
2015. október 07., 19:352015. október 07., 19:35
Hangos díszlettologatás zajával kezdődött el a választási évet megelőző évad. Jövendő választottjaink már keresik azokat a nőket és férfiakat, akik segítségével elmehetünk a boldog jövőbe. E nagy lehetőség reményében néhányan már beálltak a kapuba, és egyesek a kispadokra is leültek, mert állítólag ennyi lenne a dolgunk. Ami persze, súlyos tévedés. Holott lenne mit tanulnunk az elmúlt 25 év tapasztalataiból. Balgaságok egész sora, hanyag és előrelátást, bölcsességet nélkülöző tetteink tömkelege bizonyítja, mit hoztak számunkra negyed évszázad szavazásai: helyi és központi választottakat, önkormányzati és parlamenti képviselőket, polgármestereket, szenátorokat, 25 év alatt kifejlesztett intézményeket, csokorba gyűjtve.
A leltár csöppet sem szívderítő. Elegendő feltenni magunknak egy egyszerű, de kikerülhetetlen kérdést: itt, ma, romániai magyar polgárként milyen eszközök állnak rendelkezésünkre sajátos érdekeink érvényesítéséhez? Ha őszinték vagyunk magunkkal, a kérdésre adandó rövid válasz ennyi: semmilyen eszköz.
A legnagyobb legitim szervezet, a magát előszeretettel ernyőnek becéző RMDSZ egyelőre saját jövőjével van elfoglalva, és nem a miénkkel. Ezt simán megteheti, mert alakulásakor és fejlődése során elfelejtettük beleépíteni azokat a fékeket és ellenőrző mechanizmusokat, amelyek révén hatékonyan beleszólhatnánk működésébe. Hogy mindig újratermelje önmagát. A szövetség ugyanis nem valamiféle magasabb rendű piacról „táplálkozik”, hanem közülünk válogatja emberanyagát, és még csak nem is a javából. A pártnak hű, lojális, kezelhető katonákra van szüksége. Azt, hogy mikor mit mondanak a választóknak, azt nyugodt körülmények között, házon belül beszélik meg.
Az RMDSZ ellenzéke is pártosodik, de fejlődésének nagy akadálya, hogy kibicként bekiabálva a politika mindennapjába, nem kell gyakorlati feladatokat vállalnia. Ez mindannyiukon meglátszik. A Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt nagy ellenfelükhöz, a szövetséghez hasonlóan, elsősorban a médiában él. Ez pedig nem használ senkinek, mert nincs verseny, nincs tét. Rögtön hallom a cáfolatot, hogy ez nem igaz, mert indul az évszázad meccse. Meglehet, hogy így lesz, de az is a médiában, sajtóközleményekben terebélyesedik ki. Már most mérget vehetünk a sikerére. Ezzel kezdődik majd mindegyik híradás. Aszfaltcézárok és Autonómialovagok nagy rangadója 2016-ban.
Az Aszfaltcézárok a korábbi uniós ciklus minden fellelhető pénzét el fogják költeni. Részletes leírásokat fogunk olvasni a sajtóban az újonnan készülő műutak kavics- és koptatórétegeiről, az útpadkákról, az átereszekről, és szemünk láttára közmegelégedésre köt majd a beton. Közben az is kiderülhet, hogy Trisztán nem Izoldát viszi lopva ágyba, hanem testszeleteinek képét. Ha mégis romantikára vágyunk, ott az autonómiatervezet. Kislánynak elég öregecske, idén lesz 22 éves, de még lehetne valamit kezdeni vele. Például készíteni róla egy földközeli megvalósíthatósági tervet.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!