
2016. november 01., 20:592016. november 01., 20:59
Amikor az év napjai, hónapjai megállapodnak az 1956-os magyar forradalom dátumánál, mindig eszembe jut Koczka György dramaturg, újságíró, aki a szabadságszerető, szókimondó, rendkívül egyenes ember példáját testesítette meg számomra. Aki nemcsak beszélt az igazabb, jobb világról, hanem komoly áldozatokat is hozott érte. Ő mesélte egy alkalommal: „apám jobb világot ígért nekem, hiszen neki is ezt ígérte az apja. Aztán én ígértem jobb világot a gyerekeimnek. Most ugyanazt ígérik ők is a gyerekeinek. Ez így megy vagy száz éve, és ahogyan elnézem, ennek az ígérgetésnek sosem lesz vége. Mert semmi nem változik…”
Erre az alapigazságra sajnos naponta rá kell döbbennünk, főleg ilyenkor, a választások közeledtével, amikor elkezd feje tetejére állni a közélet. Az állami szintre emelt bűnözés és egyéb napi események mellett eltörpült egy hír, ami arról szól, hogy a bukaresti Egyetem-téri diáktüntetések egykori vezére, a bányászok által félholtra vert Marian Munteanu nemhogy besúgója volt a Szekuritáténak, hanem fizetett ügynöke is. Manapság Munteanu egy megfoghatatlan szervezet – a Mi szövetségünk, Románia – élén ügyködik. Egyes vélemények szerint kissé náci beállítottságú szövetség ez, ami azért nem meglepő, mert köztudott, hogy az egykori diákvezér a vasgárdistákkal szimpatizál. Szervezete pedig nacionalistának, kereszténynek, demokratának meg sok minden egyébnek határozza meg magát – tehát mindenkihez szólni kívánnak –, amitől aztán egy ideológiai maszlag képét mutatja. Ez a figura lepkesúlyú gyülekezetével a parlamentbe vágyik. Munteanu neve és személye tulajdonképpen nem érdekes, a jelenség viszont annál inkább.
A demokrácia eljövetele nem tudott javítani a barbár szokásokon: még mindig azon a szinten vagyunk, amikor majdnem bárki – akárcsak az átkosban – megvásárolható egy liter olajjal, egy fél kiló hússal, egy kis éji zenével. Ennek fejében akárkit megválasztanak bárminek, függetlenül attól, hogy az illető emberileg és szakmailag mennyit ér. A Szociáldemokrata Párt – a jellemzően hatalmas szavazóbázissal jellemző kommunisták utódszervezete – jogerősen elítélt elnöke például kivetkőzött magából, amikor az államelnök kijelentette, a választások után nem bízza kecskére a káposztát. Bár nevet nem mondott, Dragnea és eszmetársa, Ponta magukra vették a kijelentést. Ami természetesen kimondatlanul is nekik szólt: Romániának nem lesz elítélt miniszterelnöke – fogalmazott Johannis. Már miért ne? – kérdezett vissza a másik fél. Fel sem vetődik a probléma a fejükben (és a több millió szavazó fejében), hogy egy büntetett előéletű politikusnak milyen erkölcsi alapja van ahhoz, hogy kormányt, államot, embereket vezessen. Lássuk be, könnyű egy húron pendülni olyan polgárokkal, akik összefogtak a törvények megkerülésének, a lopás igazolásának, a hazudozás természetessé tételének érdekében. Ahol a legelemibb közlekedési szabályokat sem tartja be szinte senki, ott sosem lesz egészséges gondolkodás. Az utca emberétől sem várhatunk mást, amikor a szenátus elnöke felszólítja a honatyákat a korrupcióellenes ügyészség kérésére többé ne függesszék fel társaik mentelmi jogát a választásokig. Tăriceanu nem csupán a jogállamot köpte szembe – ami úgy is túl sokat enged meg a választottaknak –, hanem az összes olyan állampolgárt, aki megpróbál valamilyen módon becsületesen megélni.
A nemzedékek óta várt jobb világ tehát még odébb van. Annyira, hogy már ígérgetni sem érdemes.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!