
2015. január 18., 16:552015. január 18., 16:55
A párizsi mészárlás óta itt ülünk lefagyva, s miközben nem értjük, mi történik körülöttünk, szánalmasnál szánalmasabb magyarázatokkal igyekszünk becsapni empirikus tapasztalatokhoz, racionális – a virtuálisakat is egyre inkább ide sorolva – érvekhez szoktatott agyunkat. Hogy tudjuk kezelni a dolgokat, hogy csak egyedi, eseti üzemzavarról van szó, amely néhány alkatrész cseréjével elhárítható.
Ilyen ez a szólás- és sajtószabadsággal kapcsolatos felvetés is. Ezt az elemi szabadságjogot kínkeservek között szülte meg számunkra is ’89 homályos decembere, élünk is vele rendesen, feltéve, ha nem lép közbe mindenféle cenzúra, amelyek közül nem biztos, hogy a belső a legártatlanabb. És miközben a mindent szabad érzése dübörög az ereinkben, jól megmondjuk a magunkét személytelenül a közösségi oldalakon, a kocsmai törzsasztal mellett, csendes magányunkban. Aki teheti – vagy nem tehet mást – akár a sajtófórumokon is. Erős jelzőket használva, lehetőleg olyan alanyról, aki messze van, akihez vélhetőleg nem ér el a szavunk – dehogynem, elér... –, csak épp a helyi politikai kiskirály, a gazdasági hatalmával lépten-nyomon visszaélő vállalkozóval, a helyi alvilág főnökével szemben tanúsítunk visszafogottságot.
Párizs persze más lépték. A Charlie Hebdo alkotói pontosan tudták, hogy minden tollvonásukra figyelnek, aki nem tudta volna, az tanulhatott néhány korábbi figyelmeztetésből. Ők is, a mai terroristák is közös országuk gyarmati múltjából szivárogtak elő, előbbiek apái, nagyapái még a gazda kutyának, cselédnek egyaránt kijáró odafigyelésével és érdekéből hozták magukkal az utóbbiak felmenőit a tengeren túli territóriumokról. Az arányok és erőviszonyok teljes megváltoztatását azonban nem hajlandó tudatosítani magában az elmúlt század erkölcsi csúszdáján megállíthatatlanul zuhanó emberiség. Véresre sebzett lelkiismerete pótcselekvésekbe temetkezik, egyszerre szélsőségesen toleráns és szélsőségesen kirekesztő. És ezt a szakadékot hol az emberi méltóság, hit és meggyőződés semmibe vételével, hol annak véres megtorlásával próbálja minél inkább eltakarni saját szeme elől.
Az ember a civilizációk harcának színfalai mögött saját erkölcsi válságának újabb és újabb szakaszaival szembesül. Bár a „sárlihebdós” tragédia egyelőre újabb fekélyeket fakasztott fel, úgy tűnik, csak a „mohácsok” képesek arra, hogy közelebb vigyenek bennünket a kérdések és válaszok minél pontosabb megfogalmazásához. Addig maradunk önmagunk eltúlzott rajzai, elnagyolt körvonalai, meggyalázott meggyőződései. Akár egy Charlie Hebdo-címlap.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!