2016. február 21., 10:362016. február 21., 10:36
Nyithatunk cukrászdát Bécsben! – ömlött naphosszat a 2004-es magyar EU-csatlakozást megelőző reklámszöveg, hogy az előkészületben lévő népszavazás igenjei felülkerekedjenek a nemeken. A kampány mindenhol hasonló volt, így akik elmentek szavazni, azok döntő többsége Kelet-Európa-szerte az uniós tagságra voksolt.
Hogy hány magyar nyitott cukrászdát Bécsben, erről nem szól a fáma, azt viszont már tudjuk, hogy a csatlakozásnak ára volt. Erről hivatalosan egyik kormány sem szívesen beszél, de a hétköznapok embere a bőrén érzi, hogy ígéretekkel tele a padlás, miközben az életszínvonala lényegesen nem javult. Romániában meg végképp nem, amit a munkaképes lakosság jelentős része nyugat-európai munkavállalással próbál kompenzálni. Mindenki azonban nem mehet el, és aki itthon marad, az itt húzza a kurtát. Egy hazai kisvállalkozó nem Bécsben szeretne süteményt, sajtot vagy zöldséget árulni, hanem a megélhetését biztosító sarki boltban. És itt kezdődnek a bajok, mert ahogy szétnéz a piacon, a látvány megdöbbentő. Az uniós csatlakozás égisze alatt egységessé vált európai piac romániai szegmensében is olyan az élelmiszer-felhozatal, mint ezerötszáz kilométerrel nyugatabbra. Pontosabban ugyanazok a nyugati márkák és áruk öntötték el a hazai piacot is, csak olcsóbb és rosszabb minőségű kiszerelésben. A polcokon közben vészesen fogy a hazai termelésű alapanyagból készült élelmiszer.
Politikusok és azok holdudvarában feltörekvő szakemberek mondják kórusban, hogy mi nem voltunk felkészülve az európai uniós csatlakozásra. A gazdák nem szövetkeztek, az élelmiszerfeldolgozók nem korszerűsítették idejében gyáraikat, tehát mindenre megvan a magyarázat. Közben tejszállító kamionok sora lépi át minden éjszaka az országhatárt Szlovákia, Ausztria, Lengyelország és Magyarország irányából: a hazai tejipar feldolgozásra kerülő nyersanyagának nagyobb része ma már így jut be a gyárakba. Így történhet meg, hogy kilátástalanságukban a tehenükön túladni akaró gazdák jámbor jószága kevesebbet ér, mint egy hízott disznó. Amit viszont éppúgy nem lehet eladni, mint bármilyen más, háztájiban vagy kisüzemben nevelt aprójószágot, mert Erdély nagybani húslerakataiba dömpingáron érkező, mélyfagyasztott lengyel vagy nyugat-európai félsertést vásárolhat csak a feldolgozó. A hazai portéka nagybani kínálata üdítő kivételnek számít.
Ezzel a kör be is zárul. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a nagylelkűen beharangozott uniós csatlakozásért cserébe az EU lenyúlta piacainkat. Nemhogy cukrászdát nem fogunk Bécsben nyitni, hanem maholnap azt sem engedik meg, hogy idehaza eladjuk saját bejglinket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!