
Az Európai Unióban eladott műanyagpalackok mintegy fele kerül újrahasznosításra, a másik fele kikerül a természetbe
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
2020. január 31., 08:122020. január 31., 08:12
A világhálón keringő mémek néha rendkívül hatásosak, mert néhány szóban megragadják a lényeget. Ezek közül az egyik legfrappánsabb, amely villanófényben mutatja be a magukat liberálisnak mondó emberek gondolkodásának sajátosságait, az a miniképregény, amelyben két fiatal beszélget. Az első képen a fiú azt mondja a lánynak: gyűlöli a zsidókat és a homoszexuálisokat, a nőket pedig alsóbbrendű lényeknek tekinti. Erre a lány reakciója: „te biztosan szélsőséges náci vagy, és a szélsőjobbra szavazol”. Mire a fiú válasza: „én muzulmán vagyok és a zöldekre szavazok. Amit pedig imént mondtam, azt a vallásom diktálja”. Erre a lány így reagál: „bocsáss meg, nem akartalak megbántani. Remélem, nem gondolsz iszlamofóbnak”.
E kis képregény jól körülírja a mai európai helyzetet:
Akik azért küzdenek, hogy már az óvodásokat is tévtanokkal fertőzzék, miszerint a homoszexuális kapcsolat minden szempontból egyenértékű a heteroszexuális kapcsolattal. Szintén ők azok, akik „meetooznak” és a női jogok legharsányabb képviselői.
De ez legyen az ő bajuk. A miénk az, hogy ez az egyre kevésbé rejtett hatalmi központ elképesztő médiaerővel és politikai befolyással rendelkezik, miközben anyagi erőforrásai lényegében korlátlanok. E hatalmi konglomerátum képviselőinek szándékairól, célrendszeréről és a politikai porondon látható szereplőkkel való kapcsolatáról magyar nyelven Bogár László professzor írt a legtöbbet és a legnagyobb lényeglátással. Bogár már a kilencvenes években rámutatott: a társadalomtudományok, közöttük a politológia, 18–19. századi fogalmakkal próbálnak leírni jellegzetesen 20., és mára már 21. századi jelenségeket. Rámutatott arra is, hogy a magát baloldalnak nevező politikai tábor miként tabusít problémákat, miként alkalmazza hermeneutikai (értelmezéstani) hatalmát ellenünkben, és miként akadályozza meg azt, hogy a magunk számára megfogalmazzuk sorskérdéseinket, és azokról érdemi vitát folytassunk. Bogár jól körülírja, miként jelölik ki a kimondhatóság határait, s miként lesz egy közéleti szereplő vagy akár tudós szalonképtelen, ha azokat átlépi. A kilencvenes évek közepén Bogár az államadósságot hozta fel példának: erről a ballib kánon szerint csak egyféleképpen lehetett beszélni, jó adósként. Aki az államadóssággal kapcsolatban akárcsak adósságátütemezést emlegetett, azt egyből hírbe hozták minden alap nélkül a szélsőjobbal.
A klasszikus ideológiák nagy része lényegében kiürült, mondanivaló nélkül maradt már a 20. század második felében. Elsőként a liberalizmus, amelynek fő célkitűzéseit a második világháború után alkotmányszinten rögzítették Nyugat-Európa államainak többségében. A liberalizmus képviselői a devianciák irányában keresték a kiutat, a bűnözők, a kábítószeresek, homoszexuálisok s egyéb kisebbségek jogainak agresszív, túlhajtott, nem ritkán a józan észbe ütköző védelmével és a nem létező fasizmus elleni harccal.
De kiürült a szociáldemokrata-szocialista ideológia is, hiszen a jóléti kapitalista állam ezeket is lényegében feleslegessé tette. Az érintett politikai szervezetek – megmaradva az ideológiai baloldalon – jó kapcsolódással bírtak a liberalizmus irányába: a hagyomány-, a nemzet-, a keresztény- és a vidékellenesség talaján a politikai zsákmányszerzés lett a céljuk.
A konzervativizmus válsága elsősorban külső okokra vezethető vissza. Leginkább arra, hogy a baloldal jelentős túlsúlyba került a médiában, az egyetemeken s általában a tudomány terén, illetve ezzel összefüggésben a közvélemény-formáló értelmiség körében. Emiatt
A szelet a globalista baloldal fújja, erősebben, mint valaha. Elég megnézni, mi zajlik az Európai Néppártban. Látványos, hogy épp azok akarják a Fideszt kizárni e szövetségből, akik bevándorláspártiak, akik állandóan balra tekintgetnek és a fősodratú médiától várják a jó pontokat.
Érthető, hogy ebben az egyetemes eszmei válságban a globális háttérhatalom szereplői fontosnak látták újracsomagolni politikai termékeiket. Jó érzékkel a zöldnek nevezett program, a környezetvédelem felé fordultak, hiszen ez valóban súlyos, megoldatlan kérdés, amely sötét árnyékot vet az emberiség jövőjére. Ha mai ütemben zajlik a Föld elárasztása le nem bomló, illetve rendkívül lassan lebomló szeméttel, akkor ki lehet számolni, hogy bolygónk mikorra válik élhetetlenné. Ez csak egy része a súlyos környezetszennyeződésnek, amellyel jóval kevesebbet foglalkoznak, mint a tudósok bizonyos hányada által humbugnak tartott széndioxid-problémával. A konzervatív oldal is rácsaphatott volna a témára, de nem tette. Vannak persze üdítő kivételek, mint épp a háttérhatalom zsoldosai által európai szinten körbeugatott
Fidesz, amelynek elnöke, Orbán Viktor az idei első kormányinfón részletesen foglalkozott a klímakérdéssel és konkrét programot is bemutatott.
A zöld pártoknak hatalmas felhajtóerőt ad a média által létrehozott klímahisztéria, amelyet minden eszközzel nyomatnak, még egy fiatal sztárvezért is kitaláltak erre Greta Thunberg személyében. S hiába tudható, ki hozott létre Thunbergből profi PR-szakemberként közszereplőt (Ingmar Rentzhog a neve egyébként), hiába lóg ki lóláb: az emberek jelentős része beveszi a maszlagot. És e kívülről irányított, kihasznált, szerencsétlen, beteg kislányt önálló entitásként kezeli. Miközben Gretát ugyanaz az erőközpont mozgatja, amely nem mellesleg a legfőbb felelőse a környezetszennyezésnek.
Mert létezik-e perverzebb annál, minthogy az évezredes hagyományt megszakítva a gazdákat olyan génmanipulált vetőmaggal lássák el, amely képtelen a szaporodásra, így a termelőknek következő évben is e céghez kell fordulniuk vetőmagért?
A zöld politikai mozgalmakról és pártokról már Ceaușescu idején tudtuk, hogy olyanok, mint a görögdinnye: kívül zöldek, belül vörösek. Mindez azóta sem változott. A zöld mozgalmak a legnagyobb politikai szemfényvesztők, a remény profitéhes vámszedői, akik élhető környezetet ígérnek, miközben konkrét tevékenységük Európa tönkretételének irányába mutat. Pozícióba kerülésük tervezett, háttérből irányított, térfoglalásuk pedig a legaggasztóbb jelenségek közé tartozik.
A nemzeti keresztény erők egyet tehetnek. Azt, amit a Fidesz is: a demagóg jelszavakkal szemben hiteles, konkrétumokon alapuló programot állíthatnak, és a baloldalnak való megfelelési igyekezet helyett a saját értékek hangsúlyos képviseletét nyújthatják. A bevándorlás támogatása helyett ugyanakkor családvédelmi rendszert vezethetnek be.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!