
Az Európai Unióban eladott műanyagpalackok mintegy fele kerül újrahasznosításra, a másik fele kikerül a természetbe
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
2020. január 31., 08:122020. január 31., 08:12
A világhálón keringő mémek néha rendkívül hatásosak, mert néhány szóban megragadják a lényeget. Ezek közül az egyik legfrappánsabb, amely villanófényben mutatja be a magukat liberálisnak mondó emberek gondolkodásának sajátosságait, az a miniképregény, amelyben két fiatal beszélget. Az első képen a fiú azt mondja a lánynak: gyűlöli a zsidókat és a homoszexuálisokat, a nőket pedig alsóbbrendű lényeknek tekinti. Erre a lány reakciója: „te biztosan szélsőséges náci vagy, és a szélsőjobbra szavazol”. Mire a fiú válasza: „én muzulmán vagyok és a zöldekre szavazok. Amit pedig imént mondtam, azt a vallásom diktálja”. Erre a lány így reagál: „bocsáss meg, nem akartalak megbántani. Remélem, nem gondolsz iszlamofóbnak”.
E kis képregény jól körülírja a mai európai helyzetet:
Akik azért küzdenek, hogy már az óvodásokat is tévtanokkal fertőzzék, miszerint a homoszexuális kapcsolat minden szempontból egyenértékű a heteroszexuális kapcsolattal. Szintén ők azok, akik „meetooznak” és a női jogok legharsányabb képviselői.
De ez legyen az ő bajuk. A miénk az, hogy ez az egyre kevésbé rejtett hatalmi központ elképesztő médiaerővel és politikai befolyással rendelkezik, miközben anyagi erőforrásai lényegében korlátlanok. E hatalmi konglomerátum képviselőinek szándékairól, célrendszeréről és a politikai porondon látható szereplőkkel való kapcsolatáról magyar nyelven Bogár László professzor írt a legtöbbet és a legnagyobb lényeglátással. Bogár már a kilencvenes években rámutatott: a társadalomtudományok, közöttük a politológia, 18–19. századi fogalmakkal próbálnak leírni jellegzetesen 20., és mára már 21. századi jelenségeket. Rámutatott arra is, hogy a magát baloldalnak nevező politikai tábor miként tabusít problémákat, miként alkalmazza hermeneutikai (értelmezéstani) hatalmát ellenünkben, és miként akadályozza meg azt, hogy a magunk számára megfogalmazzuk sorskérdéseinket, és azokról érdemi vitát folytassunk. Bogár jól körülírja, miként jelölik ki a kimondhatóság határait, s miként lesz egy közéleti szereplő vagy akár tudós szalonképtelen, ha azokat átlépi. A kilencvenes évek közepén Bogár az államadósságot hozta fel példának: erről a ballib kánon szerint csak egyféleképpen lehetett beszélni, jó adósként. Aki az államadóssággal kapcsolatban akárcsak adósságátütemezést emlegetett, azt egyből hírbe hozták minden alap nélkül a szélsőjobbal.
A klasszikus ideológiák nagy része lényegében kiürült, mondanivaló nélkül maradt már a 20. század második felében. Elsőként a liberalizmus, amelynek fő célkitűzéseit a második világháború után alkotmányszinten rögzítették Nyugat-Európa államainak többségében. A liberalizmus képviselői a devianciák irányában keresték a kiutat, a bűnözők, a kábítószeresek, homoszexuálisok s egyéb kisebbségek jogainak agresszív, túlhajtott, nem ritkán a józan észbe ütköző védelmével és a nem létező fasizmus elleni harccal.
De kiürült a szociáldemokrata-szocialista ideológia is, hiszen a jóléti kapitalista állam ezeket is lényegében feleslegessé tette. Az érintett politikai szervezetek – megmaradva az ideológiai baloldalon – jó kapcsolódással bírtak a liberalizmus irányába: a hagyomány-, a nemzet-, a keresztény- és a vidékellenesség talaján a politikai zsákmányszerzés lett a céljuk.
A konzervativizmus válsága elsősorban külső okokra vezethető vissza. Leginkább arra, hogy a baloldal jelentős túlsúlyba került a médiában, az egyetemeken s általában a tudomány terén, illetve ezzel összefüggésben a közvélemény-formáló értelmiség körében. Emiatt
A szelet a globalista baloldal fújja, erősebben, mint valaha. Elég megnézni, mi zajlik az Európai Néppártban. Látványos, hogy épp azok akarják a Fideszt kizárni e szövetségből, akik bevándorláspártiak, akik állandóan balra tekintgetnek és a fősodratú médiától várják a jó pontokat.
Érthető, hogy ebben az egyetemes eszmei válságban a globális háttérhatalom szereplői fontosnak látták újracsomagolni politikai termékeiket. Jó érzékkel a zöldnek nevezett program, a környezetvédelem felé fordultak, hiszen ez valóban súlyos, megoldatlan kérdés, amely sötét árnyékot vet az emberiség jövőjére. Ha mai ütemben zajlik a Föld elárasztása le nem bomló, illetve rendkívül lassan lebomló szeméttel, akkor ki lehet számolni, hogy bolygónk mikorra válik élhetetlenné. Ez csak egy része a súlyos környezetszennyeződésnek, amellyel jóval kevesebbet foglalkoznak, mint a tudósok bizonyos hányada által humbugnak tartott széndioxid-problémával. A konzervatív oldal is rácsaphatott volna a témára, de nem tette. Vannak persze üdítő kivételek, mint épp a háttérhatalom zsoldosai által európai szinten körbeugatott
Fidesz, amelynek elnöke, Orbán Viktor az idei első kormányinfón részletesen foglalkozott a klímakérdéssel és konkrét programot is bemutatott.
A zöld pártoknak hatalmas felhajtóerőt ad a média által létrehozott klímahisztéria, amelyet minden eszközzel nyomatnak, még egy fiatal sztárvezért is kitaláltak erre Greta Thunberg személyében. S hiába tudható, ki hozott létre Thunbergből profi PR-szakemberként közszereplőt (Ingmar Rentzhog a neve egyébként), hiába lóg ki lóláb: az emberek jelentős része beveszi a maszlagot. És e kívülről irányított, kihasznált, szerencsétlen, beteg kislányt önálló entitásként kezeli. Miközben Gretát ugyanaz az erőközpont mozgatja, amely nem mellesleg a legfőbb felelőse a környezetszennyezésnek.
Mert létezik-e perverzebb annál, minthogy az évezredes hagyományt megszakítva a gazdákat olyan génmanipulált vetőmaggal lássák el, amely képtelen a szaporodásra, így a termelőknek következő évben is e céghez kell fordulniuk vetőmagért?
A zöld politikai mozgalmakról és pártokról már Ceaușescu idején tudtuk, hogy olyanok, mint a görögdinnye: kívül zöldek, belül vörösek. Mindez azóta sem változott. A zöld mozgalmak a legnagyobb politikai szemfényvesztők, a remény profitéhes vámszedői, akik élhető környezetet ígérnek, miközben konkrét tevékenységük Európa tönkretételének irányába mutat. Pozícióba kerülésük tervezett, háttérből irányított, térfoglalásuk pedig a legaggasztóbb jelenségek közé tartozik.
A nemzeti keresztény erők egyet tehetnek. Azt, amit a Fidesz is: a demagóg jelszavakkal szemben hiteles, konkrétumokon alapuló programot állíthatnak, és a baloldalnak való megfelelési igyekezet helyett a saját értékek hangsúlyos képviseletét nyújthatják. A bevándorlás támogatása helyett ugyanakkor családvédelmi rendszert vezethetnek be.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!