Hirdetés

Az érdemjegy sokadlagos

2021. június 26., 07:132021. június 26., 07:13

Olvasom, hogy az érdemjegy másodlagos. Vagy legalábbis annak kellett volna lennie. Mert a szakember szerint nem tehetünk úgy, mintha a járvány meg sem történt volna. A gyerekeket ugyanis trauma érte.

Egyes családokban haláleset történt, máshol az egzisztenciális lét is veszélybe került azzal, hogy a szülő elvesztette állását. Mások egyszerűen „csak megijedtek”, és hónapokig nem voltak hajlandók az utcára menni.

Ültek a számítógép előtt a szobában, aztán a tévé előtt.
Az általam olvasott szakcikkben egy pedagógiai intézet vezetője elmondja, hogy a lelki sérüléseket a tanároknak lehetőleg egyénre szabottan kellene felmérniük, kezelniük. Tudom, szinte lehetetlen feladat. Főleg, ha a tanárok – miután a gyerekek ismét járnak iskolába – arra törekedtek, hogy minél hamarabb pótolják az anyagot, sőt ezek mellett még osztályozzák is a diákokat. Merthogy kell a jegy a naplóba, fel kell mérni a nebuló tudását. Így aztán több helyen az lett az egészből, hogy miután a fiatal visszament hosszú hónapok után a suliba, egyébbel sem találkozott, mint tananyaggal és felmérővel. Pedig éppen az ellenkezője lett volna a fontos.

A szakember szerint most tanév végén nem az a lényeg, hogy a tanultakat (ha egyáltalán az online rendszerben valamit is komolyan meg lehetett tanulni) összegezzük, vagy új leckét vegyünk fel és értékeljünk, hanem az, hogy a diák és tanár újra egymásra találjon.

Hogy sokat beszélgessenek, sok osztályfőnöki órát tartsanak, legyenek a szabadlevegőn vagy éppen kiránduljanak.
Nos, hogy ebből mi valósult meg, nem tudom. Nem állítom, hogy minden tanár „bedurvult”, ahogy a gyerekeim szokták megfogalmazni. És még véletlenül sem akarok általánosítani. De azt hallom, hogy nem egy szülő panaszkodik, miszerint a gyerek már lesi az esetszámokat, mikor emelkednek, hátha újra online-ba „teszik át” a tanítást. Merthogy hiába várták annyira az iskolát, az osztálytársakat, ha ott most „megölik” őket a felmérőkkel. Pedig mennyire örültünk, mi szülők is, hogy a gyerek végre nem pizsamában üli végig az egész napot. És nem bambul folyton a képernyő előtt. Mert azt is tudni kell, hogy amíg egyes nyugati országokban az online oktatás azt jelentette, hogy hetente négyszer-ötször találkoztak a webes felületen megbeszélni azt, hogy a feladatfüzetekből vagy könyvekből miket kellene átvenni, addig nálunk a nebulók (ahol volt internet- és számítógép-hozzáférés) fél napot a képernyő előtt ültek. Mert a házifeladatot is a számítógép előtt ülve végezték, s akkor nem említettük még a „kikapcsolódást”: a telefonos játékot és a tévét. Szerencsére egyes iskolákban a tanórákat 40 percesre rövidítették le, hogy a diákokat a képernyő előtt való hosszú üléstől részben megkíméljék.
Nyilván a tanárok is nehéz perióduson vannak túl. Őket is éppúgy megviselte a helyzet, mint a gyerekeket. Egyesek nehezen tudták tartani a lépést a digitális világ kihívásaival, mások lassan rázódtak bele abba, hogy nem tudják szemtől szembe látni a diákokat és így magyarázni a leckét.
Éppen ezért fontos, hogy most senki se a jegyekre összpontosítson. A tanügyminisztérium éppen ezért törölte el a félévi dolgozatok megíratását. A héten lezárják a diákokat, kiosztják az ellenőrzőket, megtartják az évzárót, s esetleg még a kitűnő diákokat is díjazzák. Olyan időszakban és környezetben nőttem fel, ahol a tanulásra való maximális odafigyelés, a legjobb jegyek megszerzése a minimum volt. És talán én is ezt tartottam sokáig követendőnek. De ezúttal most mégis azt mondom, amit az egyik pedagógusintézet vezetője:

az érdemjegy másodlagos. Sőt, tenném hozzá, sokadlagos. Mert a gyerekektől tíz vagy húsz év múlva senki sem fogja megkérdezni, miként szaporodnak a sejtek, mit jelent a logaritmus naturalis vagy mi a súrlódási együttható jele. Inkább örüljünk egymásnak,

a nyárnak, a vírus harmadik hulláma leszálló ágának, tartózkodjunk sokat a levegőn, és vigyázzunk egészségünkre. S esetleg gondolkodjunk el azon, mi lesz ősszel.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Nagyköveti elszólás és a román szuverenitás mítoszának szertefoszlása

Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.

Balogh Levente

Balogh Levente

Visszafelé is elsülhet az „Iktassuk ki Georgescut” akció

Talán a múlt heti gazdatüntetés szélsőjobb általi eltérítése is hozzájárult, de most úgy tűnik, a román hatóságok úgy döntöttek, végleg megpróbálnak leszámolni a kortárs romániai szélsőjobboldal ikonjával, Călin Georgescuval.

Balogh Levente

Balogh Levente

Kormányalakítás, előre hozott választás vagy a népharag általi elsöpörtetés?

Miközben a pártok képviselői arról beszélnek, hogy bátran állnak az esetleges előre hozott választások elé, egy-két kivétellel elmondható, hogy annyira hiányozna nekik, mint az egyszeri Georgescu-rajongónak egy LMBTQ-érzékenyítő tanfolyam.

Makkay József

Makkay József

Tűzoltás helyett megoldást várnak a gazdák

Betelt a pohár a Bukarestbe sereglett állattartók körében, akik úgy érzik, zsákutcába jutott az ágazat. A tragikus helyzeten semmit nem változtat, hogy a tüntető gazdákhoz csapódott néhány tucat huligán összetűzésbe került a rendfenntartókkal.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajna, a magyar közösség jogai és a továbbra is homályba vesző béke

Ahogy eljött az ősz, két, Ukrajnát érintő fontos témában is új fejlemények történtek: ha döcögősen is, de úgy tűnik, elindult a kisebbségek jogainak helyreállítása, közben pedig újraindult az amerikai békeközvetítés Moszkva és Kijev között.

Páva Adorján

Páva Adorján

A legfőbb ellenségünk mégiscsak az a fránya romántanulás – de vajon ki győzi le?

Mit láthat a szeptember 7-én a tizenkettedik osztályt megkezdő, azaz a felnőttkor, a romániai felnőtt társadalom kapujában álló fiatal, ha kicsit visszatekint országa élére?

Makkay József

Makkay József

Hazajönnek Nyugatról – de itthon is maradnak?

Hazatér a diaszpórában élők egy része. Nem tömeges jelenségről van szó, de a fogadásukat segítő „kupaktanácsok” megalakulása jelzi, hogy az önkormányzatok és állami hivatalok már számolnak ezzel. Kérdés, hogy a hazatértek közül hányan maradnak itthon.

Hirdetés