Hirdetés
Nánó Csaba

Nánó Csaba

Elhatároztam, lerázom a rabigát

2019. február 19., 09:012019. február 19., 09:01

2019. február 19., 09:032019. február 19., 09:03

Egyre növekvő tisztelettel tekintek azokra, akiknek sikerül megszabadulniuk a tévéjüktől. Erős emberek, nagyszerű karakterek, akik vállalják az elvonási tünetekkel járó összes kínt, hogy aztán szabadon élhessék életüket. Mi, leláncoltak, csak feltekinteni tudunk rájuk, és leborulni nagyságuk előtt.
Sokszor megfordult a fejemben, hogy meg kellene szabadulnom az ördög szemétől, amit az emberek képernyőnek neveznek. De – sajnálattal vallom be – ebben az esetben gyenge jellem vagyok. Pedig sok mindenről lemondtam már életemben, némely dologról nehezebben, másokról könnyebben – de a televízió esetében megmaradtam rongyos rabszolgának. Rajtam már egy Spartacushoz hasonló nagyságú vezér sem segít. És valószínűleg a pszichiáter sem. Láncos kutyája vagyok a hírcsatornáknak, tekintetem elvész a kékes homályban, fülem csak a dobozból kiszűrődő hangokra figyel. Vele kelek és vele alszom el, ha nincs közelemben távirányító, máris jelentkeznek az elvonási tünetek. Elegem van a szenvedésből, tudom, milyen boldog lennék nélküle! Látom azokon, akik megszabadultak, és ma már kegyelemben élnek.
Azért én sem a képernyő előtt születtem. Mi több, annak idején még egészen normális gyerekként indultam útnak, aki holmi rajzfilmeknek már óvodás korában sem dőlt be. Mikor pedig már lettem akkora, hogy rabul ejtsen a televízió, már nem volt mit nézni benne. Aztán felnőtt fejjel, amikor eljött a soha nem remélt szabadság, engem is fogságába ejtett a tévé. A bámulás betegsége rajtam is elhatalmasodott, sajnos.
Ha józanul átgondoljuk, a kábeltévé a történelem egyik legnagyobb átverése. A gyanútlan megrendelőre rásóznak több száz csatornát, amiből jó esetben is néz tízet. Vagy annyit sem. Hiszen a filmek mindenhol ismétlődnek: amit ma látsz itt, azt holnap ott látod. A hírek ugyanazok, a halászat és vadászat a lakosság bizonyos szegmensét érdekli csak, aki meg szereti a halat, az inkább kimegy a víz mellé, minthogy a tévében lesse a kapást. És valljuk be, a csillagközi utazás sem mindenki számára vonzó, ugyanakkor a sportesemények sem érdekelnek mindenkit.
Barátom úgy kezdte a leszokást, hogy egy ideje csak dokumentumfilmeket közvetítő csatornákat néz. Azok közül is csak olyant, ahol gyilkosságokat, terrorcselekményeket, változatos kínzásokat dolgoznak fel és mutatnak be viszonylag tűrhető képekben. A haver azt állítja, ezek a műsorok megnyugtatják, és ott kevesebb a hirdetés is. Jobban ismeri a történelem nagy sorozatgyilkosait, a gengszterek karrierjét, mint saját családját. A dolog hátulütője, hogy felesége majdnem elköltözött otthonról, mert félt, férje valamire készül… De hát az absztinencia felé vezető út tele van kihívásokkal.
Elhatároztam, széttöröm a rabigát, és a leszokás rögös útjára lépek, amelynek végén diadalmámorban úszva hajítom ki az átkozott dobozt a kukába. Azzal kezdem, hogy megnézem a gyerekkoromban kihagyott rajzfilmeket. Persze a rajzfilm sem a régi, néha rémeket látok tőlük. De legalább sokkal kevesebb bennük a reklám…

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Tanulságok egy még le sem zajlott választás kapcsán

Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.

Balogh Levente

Balogh Levente

PSD-s kampányzsarolás: Bolojan a célkeresztben

Amint az várható volt, a szociáldemokraták által a költségvetés szociális vonzatai kapcsán kikényszerített kompromisszum körüli vita csupán tovább mélyítette az ellentéteket a bukaresti kormányt alkotó koalíciós pártok között.

Páva Adorján

Páva Adorján

Brüsszeli hóbort zöldje felé űz a rideg energiavalóság

A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

Sport a lecserélhető zászló árnyékában

Mi történne, ha Szoboszlai Dominik a magyar foci botladozásait megelégelve egy napon úgy döntene, hogy az angol válogatottat erősíti? Elgondolni is rossz. Márpedig a sport elüzletiesedésének világában a nemzeti identitás, a zászló is lecserélhetővé vált.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Megkésett és elégtelen romániai válaszok az energiaválságra

Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajna, Románia és Magyarország – stratégiai partnerség és halálos fenyegetés között

Üzenetértékű, hogy Románia és Ukrajna partnerségi megállapodást kötött, de kérdéses, mi lesz a kisebbségekkel – az időzítése kapcsán pedig némi olyan érzése is van az embernek, hogy Kijev és Bukarest a magyar választási kampányba is beszállt egy kicsit.

Somogyi Botond

Somogyi Botond

A háború árnyékában

,,Biztosan nem lesz világháború?” – kérdezte tőlem hosszú évekkel ezelőtt a lányom. ,,Emlékszem, apa – mondta nekem a minap – azt válaszoltad, háború biztos nem lesz, legfennebb gazdasági, digitális háború.”

Hirdetés