2016. szeptember 28., 15:362016. szeptember 28., 15:36
Éveken át arról folyt a vita, hogy milyen stratégia mentén lehetne megmenteni a magyar nyelvű szórványoktatást. Sokféle elképzelést ütköztettek tanárok, lelkészek, politikusok, mígnem kialakult a járhatónak tűnő út: szórványközpontokban kell összegyűjteni a magyar nyelven tanulni akaró gyerekeket. A próbálkozásnak volt már fiaskója is, mindezt azonban feledtetik a sikertörténetek. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium teljes felújítása és a Szamosújváron felépült mezőségi szórványgimnázium átadása bizonyítja, hogy a stratégia működik. Ebbe a körbe tartozik a szórványvidékekről is sok gyereket fogadó Kolozsvári Református Kollégium ódon épületének kívül-belül történő teljes korszerűsítése.
Adott tehát a lehetőség arra, hogy a mezőségi szórvány mintegy harminc településéről a 21. század követelményeinek megfelelő modern iskolába járjanak a magyar diákok, akárcsak az egyre szórványosodó kalotaszegi falvak magyar gyerekei a kalotaszentkirályi iskolaközpontba. Nagyenyednek ugyanakkor Dél-Erdély a jól körülírható vonzáskörzete azokkal a településekkel, ahol néhány évtizede még virágzó magyar élet volt, de mára ennek csak az emléke maradt. E néhány példa nem a teljes felsorolás, hiszen Nagybányától Temesvárig ma már több helyen van olyan szórványiskola, amelyik képes magához csábítani a vidék magyar iskolásait. Van tehát működő stratégia, és a magyar kormánynak köszönhetően biztosított a rendszer finanszírozása is. Mindezzel együtt a szórványoktatás nem könnyű feladat. Egyik fő gondja-baja, hogy a román tanügyi rendszer nehezen vesz tudomást sajátságos helyzetünkről: az alacsony gyereklétszám Damoklész kardjaként lebeg az iskolafenntartó alapítványok és a tanári kar feje fölött. A gyermekkvóta alapján kiutalt állami támogatás egy zsúfolt belvárosi iskolában tisztességes oktatást biztosít, a minden gyerekért megküzdő szórványiskolákban azonban ez semmire nem elegendő. Így aztán a magyar állam legtöbb esetben nemcsak felépíti és berendezi ezeket az iskolákat, hanem közalapítványai révén a fenntartásukhoz is folyamatosan hozzájárul. Mindez a bukaresti kormányzatnak és a hatalmon lévő erdélyi magyar politikusainknak egyaránt kényelmes megoldás, a status quót tehát nem akarják megbolygatni.
De ne legyünk ünneprontók. A sokáig szélmalomharcnak tűnő szórványoktatás ma már működőképes. Aki Erdély bármelyik részén magyarul akar tanulni, ezt akkor is megteheti, hogy szegény sorsú családból származik. Az ötletgazdák és támogatók mellett mindezért a fő érdem azoké a pedagógusoké, akik magyart embert faragnak az amúgy elkallódásra ítélt csemetékből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!