Nánó Csaba
2018. május 02., 22:222018. május 02., 22:22
2018. május 02., 22:232018. május 02., 22:23
Bizonyára még az olvasást kedvelők körében is kevesen tudják, hogy április 23-án ünnepeljük a nemzetközi könyvnapot. A kiadók esküsznek rá – és ezt a tapasztalat is megerősíti –, hogy ennyi cím, mint manapság, soha nem keringett a Gutenberg-galaxisban. Másrészt viszont a statisztikák azt mutatják, hogy egyre kevesebben olvasnak. És ami még szomorúbb: rohamosan csökken azoknak a száma, akik értik is, amit olvasnak.
A könyv, az olvasás szerelmesei nem panaszkodhatnak, hogy ilyenkor, tavasz elején nem zajlik az élet. Könyvfesztiválok és vásárok, felolvasási maratonok és az újabban kitalált, igen ötletes könyvturkálás színesíti programjainkat, amikor átmenetileg a könyv és az olvasás áll mindennapjaink középpontjában. Ez a jó hír. Ám az érem másik oldala igen szomorú képet mutat, amit szintén nem szabad elhallgatni.
Romániában hárommillió gyermek tanul elemiben, gimnáziumban és középiskolában, míg egyetemen 500 ezer. Ám az oktatásra szánt pénzből fele-fele arányban részesülnek. Tehát nem a felsőoktatással van baj, hanem az a korosztály nem kap kellő támogatást, amelyik a legnyitottabb a tanulásra, az információk befogadására. Akiknél le kellene fektetni az alapokat ahhoz, hogy később legyen mire építeni a tudást.
A szakemberek egészen elrettentő jövőt jósolnak: számításaik szerint 20–30 éven belül, tehát a most felnövő generáció felnőtteinek mintegy fele funkcionális analfabéta lesz. Vagyis olyanok próbálják majd megállni helyüket az életben, akik nem értik, amit olvasnak, nem fogják fel a dolgok közötti összefüggéseket. Kis túlzással azt sem tudják majd, milyen világon élnek.
Félelmetes előrejelzések ezek, de a szomorú jelenből következnek: a felmérések azt is kimutatták, hogy napjainkban két fiatalból egy – pontosabban a diákok 42 százaléka – alig érti a szöveget, amit elolvas, nem tudja helyesen kifejezni magát. És ez nemcsak Romániára jellemző, hanem világjelenség. Nyugati országokban, ahol dühöng a polkorrektség, ezeket a funkcionális analfabétákat – nehogy megsértődjön bárki is – különleges igényű tanulóknak nevezik. Ami csak látszólag szépíti a helyzetet, de nem orvosolja.
A mindenkori hatalom mindig elnyomó és sosem igazságos, bármilyen demokratikus alapokra is épüljön. De az olvasott ember számára kiszélesedik a világ, szilárd talajra építheti nézeteit, felfogását, életfilozófiáját. Őt nem lehet könnyen megtéveszteni vagy mai kifejezéssel élve bevezetni az erdőbe. Ezért aztán érdemes néha a tükörbe nézni és feltenni a kérdést: minek vagyunk a Földön, ha nem értjük a világot?
Balogh Levente
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Rostás Szabolcs
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Balogh Levente
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
Balogh Levente
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Rostás Szabolcs
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Balogh Levente
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
Balogh Levente
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!