem, hiszen sokkal több veszett Mohácsnál. Létezik olyan hangulat, amit sem bilincs, sőt utólag még egy Paul Lendvai sem tud elrontani.
Jakab Lőrinc
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!