
Betegségmérő: a személyzet 10-ből 4,85-re értékeli az egészségügyi rendszert (képünk illusztráció)
Fotó: Haáz Vince
A romániai egészségügyben dolgozók 10-ből 4,85-re értékelik a rendszert a „betegségmérő” skálán, túlterheltségre panaszkodnak, és egyharmaduk azt fontolgatja, hogy otthagyja az egészet – derül ki egy felmérésből.
2026. március 07., 20:182026. március 07., 20:18
A Romániai Egészségügyi Szolidaritás Szövetség (Federaţia Solidaritatea Sanitară din România – FSSR) a szakmai életminőség szempontjából összeállított rangsort készített az állami kórházakról, miután 300 egészségügyi intézmény 2000 alkalmazottja töltött ki anonim , a „belső betegséget” vizsgáló kérdőíveket, valamennyi megyét lefedve.
A személyzet 10-ből 4,85-re értékeli a rendszert, túlterheltségre panaszkodik, valamint arra, hogy nem érzi magát védve a munkahelyén. Az adatok ugyanakkor azt is mutatják, hogy
A szövetség szerint mostantól minden alkalmazott hozzáférhet ahhoz az információhoz, hogy kórháza pontosan hol helyezkedik el a szakmai életminőség rangsorában. „Már nem a feltételezések szakaszában vagyunk, hanem olyan adatokkal rendelkezünk, amelyek világosan megmutatják, hol vall kudarcot a menedzsment az emberi erőforrás védelmében” – közölték szombati sajtóközleményükben, melyet a News.ro idézett.
„Az 51 000 főt meghaladó alkalmazotti hiány, valamint egyes bérjellegű jogosultságok és pótlékok csökkentésének összefüggésében ezek az adatok konkrét számokba öntik mindazt, amit az egészségügyben dolgozók évek óta éreznek. Közel minden negyedikből három alkalmazott problémásnak vagy kritikusnak értékeli a munkakörülményeket. Egyharmaduk aktívan fontolgatja a rendszer elhagyását. Ezeket a számokat többé nem lehet figyelmen kívül hagyni” – tették hozzá a szakszervezeti képviselők.
Szerintük „már nem benyomásokról vagy panaszokról van szó”. „Most már rendelkezünk egy tudományos eszközzel, 19 mérhető dimenzióval, amely pontosan megmutatja, hol fáj.
– jelezték a szakszervezeti képviselők. Akik szerint a szakmai életminőség nem csupán belső probléma.
„A kutatás közvetlen összefüggést bizonyít az egészségügyisek munkakörülményei és az ellátás minősége között. Egyszerűbben megfogalmazva: egy kimerült személyzettel működő kórház olyan kórház, ahol nő a hibák kockázata. A közzétett rangsor nem csupán az alkalmazottak számára szolgál információval, hanem minden beteg és minden olyan állampolgár számára is, aki meg akarja érteni, miért úgy működik a román egészségügyi rendszer, ahogyan működik” – magyarázták.
A rangsort kizárólag az egészségügyi személyzet önkéntes, anonim és bizalmasan kezelt önértékelései alapján állították össze, ezeket egészségügyi intézményi szinten összesítették, és a szakmai életminőség 19 dimenziója mentén mutatják be (0–100 közötti pontszámok). A jelenleg nyilvános eredmények közel 2000 önértékelésen alapulnak, amelyeket orvosok, ápolók, a kisegítő személyzet tagjai töltöttek ki több mint 300 egészségügyi intézményben, valamennyi megyét lefedve.

Összetett az orvosok röghöz kötésének kérdése, a Krónika által megszólaltatott, Marosvásárhelyen tanuló orvostanhallgatók pedig árnyaltan látják Ilie Bolojan kormányfő felvetését. A szakvizsga megszerzése után sok fiatalnak kihívást jelent állást találni.
A DIICOT és a SRI hétfőn közölte, hogy bizonyítékokat gyűjtöttek három külföldi állampolgár ellen, akik egy Oroszországból irányított szabotázshálózat tagjaiként kapcsolatba hozhatók a brassói Carfil fegyvergyár közelében történt robbanással.
Az 1989 előtti elnyomó kommunista rendszer „ökle”, a Securitate tisztjeinek élete nem csupán „szórakozásból” állt: időről időre vizsga keretében kellett számot adniuk tudásukról.
Csoma Botond szerint nem lenne helyénvaló, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadja el a területi-közigazgatási reformot, amint azt Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök javasolta.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu azt fogja javasolni Luca Niculescu miniszterelnöknek, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadja el a területi-közigazgatási reformot és a kormányzati intézmények átszervezését.
Miután korábbi feljelentése nyomán múlt héten diszkrimináció miatt vádat emeltek a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője, Dan Tanasă ellen, a népszerű exrendőr és influenszer, Marian Godină újabb ügy miatt tett ellene feljelentést.
Nemcsak a lakosság, hanem az állami intézmények alkalmazottai is pazarlónak tartják a közpénzek felhasználását Romániában.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
szóljon hozzá!