Aszfaltcézárok és Autonómialovagok

Hangos díszlettologatás zajával kezdődött el a választási évet megelőző évad. Jövendő választottjaink már keresik azokat a nőket és férfiakat, akik segítségével elmehetünk a boldog jövőbe. E nagy lehetőség reményében néhányan már beálltak a kapuba, és egyesek a kispadokra is leültek, mert állítólag ennyi lenne a dolgunk. Ami persze, súlyos tévedés. Holott lenne mit tanulnunk az elmúlt 25 év tapasztalataiból. Balgaságok egész sora, hanyag és előrelátást, bölcsességet nélkülöző tetteink tömkelege bizonyítja, mit hoztak számunkra negyed évszázad szavazásai: helyi és központi választottakat, önkormányzati és parlamenti képviselőket, polgármestereket, szenátorokat, 25 év alatt kifejlesztett intézményeket, csokorba gyűjtve.

A leltár csöppet sem szívderítő. Elegendő feltenni magunknak egy egyszerű, de kikerülhetetlen kérdést: itt, ma, romániai magyar polgárként milyen eszközök állnak rendelkezésünkre sajátos érdekeink érvényesítéséhez? Ha őszinték vagyunk magunkkal, a kérdésre adandó rövid válasz ennyi: semmilyen eszköz.

A legnagyobb legitim szervezet, a magát előszeretettel ernyőnek becéző RMDSZ egyelőre saját jövőjével van elfoglalva, és nem a miénkkel. Ezt simán megteheti, mert alakulásakor és fejlődése során elfelejtettük beleépíteni azokat a fékeket és ellenőrző mechanizmusokat, amelyek révén hatékonyan beleszólhatnánk működésébe. Hogy mindig újratermelje önmagát. A szövetség ugyanis nem valamiféle magasabb rendű piacról „táplálkozik”, hanem közülünk válogatja emberanyagát, és még csak nem is a javából. A pártnak hű, lojális, kezelhető katonákra van szüksége. Azt, hogy mikor mit mondanak a választóknak, azt nyugodt körülmények között, házon belül beszélik meg.

Az RMDSZ ellenzéke is pártosodik, de fejlődésének nagy akadálya, hogy kibicként bekiabálva a politika mindennapjába, nem kell gyakorlati feladatokat vállalnia. Ez mindannyiukon meglátszik. A Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt nagy ellenfelükhöz, a szövetséghez hasonlóan, elsősorban a médiában él. Ez pedig nem használ senkinek, mert nincs verseny, nincs tét. Rögtön hallom a cáfolatot, hogy ez nem igaz, mert indul az évszázad meccse. Meglehet, hogy így lesz, de az is a médiában, sajtóközleményekben terebélyesedik ki. Már most mérget vehetünk a sikerére. Ezzel kezdődik majd mindegyik híradás. Aszfaltcézárok és Autonómialovagok nagy rangadója 2016-ban.

Az Aszfaltcézárok a korábbi uniós ciklus minden fellelhető pénzét el fogják költeni. Részletes leírásokat fogunk olvasni a sajtóban az újonnan készülő műutak kavics- és koptatórétegeiről, az útpadkákról, az átereszekről, és szemünk láttára közmegelégedésre köt majd a beton. Közben az is kiderülhet, hogy Trisztán nem Izoldát viszi lopva ágyba, hanem testszeleteinek képét. Ha mégis romantikára vágyunk, ott az autonómiatervezet. Kislánynak elég öregecske, idén lesz 22 éves, de még lehetne valamit kezdeni vele. Például készíteni róla egy földközeli megvalósíthatósági tervet.