Hirdetés

A Facebook-diktatúra elleni harcról

A Facebook közösségi oldal egyre gyakrabban tilt le tartalmakat és felhasználókat „közösségi elvek” alapján •  Fotó: Pinti Attila

A Facebook közösségi oldal egyre gyakrabban tilt le tartalmakat és felhasználókat „közösségi elvek” alapján

Fotó: Pinti Attila

Borbély Zsolt Attila

2020. augusztus 16., 08:262020. augusztus 16., 08:26

A globális háttérhatalom a kétezer éves keresztény civilizáció ellen évtizedek óta folyó ostromának erejét magasabb fokozatra kapcsolta az elmúlt öt évben. Már a kétezres években akadtak olyanok, akik figyelmeztettek: Nyugat-Európában belátható időn belül többségbe kerül a migráns hátterű lakosság. Vagyis az iszlám hitűek, hiszen a migráns fogalom nem kellően pontos. Még a könnyen beilleszkedő és jellemzően már a második nemzedékben asszimilálódó, dolgos, törvénytisztelő, fehér, keresztény kelet-európai is annak nevezi magát Németországban vagy Angliában. Velük aligha lesz rendszerszintű problémája a befogadó államoknak. Ellentétben a templomgyújtogató, a mindennapi terrorral fenyegető, a bűnügyi statisztikákat erősen átrajzoló és egyre több várost, városrészt uralmuk alá hajtó muzulmánokkal.

Kinek fontos a folyamat katalizálása?

Európa 2015-től szabályos ostrom alatt áll. A hódító szándékkal érkező, vallási alapú harci ideológia által mozgatott, alkalmazkodást a befogadótól elváró iszlám betolakodók egyre csak jönnek.

Hirdetés

Mindeközben az Európai Uniós baloldali elit – a keresztény világ első emberével, a római pápával szövetségben – azon mesterkedik, hogy az illegális bevándorlást legálissá tegye. (Hadd idézzem Ferenc pápa árulkodó nyilatkozatát erről: „nem papírokat kell kérni a menekültektől, hanem szeretni kell őket”). Hogy a balliberális mákonyból a saját mindennapi tapasztalat által kijózanodó európai bennszülötteket „érzékenyítse”, a politikai jobboldal jelentős része a kőkemény ellenállás helyett megfelelési kényszer alatt beáll a migránspárti erők mellé. Az európai keresztény lakosság önvédelmi képességét tervszerűen morzsolják fel.
Az utóbbi hónapokban

elérték, hogy a fehér lakosság jelentős részében lelkiismeretfurdalást ébresszenek pusztán bőrszíne alapján olyan múltbeli atrocitások miatt, amelyekhez a ma élőknek semmi közük,

tehát az európai őshonos nemzetek bőrszín szerinti önazonossága is a globalisták célkeresztjébe került.
A Black Lives Matter (BLM) nevű terrorszervezet letérdelteti a rendőröket, a sportolókat és az egyszerű embereket annak ürügyén, hogy egy bűnöző rendőri túlkapás következtében elhunyt. Miközben a BLM áldozatainak emléke előtt kellene inkább tisztelegni a meggyilkolt fekete (!) és fehér rendőrök, a saját tulajdonukat védő meglincselt fekete (!) és fehér törvénytisztelő polgárok vagy ama édesanya emléke előtt, akinek bűne annyi volt, hogy ki merte nyilvánítani, szerinte „minden élet számít”.

Akik a véleményterror mögött állnak

E hadjáratban élen járnak a baloldali politikusok, a multinacionális vállalatok, a filmsztárok és a zenei előadók jelentős része, a fősodratú sajtó, beleértve az online média legnagyobb, legeredményesebb hatótényezőit, a Facebookot, a Google-t és a YouTube-ot.
Ezek hatékonyságát az adja, hogy mesterkedéseiknek az emberek nagyobb része nincs tudatában. Az engedelmes többséget soha nem tiltják le: ők nem veszik észre, hogy a telefonjukon naponta használt Google-kereső alatt felugró hírek előválogatottak, hogy a YouTube egyszerűen kitöröl olyan csatornákat, amelyeknek eszmei üzenete ellenkezik a liberálisok értékrendjével és politikai szándékával. Említhetem példaként a PestiSrácok csatornájának törlését, vagy a magyar jobboldali közszereplők ismételt, ok nélküli letiltását.

A Facebook önkényesen tilt és nem bizonyít. A „közösségi” elvek, amelyek alapján tiltanak, homályban maradnak, s a tiltási gyakorlat még azt a szabályrendszert sem követi, amit maga hirdet meg.

Miután valakit letiltanak 24 órára, azzal fenyegetik, hogy következő alkalommal 3 napra tiltják le, amennyiben ismét olyan tartalmat közöl, ami sérti a szándékosan titokban tartott elveket. (Utána következik az egyhetes, majd az egyhónapos tiltás.) Viszont, ha az illetőt egy szervezett csoport, egy politikai kommandó jelent fel, akkor letilthatják olyan „vétségért”, amit öt vagy tíz éve követett el. Tehát nem az első büntetés utáni időszakban. Ez nyilván önellentmondó és igazságtalan.
Ide illenek a magam tapasztalatai is. 2017 áprilisát követően, amikor a Jobbik ismételt nemzetárulása arra késztetett, hogy nyílt színen szakítsak ezzel a hitehagyott, értékrendjét, másfél évtizedes politikai múltját megtagadó párttal, egyre gyakrabban tiltottak le, több esetben évekkel korábbi bejegyzésekért. Akadt közöttük olyan is, amibe belekötni is nehéz lett volna, de még olyan is, amelyben én magam kifogásoltam azt, ami miatt tiltottak, vagyis hogy a jobbikosok lerománpatkányozták az Alfahír nevű pártportálon az erdélyi hozzászólókat, akiknek annyi volt a „bűnük”, hogy kiálltak a magyar állampolgárság kiterjesztése mellett. Bő hónappal ezelőtt pedig törölték a tízéves, 5000 ismerőssel bíró oldalamat, mert a kiemelt képek közé beemeltem olyat, amelyről én magam közöltem néhány héttel korábban, hogy RomEr koncerten készült. A képen nem látszott a Facebook által teljes elhallgatásra ítélt együttes, csak jómagam, meg a kisebbik fiam. Ez erősen emlékeztet az orwelli „gondolatrendőrségre”. Ráadásul azt írták, hogy 24 órára tiltanak, azóta sem elérhető az oldalam senki számára. A hivatalos, személyi igazolványmásolattal kísért reklamáció lehetőségét igénybe vettem, választ nem kaptam.

Lehet-e törvénnyel rendszabályozni a Facebookot?

A Facebook-tiltás érzékenyen érinti az embereket, hiszen a felület napi használata sokak számára létformává vált, továbbá a tiltás ideje alatt a Messenger-alkalmazás sem használható, amit sokan az e-mail és Skype helyett használnak. Erre nem válasz az, hogy akkor legalább nem veszítik a letiltottak haszontalansággal az idejüket.
Azon lehet vitatkozni, hogy haszontalanság-e vagy sem igénybe venni e tömegek által használt felületet arra, hogy a felnyissuk az emberek szemét a rejtett összefüggésekre. Szerintem nyilván nem az, sőt, ez is a lelkekért folytatott harcnak egy fontos terepe. Akkor is, ha az emberiség ellenségeinek kezében van. De

azon aligha lehet vitatkozni, hogy az önkényes és célirányos tiltások gyakorlata több síkon is cenzúrát jelent, súlyosan sérti a gondolat- és szólásszabadságot.

Egyrészt közvetlenül, hiszen a tiltott tartalom törlődik, nem jut el a többi emberhez. Másrészt közvetve, hiszen azok jelentős része, akit letiltottak, beáll a sorba, és a továbbiakban öncenzúrát gyakorol. Mindeközben a baloldalról jövő, leguszítóbb, leggátlástalanabbul hazudó nemzet- és jobboldalellenes propaganda burjánzik a legnagyobb közösségi portálon.
Péterfalvi Attila magyarországi adatvédelmi biztos helyesen vetette fel a Facebook önkényeskedéseinek törvényi korlátozási lehetőségét. Melyik párt volt az, amelyik elsőként állt ki a nemzeti értékek és érdekek ellen dolgozó Facebook „szabadsága” mellett? A hajdani nemzeti, anti­globalista, unióellenes párt, a Jobbik. Képviselői odáig mentek, hogy a globalista véleményterrort gyakorló Facebookot próbálták az Index utáni következő „áldozatnak” beállítani. (Az Index azóta sem szűnt meg, a kormány sem támadt ellene, csupán a tulajdonos baloldali képviselője okkal és alappal váltotta le az általa korruptnak és illojálisnak tartott főszerkesztőt.) S persze felsorakozott a Jobbik mellé az SZDSZ-es utódpárt, a gyurcsányista DK is, amely szerint a Facebook tevékenységének összehangolása a magyar jogelvekkel az ellenzéket korlátozná.
A kérdés valójában nem az, hogy joga van-e a kormánynak arra, hogy a lényegében közszolgáltatást nyújtó, az emberek gondolkodását befolyásolni tudó, a magyar lakosság immunrendszerének, lelki önvédelmi képességének leépítésén fáradozó globalista óriás tevékenységét jogi keretek közé szorítsa. Ez nemcsak joga, de kötelessége is. A kérdés inkább a következő: miként tegye ezt úgy, hogy legyenek e harcban szövetségesei, és ne politikai hisztériát indítson el a globalista körökben, valamint hogy nem veszít-e többet a vámon, mint amennyit nyer a réven?

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 31., kedd

Esővel indul, napsütéssel folytatódik: 20 fok körüli meleg várható húsvét másodnapjára

Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.

Esővel indul, napsütéssel folytatódik: 20 fok körüli meleg várható húsvét másodnapjára
Hirdetés
2026. március 31., kedd

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
2026. március 28., szombat

Rácz Magda alkotásai, amelyek belülről születnek

Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.

Rácz Magda alkotásai, amelyek belülről születnek
2026. március 26., csütörtök

Brüsszeli hóbort zöldje felé űz a rideg energiavalóság

A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.

Brüsszeli hóbort zöldje felé űz a rideg energiavalóság
Hirdetés
2026. március 23., hétfő

Megkésett és elégtelen romániai válaszok az energiaválságra

Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.

Megkésett és elégtelen romániai válaszok az energiaválságra
2026. március 23., hétfő

Időbe zárt történetek – Tóth László újságíró új könyvéről

Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.

Időbe zárt történetek – Tóth László újságíró új könyvéről
2026. március 21., szombat

Szilágysági családorvos keresi az utódját: egy hivatás, amely több mint munka

Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.

Szilágysági családorvos keresi az utódját: egy hivatás, amely több mint munka
Hirdetés
2026. március 19., csütörtök

„Anyák, emberekké neveljétek a hon leányait”. Marosvásárhelyi kiállítás a szabadságharc női hőseiről

Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.

„Anyák, emberekké neveljétek a hon leányait”. Marosvásárhelyi kiállítás a szabadságharc női hőseiről
2026. március 17., kedd

Tavaszi szeszély: lehűlés és szeles napok jönnek

Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.

Tavaszi szeszély: lehűlés és szeles napok jönnek
2026. március 17., kedd

Băsescu szerint Irán tényleg megtámadhatja Romániát, a szakértők visszafogottabbak

Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.

Băsescu szerint Irán tényleg megtámadhatja Romániát, a szakértők visszafogottabbak
Hirdetés
Hirdetés