
2015. február 28., 09:202015. február 28., 09:20
Visszafordulni látszik a történelem kereke. Immár nem azoknak a szülőknek kell folyamodniuk különleges bánásmódért, akik csemetéjük zsenge lelkét kívánták megmenteni a klerikális propaganda mételyétől. Ellenkezőleg: azoknak kell március 6-ig kérvényezniük, akik szeretnék, hogy gyermekeik iskolai programjában a vallásóra is helyet kapjon.
Mostanság volt, alig huszonöt éve, hogy az emberek tömegesen tértek meg templomaikhoz. A rendszerváltás lendületében a korábban kényszerből, meggyőződésből vagy egzisztenciális okokból vallásellenes emberek tízezrei igyekeztek átesni a lelkiismereti gyorsfoltozáson, pártkatonák, pedagógusok, szekusok húzták meg magukat a hátsó sorokban, majd araszoltak fokozatosan elébb, esetenként akár a presbiteri pozíciókig. Eleinte összesúgtak a hátuk mögött, aztán elillant a dolog pikantériája. Az emberi emlékezet és megbocsátás – no meg a jellemfejlődés – időnként egészen bravúros dolgokra képes.
Azóta néhány priusz nélküli generáció igazolhatta volna megfellebbezhetetlenül a nagy megtisztulás jegyében ellenszavazat nélkül bevezetett iskolai vallásórák hasznát. Az összkép vegyes: van közösség, amelynek életét ténylegesen gazdagította a hitben való felnövekedés, máshol még a templom környékéről is messze űzte a gyerekeket egy-egy lelkész vagy tanító „avatott” ténykedése. A hullámzó színvonalú végeredményt nemcsak az iskolai vallásoktatás választhatóvá való visszaminősítésének adminisztratív aktusa jelzi. Társadalmunk erkölcsi szenzorai továbbra is nagy kihagyásokkal működnek, a templompadok rendszeres benépesítőinek átlagéletkora pedig a nyugdíjkorhatár felé közelít. Ki tehet róla?
Ördögi kör rabjai vagyunk: miközben őszintén szeretnénk majd gyermekeink kezét egy tiszta, kiszámíthatóan becsületes világban elengedni, alig teszünk valamit annak érdekében, hogy az a világ valóban olyanná is váljon. Az általunk nyújtott szülői minták inkább szólnak a mindennapos talpon maradásról, kapaszkodóinkat sokkal inkább az anyagi világ kínálatában véljük megtalálni. Alig keresgélünk pozitív istenélmények után, lelkészeink többségének felületes felkészültsége és elkötelezettsége, hiányos emberi tartása pedig sem bennünket, sem gyermekeinket nem erősíti a keresésben. Hiába, egyazon világ viharai sodortak bennünket a máig.
Hasonló szülői minták mentén, ugyanazon iskolai rendszerben nevelkedő gyermekek apjaként keresem folyamatosan a választ: miként lehetséges, hogy egyikük a hitet magától messze tartó, a másik rendszeres bibliaolvasó, a harmadik pedig átlagosnak mondhatóan vallásos emberré serdült? Válasz hiányában azt javaslom, kérelmezzék gyermekeik vallásoktatását. S közben keresgéljenek tovább.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!