Az Európai Unióban eladott műanyagpalackok mintegy fele kerül újrahasznosításra, a másik fele kikerül a természetbe
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
2020. január 31., 08:122020. január 31., 08:12
A világhálón keringő mémek néha rendkívül hatásosak, mert néhány szóban megragadják a lényeget. Ezek közül az egyik legfrappánsabb, amely villanófényben mutatja be a magukat liberálisnak mondó emberek gondolkodásának sajátosságait, az a miniképregény, amelyben két fiatal beszélget. Az első képen a fiú azt mondja a lánynak: gyűlöli a zsidókat és a homoszexuálisokat, a nőket pedig alsóbbrendű lényeknek tekinti. Erre a lány reakciója: „te biztosan szélsőséges náci vagy, és a szélsőjobbra szavazol”. Mire a fiú válasza: „én muzulmán vagyok és a zöldekre szavazok. Amit pedig imént mondtam, azt a vallásom diktálja”. Erre a lány így reagál: „bocsáss meg, nem akartalak megbántani. Remélem, nem gondolsz iszlamofóbnak”.
E kis képregény jól körülírja a mai európai helyzetet:
Akik azért küzdenek, hogy már az óvodásokat is tévtanokkal fertőzzék, miszerint a homoszexuális kapcsolat minden szempontból egyenértékű a heteroszexuális kapcsolattal. Szintén ők azok, akik „meetooznak” és a női jogok legharsányabb képviselői.
De ez legyen az ő bajuk. A miénk az, hogy ez az egyre kevésbé rejtett hatalmi központ elképesztő médiaerővel és politikai befolyással rendelkezik, miközben anyagi erőforrásai lényegében korlátlanok. E hatalmi konglomerátum képviselőinek szándékairól, célrendszeréről és a politikai porondon látható szereplőkkel való kapcsolatáról magyar nyelven Bogár László professzor írt a legtöbbet és a legnagyobb lényeglátással. Bogár már a kilencvenes években rámutatott: a társadalomtudományok, közöttük a politológia, 18–19. századi fogalmakkal próbálnak leírni jellegzetesen 20., és mára már 21. századi jelenségeket. Rámutatott arra is, hogy a magát baloldalnak nevező politikai tábor miként tabusít problémákat, miként alkalmazza hermeneutikai (értelmezéstani) hatalmát ellenünkben, és miként akadályozza meg azt, hogy a magunk számára megfogalmazzuk sorskérdéseinket, és azokról érdemi vitát folytassunk. Bogár jól körülírja, miként jelölik ki a kimondhatóság határait, s miként lesz egy közéleti szereplő vagy akár tudós szalonképtelen, ha azokat átlépi. A kilencvenes évek közepén Bogár az államadósságot hozta fel példának: erről a ballib kánon szerint csak egyféleképpen lehetett beszélni, jó adósként. Aki az államadóssággal kapcsolatban akárcsak adósságátütemezést emlegetett, azt egyből hírbe hozták minden alap nélkül a szélsőjobbal.
A klasszikus ideológiák nagy része lényegében kiürült, mondanivaló nélkül maradt már a 20. század második felében. Elsőként a liberalizmus, amelynek fő célkitűzéseit a második világháború után alkotmányszinten rögzítették Nyugat-Európa államainak többségében. A liberalizmus képviselői a devianciák irányában keresték a kiutat, a bűnözők, a kábítószeresek, homoszexuálisok s egyéb kisebbségek jogainak agresszív, túlhajtott, nem ritkán a józan észbe ütköző védelmével és a nem létező fasizmus elleni harccal.
De kiürült a szociáldemokrata-szocialista ideológia is, hiszen a jóléti kapitalista állam ezeket is lényegében feleslegessé tette. Az érintett politikai szervezetek – megmaradva az ideológiai baloldalon – jó kapcsolódással bírtak a liberalizmus irányába: a hagyomány-, a nemzet-, a keresztény- és a vidékellenesség talaján a politikai zsákmányszerzés lett a céljuk.
A konzervativizmus válsága elsősorban külső okokra vezethető vissza. Leginkább arra, hogy a baloldal jelentős túlsúlyba került a médiában, az egyetemeken s általában a tudomány terén, illetve ezzel összefüggésben a közvélemény-formáló értelmiség körében. Emiatt
A szelet a globalista baloldal fújja, erősebben, mint valaha. Elég megnézni, mi zajlik az Európai Néppártban. Látványos, hogy épp azok akarják a Fideszt kizárni e szövetségből, akik bevándorláspártiak, akik állandóan balra tekintgetnek és a fősodratú médiától várják a jó pontokat.
Érthető, hogy ebben az egyetemes eszmei válságban a globális háttérhatalom szereplői fontosnak látták újracsomagolni politikai termékeiket. Jó érzékkel a zöldnek nevezett program, a környezetvédelem felé fordultak, hiszen ez valóban súlyos, megoldatlan kérdés, amely sötét árnyékot vet az emberiség jövőjére. Ha mai ütemben zajlik a Föld elárasztása le nem bomló, illetve rendkívül lassan lebomló szeméttel, akkor ki lehet számolni, hogy bolygónk mikorra válik élhetetlenné. Ez csak egy része a súlyos környezetszennyeződésnek, amellyel jóval kevesebbet foglalkoznak, mint a tudósok bizonyos hányada által humbugnak tartott széndioxid-problémával. A konzervatív oldal is rácsaphatott volna a témára, de nem tette. Vannak persze üdítő kivételek, mint épp a háttérhatalom zsoldosai által európai szinten körbeugatott
Fidesz, amelynek elnöke, Orbán Viktor az idei első kormányinfón részletesen foglalkozott a klímakérdéssel és konkrét programot is bemutatott.
A zöld pártoknak hatalmas felhajtóerőt ad a média által létrehozott klímahisztéria, amelyet minden eszközzel nyomatnak, még egy fiatal sztárvezért is kitaláltak erre Greta Thunberg személyében. S hiába tudható, ki hozott létre Thunbergből profi PR-szakemberként közszereplőt (Ingmar Rentzhog a neve egyébként), hiába lóg ki lóláb: az emberek jelentős része beveszi a maszlagot. És e kívülről irányított, kihasznált, szerencsétlen, beteg kislányt önálló entitásként kezeli. Miközben Gretát ugyanaz az erőközpont mozgatja, amely nem mellesleg a legfőbb felelőse a környezetszennyezésnek.
Mert létezik-e perverzebb annál, minthogy az évezredes hagyományt megszakítva a gazdákat olyan génmanipulált vetőmaggal lássák el, amely képtelen a szaporodásra, így a termelőknek következő évben is e céghez kell fordulniuk vetőmagért?
A zöld politikai mozgalmakról és pártokról már Ceaușescu idején tudtuk, hogy olyanok, mint a görögdinnye: kívül zöldek, belül vörösek. Mindez azóta sem változott. A zöld mozgalmak a legnagyobb politikai szemfényvesztők, a remény profitéhes vámszedői, akik élhető környezetet ígérnek, miközben konkrét tevékenységük Európa tönkretételének irányába mutat. Pozícióba kerülésük tervezett, háttérből irányított, térfoglalásuk pedig a legaggasztóbb jelenségek közé tartozik.
A nemzeti keresztény erők egyet tehetnek. Azt, amit a Fidesz is: a demagóg jelszavakkal szemben hiteles, konkrétumokon alapuló programot állíthatnak, és a baloldalnak való megfelelési igyekezet helyett a saját értékek hangsúlyos képviseletét nyújthatják. A bevándorlás támogatása helyett ugyanakkor családvédelmi rendszert vezethetnek be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!