Hirdetés

A Facebook-diktatúra elleni harcról

A Facebook közösségi oldal egyre gyakrabban tilt le tartalmakat és felhasználókat „közösségi elvek” alapján •  Fotó: Pinti Attila

A Facebook közösségi oldal egyre gyakrabban tilt le tartalmakat és felhasználókat „közösségi elvek” alapján

Fotó: Pinti Attila

Borbély Zsolt Attila

2020. augusztus 16., 08:262020. augusztus 16., 08:26

A globális háttérhatalom a kétezer éves keresztény civilizáció ellen évtizedek óta folyó ostromának erejét magasabb fokozatra kapcsolta az elmúlt öt évben. Már a kétezres években akadtak olyanok, akik figyelmeztettek: Nyugat-Európában belátható időn belül többségbe kerül a migráns hátterű lakosság. Vagyis az iszlám hitűek, hiszen a migráns fogalom nem kellően pontos. Még a könnyen beilleszkedő és jellemzően már a második nemzedékben asszimilálódó, dolgos, törvénytisztelő, fehér, keresztény kelet-európai is annak nevezi magát Németországban vagy Angliában. Velük aligha lesz rendszerszintű problémája a befogadó államoknak. Ellentétben a templomgyújtogató, a mindennapi terrorral fenyegető, a bűnügyi statisztikákat erősen átrajzoló és egyre több várost, városrészt uralmuk alá hajtó muzulmánokkal.

Kinek fontos a folyamat katalizálása?

Európa 2015-től szabályos ostrom alatt áll. A hódító szándékkal érkező, vallási alapú harci ideológia által mozgatott, alkalmazkodást a befogadótól elváró iszlám betolakodók egyre csak jönnek.

Hirdetés

Mindeközben az Európai Uniós baloldali elit – a keresztény világ első emberével, a római pápával szövetségben – azon mesterkedik, hogy az illegális bevándorlást legálissá tegye. (Hadd idézzem Ferenc pápa árulkodó nyilatkozatát erről: „nem papírokat kell kérni a menekültektől, hanem szeretni kell őket”). Hogy a balliberális mákonyból a saját mindennapi tapasztalat által kijózanodó európai bennszülötteket „érzékenyítse”, a politikai jobboldal jelentős része a kőkemény ellenállás helyett megfelelési kényszer alatt beáll a migránspárti erők mellé. Az európai keresztény lakosság önvédelmi képességét tervszerűen morzsolják fel.
Az utóbbi hónapokban

elérték, hogy a fehér lakosság jelentős részében lelkiismeretfurdalást ébresszenek pusztán bőrszíne alapján olyan múltbeli atrocitások miatt, amelyekhez a ma élőknek semmi közük,

tehát az európai őshonos nemzetek bőrszín szerinti önazonossága is a globalisták célkeresztjébe került.
A Black Lives Matter (BLM) nevű terrorszervezet letérdelteti a rendőröket, a sportolókat és az egyszerű embereket annak ürügyén, hogy egy bűnöző rendőri túlkapás következtében elhunyt. Miközben a BLM áldozatainak emléke előtt kellene inkább tisztelegni a meggyilkolt fekete (!) és fehér rendőrök, a saját tulajdonukat védő meglincselt fekete (!) és fehér törvénytisztelő polgárok vagy ama édesanya emléke előtt, akinek bűne annyi volt, hogy ki merte nyilvánítani, szerinte „minden élet számít”.

Akik a véleményterror mögött állnak

E hadjáratban élen járnak a baloldali politikusok, a multinacionális vállalatok, a filmsztárok és a zenei előadók jelentős része, a fősodratú sajtó, beleértve az online média legnagyobb, legeredményesebb hatótényezőit, a Facebookot, a Google-t és a YouTube-ot.
Ezek hatékonyságát az adja, hogy mesterkedéseiknek az emberek nagyobb része nincs tudatában. Az engedelmes többséget soha nem tiltják le: ők nem veszik észre, hogy a telefonjukon naponta használt Google-kereső alatt felugró hírek előválogatottak, hogy a YouTube egyszerűen kitöröl olyan csatornákat, amelyeknek eszmei üzenete ellenkezik a liberálisok értékrendjével és politikai szándékával. Említhetem példaként a PestiSrácok csatornájának törlését, vagy a magyar jobboldali közszereplők ismételt, ok nélküli letiltását.

A Facebook önkényesen tilt és nem bizonyít. A „közösségi” elvek, amelyek alapján tiltanak, homályban maradnak, s a tiltási gyakorlat még azt a szabályrendszert sem követi, amit maga hirdet meg.

Miután valakit letiltanak 24 órára, azzal fenyegetik, hogy következő alkalommal 3 napra tiltják le, amennyiben ismét olyan tartalmat közöl, ami sérti a szándékosan titokban tartott elveket. (Utána következik az egyhetes, majd az egyhónapos tiltás.) Viszont, ha az illetőt egy szervezett csoport, egy politikai kommandó jelent fel, akkor letilthatják olyan „vétségért”, amit öt vagy tíz éve követett el. Tehát nem az első büntetés utáni időszakban. Ez nyilván önellentmondó és igazságtalan.
Ide illenek a magam tapasztalatai is. 2017 áprilisát követően, amikor a Jobbik ismételt nemzetárulása arra késztetett, hogy nyílt színen szakítsak ezzel a hitehagyott, értékrendjét, másfél évtizedes politikai múltját megtagadó párttal, egyre gyakrabban tiltottak le, több esetben évekkel korábbi bejegyzésekért. Akadt közöttük olyan is, amibe belekötni is nehéz lett volna, de még olyan is, amelyben én magam kifogásoltam azt, ami miatt tiltottak, vagyis hogy a jobbikosok lerománpatkányozták az Alfahír nevű pártportálon az erdélyi hozzászólókat, akiknek annyi volt a „bűnük”, hogy kiálltak a magyar állampolgárság kiterjesztése mellett. Bő hónappal ezelőtt pedig törölték a tízéves, 5000 ismerőssel bíró oldalamat, mert a kiemelt képek közé beemeltem olyat, amelyről én magam közöltem néhány héttel korábban, hogy RomEr koncerten készült. A képen nem látszott a Facebook által teljes elhallgatásra ítélt együttes, csak jómagam, meg a kisebbik fiam. Ez erősen emlékeztet az orwelli „gondolatrendőrségre”. Ráadásul azt írták, hogy 24 órára tiltanak, azóta sem elérhető az oldalam senki számára. A hivatalos, személyi igazolványmásolattal kísért reklamáció lehetőségét igénybe vettem, választ nem kaptam.

Lehet-e törvénnyel rendszabályozni a Facebookot?

A Facebook-tiltás érzékenyen érinti az embereket, hiszen a felület napi használata sokak számára létformává vált, továbbá a tiltás ideje alatt a Messenger-alkalmazás sem használható, amit sokan az e-mail és Skype helyett használnak. Erre nem válasz az, hogy akkor legalább nem veszítik a letiltottak haszontalansággal az idejüket.
Azon lehet vitatkozni, hogy haszontalanság-e vagy sem igénybe venni e tömegek által használt felületet arra, hogy a felnyissuk az emberek szemét a rejtett összefüggésekre. Szerintem nyilván nem az, sőt, ez is a lelkekért folytatott harcnak egy fontos terepe. Akkor is, ha az emberiség ellenségeinek kezében van. De

azon aligha lehet vitatkozni, hogy az önkényes és célirányos tiltások gyakorlata több síkon is cenzúrát jelent, súlyosan sérti a gondolat- és szólásszabadságot.

Egyrészt közvetlenül, hiszen a tiltott tartalom törlődik, nem jut el a többi emberhez. Másrészt közvetve, hiszen azok jelentős része, akit letiltottak, beáll a sorba, és a továbbiakban öncenzúrát gyakorol. Mindeközben a baloldalról jövő, leguszítóbb, leggátlástalanabbul hazudó nemzet- és jobboldalellenes propaganda burjánzik a legnagyobb közösségi portálon.
Péterfalvi Attila magyarországi adatvédelmi biztos helyesen vetette fel a Facebook önkényeskedéseinek törvényi korlátozási lehetőségét. Melyik párt volt az, amelyik elsőként állt ki a nemzeti értékek és érdekek ellen dolgozó Facebook „szabadsága” mellett? A hajdani nemzeti, anti­globalista, unióellenes párt, a Jobbik. Képviselői odáig mentek, hogy a globalista véleményterrort gyakorló Facebookot próbálták az Index utáni következő „áldozatnak” beállítani. (Az Index azóta sem szűnt meg, a kormány sem támadt ellene, csupán a tulajdonos baloldali képviselője okkal és alappal váltotta le az általa korruptnak és illojálisnak tartott főszerkesztőt.) S persze felsorakozott a Jobbik mellé az SZDSZ-es utódpárt, a gyurcsányista DK is, amely szerint a Facebook tevékenységének összehangolása a magyar jogelvekkel az ellenzéket korlátozná.
A kérdés valójában nem az, hogy joga van-e a kormánynak arra, hogy a lényegében közszolgáltatást nyújtó, az emberek gondolkodását befolyásolni tudó, a magyar lakosság immunrendszerének, lelki önvédelmi képességének leépítésén fáradozó globalista óriás tevékenységét jogi keretek közé szorítsa. Ez nemcsak joga, de kötelessége is. A kérdés inkább a következő: miként tegye ezt úgy, hogy legyenek e harcban szövetségesei, és ne politikai hisztériát indítson el a globalista körökben, valamint hogy nem veszít-e többet a vámon, mint amennyit nyer a réven?

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés