A tizenhárom éve büntetőeljárás alatt álló Budaházy György államelnöki kegyelemben reménykedik
Fotó: MTI
2022. március 26., 10:392022. március 26., 10:39
2022. április 01., 09:592022. április 01., 09:59
Piros betűs nemzeti ünnepeink, március 15., augusztus 20. és október 23. közül az első az, melyet a magyarság leginkább szívében hordoz. Ebben érezzük legtöbben mindazt sűrűsödni, ami tartalmat ad annak a mondatnak, hogy „magyarnak lenni büszke gyönyörűség”. A 12 pont, mely e dátumhoz kötődik, ma is irányadó, zsinórmértéke lehet a magyar szuverenitást, a magyar szabadságot önértéknek tekintő politikának.
Ezzel együtt e dátum jó alkalom a seregszemlére azok számára is, akik a maradék magyar döntéskört, az anyaország nemzeti autonómiáját feloldanák az Egyesült Európai Államok olvasztótégelyében. Ahol nemcsak a nemzeti kultúránk megmaradása válna kétségessé, de a belátható időn belül többségbe kerülő iszlám lakosság intoleranciája és arroganciája a mindennapokat is élhetetlenné tenné. Elég azokra az európai városokra tekinteni, ahol a muszlimok számottevő arányban vannak jelen, nem feltétlen többségben: a közbiztonság megrendült, az utcákon kosz, az ünnepek alatt autók százai gyulladnak ki, a nemi erőszak áldozatává lett nők száma megugrott. S akkor még nem szóltunk az utcán lefejezett franciatanárról, vagy a mise közben rituálisan meggyilkolt Jacques Hamel abbéról.
De mindez nem érdekli a baloldalt, őket egyvalami mozgatja, hogy bármi áron, de megszerezzék a politikai főhatalmat, s utána az országot globalista járomba kényszerítsék. S jönne velük a kormányszintre emelt LMBTQ-propaganda, a BLM-őrület, az állami vagyon és a visszaszerzett aranytartalék szétprédálása, a szokásos haderőleépítés, a családtámogatás megszüntetése és a munkaalapú gazdaság felszámolása.
Szerencsére az idei ünnep is megmutatta, hogy erre nem sok esélyük van. Amikor a Jobbikot a baloldalra átkormányzó, s ezzel morális, illetve választási lejtőre állító Vona Gábor is azt mondja, hogy az ellenzéki dzsemborin egy vesztes Márki-Zay Péter ment fel a színpadra – hogy Márki-Zay Péter nem motorja, hanem akadálya az ellenzéki összefogásnak, hogy már nagyobb veszély az ellenzék összeemzépézése, mint összegyurcsányozása – nos, az bizony üzenetértékű. Amit egyébként a két március 15-i megemlékezés támogatottságából is kiolvashattunk.
Tény, hogy a tavaly októberi leégés után, amikor ellenzéki tollforgatók is azt írták, hogy név szerint fel lehetett volna sorolni, kik vettek részt az előválasztást követő zászlóbontáson, most kissé összeszedték magukat, felsorakoztattak pár ezer embert, de a számukra legoptimistább realista becslések szerint is legfeljebb tizedannyian voltak a Műegyetem előtt, mint a Békemeneten.
Márki-Zay odáig ment a nagyotmondásban, hogy kijelentette: az orosz–ukrán háború kitöréséért Orbán Viktor a felelős egy személyben. Ami annyira komolytalan és légből kapott rágalom, hogy még az ellenzéki oldalon is megmosolyogják.
Az ellenzék militáns Ukrajna-pártisága, mely odáig terjed, hogy többen is felvetették, Magyarországnak fegyvert és akár katonákat is kellene küldenie a megtámadott ország megsegítésére, az oroszok ellen irányuló, média-vezérelt gyűlöletcunami dacára többekben keltett visszatetszést, mint rokonszenvet. Orbán Viktor „stratégiai nyugalomra” intése és békepártisága inkább találkozik a felelős magyar polgárok egyetértésével.
Alighogy megünnepeltük azonban a nemzeti eufória hangulatában március 15-ét, onnan érkezett súlyos támadás szabadságszeretetünk és igazságérzetünk ellen, ahonnan nem vártuk.
Budaházy Györgyöt a bíróság a megismételt elsőfokú tárgyalás lezárásaként 17 év fegyházra ítélte, rá és társaira 117 év börtönt róttak ki. S bár az ítélet nem jogerős és sem az elítéltek szökésétől, sem bűnismétléstől nem kell tartani, megtagadták a bírói túlkapás áldozataitól azt is, hogy szabadlábon legyenek a jogerős döntésig.
A vérlázító justizmord nemcsak az érintettek harcostársait és elvbarátait, a nemzeti radikálisokat háborította fel, hanem a Fidesz szellemi holdudvarába tartozókat is. A talán legfrappánsabb, leginkább lényeglátó szöveget Pilhál Tamás publicista közölte e tárgykörben. A teljes írás ideillene, de elégedjünk meg egy rövid részlettel: „miféle terrorszervezet az, amely nem politikusok elrablásával, túszul ejtésével, hanem kisebb rongálásokkal próbál politikusokat jobb belátásra bírni?
Ám akármelyik válasz az igaz: egyik esetben sem kéne olyan brutális büntetést a nyakukba sózni, mintha az Iszlám Állam tömeggyilkosairól lenne szó! (…)
117 év fegyházat kiszabni sokgyermekes családapákra, akik már így is hosszú éveket töltöttek előzetes letartóztatásban és házi őrizetben, továbbá tizenhárom éve büntetőeljárás alatt állnak (ami önmagában is büntetés) – súlyos igazságtalanság. Sőt: aljasság. Halkan jelzem: 1963-ban még a véreskezű Kádár is amnesztiát adott az ötvenhatos politikai foglyok többségének!
Értik? Fegyvertelen civilek százait gyilkoltatta le komcsi belügyminiszterként, és felfüggesztettel megúszta.
Budaházyék egyetlen ember életét sem vették el, mégis 117 évet kaptak.
Önök szerint jól van ez így? Szerintem nincs.
Ez nem igazságszolgáltatás, hanem taláros bűnözés!”
Pilhál Tamás következtetése az, hogy elnöki kegyelemben kellene részesíteni Budaházyékat. (A minden mondatában vállalható, az igazságnak száz százalékig megfelelő írást a Facebook törölte, ez is egy releváns pozitív visszajelzés arra nézve, hogy mennyi tűpontos megállapítást tartalmaz.) A nemzeti körökben méltán népszerű Védett Társadalom Alapítvány közleménye hasonló gondolatmenet végeredményképpen jut e következtetésre, ami mellett kiállt többek között Szentesi Zöldi László, Bayer Zsolt, de még Schiffer András is.
Nemcsak annak fényében vérlázító az ítélet, hogy a 2006-os magyarországi állami rendőrterror fő felelősei megúszták, akárcsak a kommunista gyilkosok, hanem annak fényében is, hogy visszaeső erőszakos bűnözők sorozatban enyhe ítéleteket kapnak, s így visszaengedik őket a társadalomba, hadd raboljanak és gyilkoljanak újra.
Aminek figyelembevételét bizony a pozitív jog is előírja.
S mit mond mindezek után a per fő vádlottja és fő kárvallottja, Budaházy György?
Ezt: „A személyes sérelem nem előrébb való a nemzet ügyénél. Szavazzatok a jelenlegi kormányzat megmaradása mellett!”
Aligha létezik ennél tiszteletre méltóbb, nemesebb, felelősebb kiállás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!