
2015. január 18., 16:552015. január 18., 16:55
A párizsi mészárlás óta itt ülünk lefagyva, s miközben nem értjük, mi történik körülöttünk, szánalmasnál szánalmasabb magyarázatokkal igyekszünk becsapni empirikus tapasztalatokhoz, racionális – a virtuálisakat is egyre inkább ide sorolva – érvekhez szoktatott agyunkat. Hogy tudjuk kezelni a dolgokat, hogy csak egyedi, eseti üzemzavarról van szó, amely néhány alkatrész cseréjével elhárítható.
Ilyen ez a szólás- és sajtószabadsággal kapcsolatos felvetés is. Ezt az elemi szabadságjogot kínkeservek között szülte meg számunkra is ’89 homályos decembere, élünk is vele rendesen, feltéve, ha nem lép közbe mindenféle cenzúra, amelyek közül nem biztos, hogy a belső a legártatlanabb. És miközben a mindent szabad érzése dübörög az ereinkben, jól megmondjuk a magunkét személytelenül a közösségi oldalakon, a kocsmai törzsasztal mellett, csendes magányunkban. Aki teheti – vagy nem tehet mást – akár a sajtófórumokon is. Erős jelzőket használva, lehetőleg olyan alanyról, aki messze van, akihez vélhetőleg nem ér el a szavunk – dehogynem, elér... –, csak épp a helyi politikai kiskirály, a gazdasági hatalmával lépten-nyomon visszaélő vállalkozóval, a helyi alvilág főnökével szemben tanúsítunk visszafogottságot.
Párizs persze más lépték. A Charlie Hebdo alkotói pontosan tudták, hogy minden tollvonásukra figyelnek, aki nem tudta volna, az tanulhatott néhány korábbi figyelmeztetésből. Ők is, a mai terroristák is közös országuk gyarmati múltjából szivárogtak elő, előbbiek apái, nagyapái még a gazda kutyának, cselédnek egyaránt kijáró odafigyelésével és érdekéből hozták magukkal az utóbbiak felmenőit a tengeren túli territóriumokról. Az arányok és erőviszonyok teljes megváltoztatását azonban nem hajlandó tudatosítani magában az elmúlt század erkölcsi csúszdáján megállíthatatlanul zuhanó emberiség. Véresre sebzett lelkiismerete pótcselekvésekbe temetkezik, egyszerre szélsőségesen toleráns és szélsőségesen kirekesztő. És ezt a szakadékot hol az emberi méltóság, hit és meggyőződés semmibe vételével, hol annak véres megtorlásával próbálja minél inkább eltakarni saját szeme elől.
Az ember a civilizációk harcának színfalai mögött saját erkölcsi válságának újabb és újabb szakaszaival szembesül. Bár a „sárlihebdós” tragédia egyelőre újabb fekélyeket fakasztott fel, úgy tűnik, csak a „mohácsok” képesek arra, hogy közelebb vigyenek bennünket a kérdések és válaszok minél pontosabb megfogalmazásához. Addig maradunk önmagunk eltúlzott rajzai, elnagyolt körvonalai, meggyalázott meggyőződései. Akár egy Charlie Hebdo-címlap.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!