Hirdetés

Az érdemjegy sokadlagos

2021. június 26., 07:132021. június 26., 07:13

Olvasom, hogy az érdemjegy másodlagos. Vagy legalábbis annak kellett volna lennie. Mert a szakember szerint nem tehetünk úgy, mintha a járvány meg sem történt volna. A gyerekeket ugyanis trauma érte.

Egyes családokban haláleset történt, máshol az egzisztenciális lét is veszélybe került azzal, hogy a szülő elvesztette állását. Mások egyszerűen „csak megijedtek”, és hónapokig nem voltak hajlandók az utcára menni.

Ültek a számítógép előtt a szobában, aztán a tévé előtt.
Az általam olvasott szakcikkben egy pedagógiai intézet vezetője elmondja, hogy a lelki sérüléseket a tanároknak lehetőleg egyénre szabottan kellene felmérniük, kezelniük. Tudom, szinte lehetetlen feladat. Főleg, ha a tanárok – miután a gyerekek ismét járnak iskolába – arra törekedtek, hogy minél hamarabb pótolják az anyagot, sőt ezek mellett még osztályozzák is a diákokat. Merthogy kell a jegy a naplóba, fel kell mérni a nebuló tudását. Így aztán több helyen az lett az egészből, hogy miután a fiatal visszament hosszú hónapok után a suliba, egyébbel sem találkozott, mint tananyaggal és felmérővel. Pedig éppen az ellenkezője lett volna a fontos.

A szakember szerint most tanév végén nem az a lényeg, hogy a tanultakat (ha egyáltalán az online rendszerben valamit is komolyan meg lehetett tanulni) összegezzük, vagy új leckét vegyünk fel és értékeljünk, hanem az, hogy a diák és tanár újra egymásra találjon.

Hogy sokat beszélgessenek, sok osztályfőnöki órát tartsanak, legyenek a szabadlevegőn vagy éppen kiránduljanak.
Nos, hogy ebből mi valósult meg, nem tudom. Nem állítom, hogy minden tanár „bedurvult”, ahogy a gyerekeim szokták megfogalmazni. És még véletlenül sem akarok általánosítani. De azt hallom, hogy nem egy szülő panaszkodik, miszerint a gyerek már lesi az esetszámokat, mikor emelkednek, hátha újra online-ba „teszik át” a tanítást. Merthogy hiába várták annyira az iskolát, az osztálytársakat, ha ott most „megölik” őket a felmérőkkel. Pedig mennyire örültünk, mi szülők is, hogy a gyerek végre nem pizsamában üli végig az egész napot. És nem bambul folyton a képernyő előtt. Mert azt is tudni kell, hogy amíg egyes nyugati országokban az online oktatás azt jelentette, hogy hetente négyszer-ötször találkoztak a webes felületen megbeszélni azt, hogy a feladatfüzetekből vagy könyvekből miket kellene átvenni, addig nálunk a nebulók (ahol volt internet- és számítógép-hozzáférés) fél napot a képernyő előtt ültek. Mert a házifeladatot is a számítógép előtt ülve végezték, s akkor nem említettük még a „kikapcsolódást”: a telefonos játékot és a tévét. Szerencsére egyes iskolákban a tanórákat 40 percesre rövidítették le, hogy a diákokat a képernyő előtt való hosszú üléstől részben megkíméljék.
Nyilván a tanárok is nehéz perióduson vannak túl. Őket is éppúgy megviselte a helyzet, mint a gyerekeket. Egyesek nehezen tudták tartani a lépést a digitális világ kihívásaival, mások lassan rázódtak bele abba, hogy nem tudják szemtől szembe látni a diákokat és így magyarázni a leckét.
Éppen ezért fontos, hogy most senki se a jegyekre összpontosítson. A tanügyminisztérium éppen ezért törölte el a félévi dolgozatok megíratását. A héten lezárják a diákokat, kiosztják az ellenőrzőket, megtartják az évzárót, s esetleg még a kitűnő diákokat is díjazzák. Olyan időszakban és környezetben nőttem fel, ahol a tanulásra való maximális odafigyelés, a legjobb jegyek megszerzése a minimum volt. És talán én is ezt tartottam sokáig követendőnek. De ezúttal most mégis azt mondom, amit az egyik pedagógusintézet vezetője:

az érdemjegy másodlagos. Sőt, tenném hozzá, sokadlagos. Mert a gyerekektől tíz vagy húsz év múlva senki sem fogja megkérdezni, miként szaporodnak a sejtek, mit jelent a logaritmus naturalis vagy mi a súrlódási együttható jele. Inkább örüljünk egymásnak,

a nyárnak, a vírus harmadik hulláma leszálló ágának, tartózkodjunk sokat a levegőn, és vigyázzunk egészségünkre. S esetleg gondolkodjunk el azon, mi lesz ősszel.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Kisebb parlament mellé nagyobb helyi autonómiát!

Régi, évek óta nagy kedvvel rágcsált gumicsont került elő ismét a költségvetési hiány lefaragásához szükséges kiadáscsökkentési javaslatok között az elmúlt hetekben: a parlament létszámának csökkentése.

Makkay József

Makkay József

Kiskapuk országa: Románia harca az adócsalás ellen

Románia lakossága és politikai elitje nem szabálykövető társadalmat alkot: az emberek többsége keresi a kiskapukat. Az adócsalás felismerésében és a helyzet orvoslásában rejlik, miként lehet az ország gazdaságát megmenteni az összeomlástól.

Páva Adorján

Páva Adorján

Ki merészel még röhögni azon, hogy az asszony verve jó?!

Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Magyarokat gyalázni lehet, a különnyugdíjakat kritizálni uszítás?

Nicușor Dan kedden ismét egyeztet a négypárti kormánykoalíció vezetőivel a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának ügyében, kétséges azonban, hogy sikerül-e kialakítani az államfő által meglebegtetett politikai kompromisszumot a pártok között.

Balogh Levente

Balogh Levente

PSD-s tisztújítás: maradhat az ellenzéki retorika és a kampányüzemmód

Felszállt hát végre a fehér füst a román kormánykoalíció legerősebb tagjában, a Szociáldemokrata Pártban (PSD), miután a múlt heti kongresszuson az összes harcba szálló Sorin Grindeanu közül Sorin Grindeanut választották pártelnökké.

Balogh Levente

Balogh Levente

Amerika magunkra hagy?

Az amerikai csapatkivonásra adott egyes román reakciók alapján szinte már arra lehetett következtetni, hogy az Egyesült Államok az utolsó közlegényt is repülőre ültette, majd szívélyesen felkérte az oroszokat, hogy vegyék át a helyét.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Lázba hoz még valakit az autonómia a román nacionalistákon kívül?

Székelyföld önrendelkezése napjának „megünneplése”, majd egy bukaresti parlamenti felszólalásra érkezett szokásos hőzöngés apropóján rövid időre a figyelem középpontjába került a területi autonómia kérdése.

Hirdetés