Hirdetés

Az ideológiák magyarországi alkonya

Borbély Zsolt Attila

2013. május 17., 11:532013. május 17., 11:53

2013. május 17., 19:272013. május 17., 19:27

Az ideológiák olyan, többé-kevésbé zárt eszmerendszerek, amelyek politikai mobilizálás céljával megkísérelnek kanonizált válaszokat adni az ember és társadalom viszonyrendszeréből fakadó legfontosabb kérdésekre. A második világháború utáni történelmi korszak politikáját Európában három nagy ideológia uralta: a liberalizmus, a konzervativizmus (ide értve akereszténydemokráciát) valamint a szocializmus-szociáldemokrácia. A rendszerváltás utáni Magyarországon 1990-ben kialakult politikai törésvonalak leképezni látszottak a „klasszikus” hárompólusú európai modellt. Az ideológiai háromszög „szocialista” sarkában húzódott meg az MSZP, valamint a parlamentbe be nem jutó, nyíltan kommunista Munkáspárt, a szintén parlamenten kívülre szoruló Szociáldemokrata Párt. A másik sarkában a két liberális párt, a Fidesz és az SZDSZ volt, a harmadik, konzervatív pólust pedig a kormánykoalíció pártjai, az MDF, a Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselték.

Tolódások

A liberalizmus, mint eszmerendszer elvesztette létértelmét, azzal, hogy legfontosabb követelései, amelyeket „polgári szabadságjogok” címszó alatt ismer a világ, beépültek a modern kori politikai paradigmába és jellemzően alkotmányszintű rögzítést nyertek. A liberálisoknak így megmaradt a szabad piac, a minimálállam eszméje – amit viszont a konzervatívok egy része is hirdet, különösképpen az angolszász politikában –, valamint másik oldalról a szabadságjogok túlburjánzása, a devianciakultusz. Úgymint melegek házassága, a nők mesterséges és abszurditásig menő „egyenjogúsítása”, ami a nemi jelleg tagadásáig és a gyermekek „uniszex” neveléséig terjed, a bűnözők jogainak védelme az áldozattal szemben stb. Nem csoda, hogy a liberális pártok Európa-szerte többnyire törpepártok.

A magyarországi rendszerváltást követő időszakban a társadalmi elnyomás ellentétét jelképező liberalizmus igen népszerű volt, a „liberális” sokak szóhasználatában szinonimája volt a „méltányosnak”, „korrektnek”, ennek megfelelően a Fidesz és az SZDSZ mind 1990-ben, mind 1994-ben együttesen 25 százalék felett teljesített (amiből 20 százalék körüli volt az SZDSZ részaránya). A Fidesz jobbra, és az SZDSZ balra tolódásával viszont lényegében kétpólusú rendszer alakult ki. 

SZDSZ: a történet vége

Érdemes azért belegondolni abba, hogy mekkora nemzetellenes potenciál volt az SZDSZ-ben, hogy már 1991–1992-ben elfogadhatóbb szövetséges volt számára a nem sokkal korábban még tele szájjal szidott MSZP, mint az Antall József vezette MDF. Az SZDSZ egyébként hosszú távon erre ment rá. Retkes Attila, a párt utolsó elnöke a párttörténet végét jelentő 2010-es esztendőben blogjában hosszabb elemzést szentelt a kérdésnek, hogy miként jutott el az SZDSZ a voksok egyötödét megszerezni képes nagy párt státuszából a politikai lét és nemlét határára. Retkes rámutat, hogy a Demokratikus Chartából az MSZP és az SZDSZ hosszú távú érdekházassága született meg, hogy a párt keveset és rosszul foglalkozott a határon túli magyarokkal, általában a nemzeti ügyekkel (ami persze kegyes eufemizmus, hiszen az SZDSZ 2004-ben Gyurcsányékkal együtt uszított a határon kívül rekedt magyarok ellen, de egy SZDSZ-elnöktől azért ez a megállapítás is szép teljesítmény), hogy a párt „fokozódó frusztrációját nagyképű, arrogáns kommunikációs stílussal igyekezett levezetni”. Retkes nem kímélte a korábbi pártelnököket sem: „Pető Iván gyűlölködő és kirekesztő, Magyar Bálint erőszakos és kérlelhetetlen. Kuncze Gábor pedig sohasem volt szabadelvű: pályára lépésétől, 1993-tól kezdve az MSZP és az SZDSZ említett érdekszövevényének kialakításán dolgozott.”

Az SZDSZ szelleme egyébként tovább él a Demokratikus Koalícióban, az Együtt 2014 nevű szerveződésben és az MSZP-ben. A nyílt nemzetellenesség, a magyar méltóság, a magyar nemzeti öntudat és történelmi önkép elleni támadások, a térséget gyarmatosító globalista háttérhatalom gátlástalan kiszolgálása, a nemzetmegtartó középosztály ellenségként kezelése elsősorban ezeket a pártokat jellemzi. És nem az SZDSZ utódjaként beállított Lehet Más a Politika nevű szerveződést , amely sajátos posztmodern párt, erős liberális felhangokkal, de zsigeri nemzetellenesség nélkül.

Zsinórmérték

Valójában ma már Magyarországon nem beszélhetünk klasszikus ideológiák mentén való politizálásról. Nem véletlenül írta Márai: „a kommunistáktól még nehéz lesz megszabadulni, mert senki sem olyan veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az eszmét védi, hanem a zsákmányt.” Az előbb említett triót a klikk-kiváltságok megőrzése, a komprádorlogika, a nemzetellenesség és nemzetsemlegesség sajátos vegyüléke tartja össze, nem pedig a közös értékrend. Nem véletlen, hogy az LMP elnöke, Schiffer András inkább választotta pártja frakciójának megszűntét, mint a közösködést ezzel a társasággal.

A Jobbik magát nemzeti radikális pártként fogalmazza meg, de politikája több ideológia irányába is mutat. Elutasítja a különböző eszmerendszerek dogmatizmusát, politikájának zsinórmértékét vezetői szerint a mindenkori nemzeti érdekérvényesítésnek kell meghatároznia.

 Lélegeztetőgépen

A Fideszt sem lehet könnyű besorolni bármilyen ideológiai címke alá. A pártban jelen vannak a globalizmus erőivel békés egymás mellett élésre törekvő karrierpolitikusok, a kripto-SZDSZ-es liberális irány, s a nemzeti érdek hívei egyaránt. A párt gyakorlati politikáját meghatározó elnök-miniszterelnök elvi éllel jelenti ki, hogy nem az ideológiák fogják kijelölni kabinetje útját, hanem a nemzet érdeke. S ez az, amivel sikerült kivívnia a nemzeti szuverenitást felszámolni igyekvő globalista erők haragját, ezért zajlik immár negyedik esztendeje szabályos hajsza Magyarország ellen elsősorban a magukat balliberálisként eladó globalizátorok részéről.

A klasszikus ideológiáknak leáldozott. Egy ideig fennmaradnak tartalmatlan formaként, de valóságleíró, politikameghatározó, mobilizáló erejük megszűnőfélben van. „Lélegeztetőgépen” való továbbéltetésük a „pusztító világerő”, a nemzetközi háttérhatalom” primér érdeke, de ez mit sem változtat azon, hogy a harmadik évezred legfőbb kihívásáról, a globalizmus és a helyi társadalmak sokak által leplezni próbált lényegi törésvonaláról képtelenek bármit is mondani.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés