Nánó Csaba
2018. május 02., 22:222018. május 02., 22:22
2018. május 02., 22:232018. május 02., 22:23
Bizonyára még az olvasást kedvelők körében is kevesen tudják, hogy április 23-án ünnepeljük a nemzetközi könyvnapot. A kiadók esküsznek rá – és ezt a tapasztalat is megerősíti –, hogy ennyi cím, mint manapság, soha nem keringett a Gutenberg-galaxisban. Másrészt viszont a statisztikák azt mutatják, hogy egyre kevesebben olvasnak. És ami még szomorúbb: rohamosan csökken azoknak a száma, akik értik is, amit olvasnak.
A könyv, az olvasás szerelmesei nem panaszkodhatnak, hogy ilyenkor, tavasz elején nem zajlik az élet. Könyvfesztiválok és vásárok, felolvasási maratonok és az újabban kitalált, igen ötletes könyvturkálás színesíti programjainkat, amikor átmenetileg a könyv és az olvasás áll mindennapjaink középpontjában. Ez a jó hír. Ám az érem másik oldala igen szomorú képet mutat, amit szintén nem szabad elhallgatni.
Romániában hárommillió gyermek tanul elemiben, gimnáziumban és középiskolában, míg egyetemen 500 ezer. Ám az oktatásra szánt pénzből fele-fele arányban részesülnek. Tehát nem a felsőoktatással van baj, hanem az a korosztály nem kap kellő támogatást, amelyik a legnyitottabb a tanulásra, az információk befogadására. Akiknél le kellene fektetni az alapokat ahhoz, hogy később legyen mire építeni a tudást.
A szakemberek egészen elrettentő jövőt jósolnak: számításaik szerint 20–30 éven belül, tehát a most felnövő generáció felnőtteinek mintegy fele funkcionális analfabéta lesz. Vagyis olyanok próbálják majd megállni helyüket az életben, akik nem értik, amit olvasnak, nem fogják fel a dolgok közötti összefüggéseket. Kis túlzással azt sem tudják majd, milyen világon élnek.
Félelmetes előrejelzések ezek, de a szomorú jelenből következnek: a felmérések azt is kimutatták, hogy napjainkban két fiatalból egy – pontosabban a diákok 42 százaléka – alig érti a szöveget, amit elolvas, nem tudja helyesen kifejezni magát. És ez nemcsak Romániára jellemző, hanem világjelenség. Nyugati országokban, ahol dühöng a polkorrektség, ezeket a funkcionális analfabétákat – nehogy megsértődjön bárki is – különleges igényű tanulóknak nevezik. Ami csak látszólag szépíti a helyzetet, de nem orvosolja.
A mindenkori hatalom mindig elnyomó és sosem igazságos, bármilyen demokratikus alapokra is épüljön. De az olvasott ember számára kiszélesedik a világ, szilárd talajra építheti nézeteit, felfogását, életfilozófiáját. Őt nem lehet könnyen megtéveszteni vagy mai kifejezéssel élve bevezetni az erdőbe. Ezért aztán érdemes néha a tükörbe nézni és feltenni a kérdést: minek vagyunk a Földön, ha nem értjük a világot?
Balogh Levente
Persze némi joggal vetheti fel bárki, hogy miközben Romániában az alkotmánybíróság a PSD hathatós közreműködésével éppen alkotmányos válság kirobbantásán ügyködik, miért lamentál valaki boomerbe oltott X-generációsként néhány zenecsatorna bezárásán.
Rostás Szabolcs
Na, már csak ez hiányzott! – kommentálhatnánk a viccbeli poénnal az alkotmánybíróságnál uralkodó állapotokat. Csakhogy ez nem vicc. A taláros testületnek sikerült elérnie, hogy az eddigi pénzügyi és politikai krízist újabbal tetézze: alkotmányossal.
Balogh Levente
Képzeljék el, hogy a román parlament olyan törvényt fogad el, amely akár börtönbüntetéssel is sújthatóvá teszi, ha valaki kijelenti, hogy Románia nem az 1918-as gyulafehérvári román gyűlés nyomán, a „nép akaratából” szerezte meg az Erdély fölötti uralmat.
Rostás Szabolcs
Teljes hőfokon ég Magyarországon a jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választást megelőző kampány, és a politikai csatazaj közepette időnként a nemzetpolitika is terítékre kerül.
Balogh Levente
Miközben a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje súlyos visszaélésekre világít rá a román igazságszolgáltatási rendszerben, azért megjegyezhetjük: a tényfeltáró riporttal jókora szívességet tett a kormánynak.
Balogh Levente
Az Egyesült Államok magára hagyja Európát, sőt már ellenségének tekinti – ilyen apokaliptikus kommentárok hangzottak el annak kapcsán, hogy a Trump-adminisztráció közzétette Washington új nemzetbiztonsági stratégiáját.
Rostás Szabolcs
Elsősorban a román főváros lakosainak szánt, erőteljesen ironikus hangvételű szösszenetben érzékeltette a Bukarest és Budapest közötti különbségeket pár nappal ezelőtt egy félig román, félig magyar aradi értelmiségi.
szóljon hozzá!