Hirdetés
Somogyi Botond

Somogyi Botond

Család, megélhetés vagy meggazdagodás?

2019. március 03., 10:352019. március 03., 10:35

2019. március 03., 13:322019. március 03., 13:32

 Nem vesszük vissza az iskolába – mondták az iskola vezetőségi tanácsának gyűlését követően. Az ülésen úgy határoztak, a kislány kérését elutasítják. Pedig több mint öt évig, első osztálytól járt a tanintézménybe. És hogy külföldre ment, nem az ő hibája volt: az édesanya határozott úgy, hogy Nyugat-Európában próbál szerencsét. És lányát magával vitte.

„Nagyon jó, szuper az egész” – írta a suliról a messze távolból egykori osztálytársainak a kislány. Még az első hónapokban. Aztán mintha minden megváltozott volna. Az üzenetek lassan elmaradtak. A hírek, amelyek a csonka családról haza-hazaszállingóztak, egyre elgondolkodtatóbbakká váltak. Sőt ijesztőkké. Nem kell a gyerek a mamának. Csak nyűg a hátán – hangzott el állítólag.

Most ismét itthon van. Haza kellett jönnie. Úgy látszik, a mama beváltotta ígéretét, és lányát hazaküldte. Csakhogy az egykori iskola nem úgy döntött, ahogy azt egyesek elvárták volna. Talán nem is meglepő módon. Merthogy a tinédzserről időközben sok minden kiderült: dohányzás, ivászat, drogozás. Hogy mi vezetett idáig, nehéz megmondani. Az viszont biztos, hogy az idegen környezetbe került fiatalnak nem tett jót az országváltás. És az sem mellékes, hogy a szülők korábban már elváltak.

De hány ilyen esetet tud felsorolni az ember? Szinte nincs olyan személy, akinek hozzátartozói, ismerősei ne lennének külföldön. Naponta hallunk híreket arról, hogy ez is, az is elhagyta az országot. A fiatal családok közül sok felbomlott. Ideiglenesen.

A szülők dolgozni mentek, a gyerekek itthon maradtak, többnyire nagyszülőknél. Rosszabb esetben távolabbi rokonoknál. Ideiglenesen – gondolják a szülők, és nyilván a gyermek is.

Csakhogy a távolság és az idő mindent elrág és megemészt: elsősorban a családi kapcsolatokat. Ha pedig azok elszakadtak, akkor hiába a hazautalt sok pénz. Ezeket az elpattant lelki szálakat nem lehet már összekötözni, csak visszabogozni. Legjobb esetben. Hiába a hazaküldött sok játék, több ezer euró, ha a gyermek itthon magát egyedül érzi, legtöbb esetben elhagyottnak. Arról nem is szólva, hogy az ilyen fiatalok a többiekkel szemben jogvédelmi, tanügyi, egészségügyi szempontból is hátrányban vannak. Hozzáértő pszichológusok szerint a mentális egészségügyi problémáik mintegy háromszor nagyobbak azokénál, akik hagyományos családban nőnek fel.

Mi hát a megoldás? Nehéz erre a kérdésre jó választ adni. Itthon maradni? Vannak, akiket a szükség hajt, mert hazai környezetben nem vagy csak nyomorogva tudnának megélni. Megint másokat a divat űz messzire, mondván, miért ne próbáljunk mi is szerencsét külföldön. A megnyílt határok, a felgyorsult kommunikáció, az olcsó fapadosok lehetővé tették, hogy hipp-hopp néhány perc vagy óra alatt Európa különböző városaiban találjuk magunkat. A jólétet látva a fiatalok okostelefonjukkal az iskolapadból kikerülve egyből azt szeretnék, hogy sokszobás villájuk, terepjárójuk legyen – lehetőleg minimális munkával, kínlódás nélkül. Erre ráerősít az is, hogy ha az itthon megszerzett képesítéssel hazai körülmények között viszonylag keveset kereshetnek, így miért ne menjenek olyan országba, ahol ugyanazért a munkáért legalább 1500 eurót kapnak.

Egy biztos,

a kimutatások szerint Romániában a szülők nélkül felnövő gyerekek száma egyre nő.

Egy tavalyelőtti felmérés alapján az országban mintegy negyedmillió fiatal élt apa vagy anya, sok esetben mindkettő nélkül. Az ország gazdasági helyzetét, az európai negatív népszaporulatot és az ennek tulajdonítható munkanélküliséget látva sajnos nehezen körvonalazódhat egy minden fél számára előnyös megoldás. Azt pedig egyre kevesebben veszik figyelembe, hogy a pénz és meggazdagodás mellett sokkal jobban kellene figyelni a családra.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Tanulságok egy még le sem zajlott választás kapcsán

Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.

Balogh Levente

Balogh Levente

PSD-s kampányzsarolás: Bolojan a célkeresztben

Amint az várható volt, a szociáldemokraták által a költségvetés szociális vonzatai kapcsán kikényszerített kompromisszum körüli vita csupán tovább mélyítette az ellentéteket a bukaresti kormányt alkotó koalíciós pártok között.

Páva Adorján

Páva Adorján

Brüsszeli hóbort zöldje felé űz a rideg energiavalóság

A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

Sport a lecserélhető zászló árnyékában

Mi történne, ha Szoboszlai Dominik a magyar foci botladozásait megelégelve egy napon úgy döntene, hogy az angol válogatottat erősíti? Elgondolni is rossz. Márpedig a sport elüzletiesedésének világában a nemzeti identitás, a zászló is lecserélhetővé vált.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Megkésett és elégtelen romániai válaszok az energiaválságra

Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajna, Románia és Magyarország – stratégiai partnerség és halálos fenyegetés között

Üzenetértékű, hogy Románia és Ukrajna partnerségi megállapodást kötött, de kérdéses, mi lesz a kisebbségekkel – az időzítése kapcsán pedig némi olyan érzése is van az embernek, hogy Kijev és Bukarest a magyar választási kampányba is beszállt egy kicsit.

Somogyi Botond

Somogyi Botond

A háború árnyékában

,,Biztosan nem lesz világháború?” – kérdezte tőlem hosszú évekkel ezelőtt a lányom. ,,Emlékszem, apa – mondta nekem a minap – azt válaszoltad, háború biztos nem lesz, legfennebb gazdasági, digitális háború.”

Hirdetés