Hirdetés

Egy csodálatos túlélés emlékére

Ábrám Zoltán

2016. október 22., 14:322016. október 22., 14:32

Szinte napra pontosan negyvennégy évvel ezelőtt került sor a repüléstörténet egyik legmegrázóbb légikatasztrófájára, amelyről annak idején az egész világ tudomást szerzett. Ezen írással egyaránt emlékezünk az áldozatokra és a túlélőkre.

Uruguay dél-amerikai léptékben kicsi ország (nem sokkal kisebb Romániánál), mintegy három és fél millió lakosának a fele a fővárosban él. Az európai emberek többsége az egykor szebb napokat megélt focijáról ismeri, mint kétszeres világbajnok országot. Egykori koloniális települések, jezsuita rommaradványok, tengerparti pihenőhelyek teszik teljesebbé a képet. Két legszembetűnőbb jelképe: a gyakran megcsodálható előkelő platánfaso­rok, valamint a máté kultusza. Az ide látogatónak feltűnik, hogy máté teát (yerba mate) kortyolgat a lakosság jelentős része, fiatalok és idősek egyaránt. Az utcai padokon, a tengerparti, folyótorkolati sétányokon és pihenőknél kikapcsolódásra használják. A sétáló emberek egyik kezében mátés köcsög szűrős szipókával, benne az országban vagy azon kívül megtermelt máté teafűvel, a másikban pedig termosz forró vízzel, amiből időnként rátöltenek a fűre.

A főváros, Montevideo leggyakrabban előforduló jelképe a Függetlenség-tér a maga sajátos épületeivel, pálmafáival, közepén José Artigas lovas szobrával. Innen kezdődik a világörökség részét képező történelmi belváros, ahol az egyik épületben hozták létre az Andok Múzeumot (Museo Andes). Az épület rendhagyó, megrázó kiállításnak a helyszíne, amelynek Jörg P. A. Thomsen igazgató a következő címet adta: Az 571-es repülés tragédiája és csodája az Andokban. Egyrészt 29 uruguayi állampolgárnak állít emléket, akik elpusztultak az 1972 októberében Montevideó­ból Santiago de Chilébe tartó

repülőgép-szerencsétlenségben. Másrészt annak a 16 túlélőnek a tiszteletére szolgál, akik csodálatos módon, 72 napi szenvedést követően „tértek vissza az életbe.” Az alapító meglátása szerint így áll össze az elkövetkező nemzedékeknek szánt üzenet: csapatmunka, szolidaritás, barátság. Fényképek, dokumentumok, valamint személyes, illetve a repülőgépről származó tárgyak, makettek, leírások teszik teljessé a képet. Ugyanakkor a kiállítás érdekes párhuzamban mutatja be a „Könnyek völgyének” eseményeit, valamint a nagyvilág és azon belül Uruguay történéseit.

Október tizenharmadika volt, péntek. A montevideói rögbi­csapatot barátságos mérkőzésre várták Chile fővárosába. Fedélzetén 45 személlyel már csütörtökön felszállt Carrasco repülőteréről az uruguayi légierő Fairchild F-227 típusú kisrepülőgépe, a főiskolás csapat tagjain kívül rokonokkal és barátokkal, de a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt csak az Andok keleti felén fekvő argentin városig jutott el, Mendoza repülőterén landolt. Innen másnap felszállt, és a megszokott repülőúttól eltérve próbálta elkerülni a hóvihart, ám az Andokban egy éles sziklaképződménynek ütközött. Már az is csodával határos volt, hogy mindkét szárny leválása és egyéb tényezők következtében a roncs úgy fúródott a hóba, hogy a többség túlélte a tragédiát. Az első nap vesztesége: tucatnyi halott, közülük hat szörnyethalt, hatan pedig alig élték túl az ütközést. Hárman a légikatasztrófa másnapján távoztak az élők sorából.

Az életben maradtak négyezer méter felett, az örök hó birodalmában hiányos felszereltséggel kezdték meg a túlélést, és reménykedtek a kívülről érkező mentés sikerében. Mínusz harminc fokban vészelték át az éjszakákat, takarót, kesztyűt és védőszemüveget készítettek maguknak az üléshuzatokból és kartonokból, az ivóvíznyerésre sajátos módszert találtak ki. Aztán sok napi kínzó éhség után választaniuk kellett az éhhalál, vagy elhunyt társaik megcsonkítása között. Kálváriájukat tetézte a nyolc ember életét – köztük a csapatkapitányét – kioltó lavina alig több mint két héttel a repülőgép-szerencsétlenség, egy héttel a megtalálásukra összpontosított mozgósítás megszűnte után. Aztán újabb és újabb társuktól kellett elbúcsúzniuk sérüléseik vagy a fagyhalál következtében.

A történet hosszú és megrázó, olyan szavakkal jellemezhető, mint: tragédia, szenvedés, fájdalom, éhség, kilátástalanság, elemi túlélés, remény, csoda, megmenekülés. Film és könyv jelent meg róla Életben maradtak (Alive) címmel. Azzal végződik, hogy majdnem kéthavi szenvedést követően két túlélő sportoló az addigi sikertelen próbálkozások után egy végső útra szánja el magát. Nevük utólag bejárta a világsajtót: Roberto Canessa orvostanhallgató és Nando Parrado, aki édesanyját és húgát is elveszítette a hegyen, sőt ő maga is súlyos fejsérülés miatt kómába került, és először onnan „tért vissza az életbe”. Szerencsére ezúttal a menekülés irányába indultak el. Útjuk tíz napon keresztül tartott a hegyláncon keresztül, mígnem végre elértek a chilei hegyvonulat egyik fehértelenebb völgyébe, és „szembetalálkoztak” az első emberrel, Sergio Catalán lovas marhapásztorral. Ez a leírhatatlan pillanat jelentette tizenhat ember csodával határos megmenekülését a halál torkából.

Számunkra jelképes az, hogy erre a túlélést jelentő emberi találkozásra december 21-én került sor, míg a hegyen maradt társak helikopteres kimentésére december 22-én és 23-án. Így vált lehetővé, hogy a tizenhat túlélő élete legszebb karácsonyát ünnepelhette (Uruguayban családi napnak nevezik). Csodálatos életben maradásuk a hősiességről, a magányról és a hitről szól. Mindannyiunknak üzeni: soha ne add fel, hited szerint bizakodjál, és ne feledd, hogy vannak csodával határos, emberi léptéken túli megmenekülések!

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 07., szerda

Gyula élő történelme: látogatás a polgári múltat őrző Ladics-házban

Gyula történelmi belvárosában áll egy ház, ahol nemcsak a falak, hanem a bútorok, a könyvek, a személyes tárgyak és a családi dokumentumok is mesélnek. A Ladics-ház egyedülálló módon enged bepillantást a 19–20. század fordulójának polgári életformájába.

Gyula élő történelme: látogatás a polgári múltat őrző Ladics-házban
Hirdetés
2026. január 03., szombat

Trump és Venezuela: ki sem lóg a lóláb...

Aki egy picit is elfogult volt Donald Trumppal szemben, és azt gondolta, hogy az amerikai elnök a béke és háború kérdésében merőben más, mint elődjei, az szombat hajnaltól valószínűleg másképp gondolja.

Trump és Venezuela: ki sem lóg a lóláb...
2026. január 02., péntek

Kolozsvár, New York, Fülöp-szigetek, de a legjobb Erdélyben: Baloga István vízilabdázóval sportról és családról

Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.

Kolozsvár, New York, Fülöp-szigetek, de a legjobb Erdélyben: Baloga István vízilabdázóval sportról és családról
2025. december 30., kedd

Kemény hideggel indul az újév, de a hétvégére enyhül az idő

Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.

Kemény hideggel indul az újév, de a hétvégére enyhül az idő
Hirdetés
2025. december 28., vasárnap

Spanyolországi útinapló: narancsfák és mór erődök árnyékában

Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.

Spanyolországi útinapló: narancsfák és mór erődök árnyékában
2025. december 27., szombat

Baricz Lajos plébános harmincöt éve a közösségért: nem pont, csak vessző

Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.

Baricz Lajos plébános harmincöt éve a közösségért: nem pont, csak vessző
2025. december 26., péntek

Így lesz közönségből közösség. Színpad és katedra között Miklós Gyurival (INTERJÚ)

Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.

Így lesz közönségből közösség. Színpad és katedra között Miklós Gyurival (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. december 23., kedd

Édes időutazás Gyulán: érdemes belekóstolni a Százéves Cukrászda kínálatába

A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.

Édes időutazás Gyulán: érdemes belekóstolni a Százéves Cukrászda kínálatába
2025. december 23., kedd

Hidegfront és havazás: bekeményít az idő az év utolsó hetében

Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.

Hidegfront és havazás: bekeményít az idő az év utolsó hetében
2025. december 22., hétfő

Ceaușescu diktatúrája rózsaszín fényben – Történelemtanár a fiatalokat elérő TikTok-tartalmakról

A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.

Ceaușescu diktatúrája rózsaszín fényben – Történelemtanár a fiatalokat elérő TikTok-tartalmakról
Hirdetés
Hirdetés