
Az egykori kőszegi vár mostani falai
Fotó: Csermák Judit
A nyugat-magyarországi Kőszeg gazdag múltra tekint vissza, az 1532-es törökök elleni hős helytállása minden történelemkönyvben szerepel. A kisváros megőrizte egykori báját, értékes műemlékek, turistacsalogató programok várják az ide érkezőket.
2025. május 08., 08:402025. május 08., 08:40
2025. május 08., 21:492025. május 08., 21:49
Vannak városok, amelyekről sok leírás, fénykép jelenik meg, a hangulatos Kőszeg is közéjük tartozik. Az ismétléseket elkerülendő én inkább élményeimet, benyomásaimat, olvasmányaimat szeretném megosztani az Olvasóval.
Még soha nem laktam ilyen „jó látószögű” helyen, mint mostani kőszegi utamon. A Chernel utca padlásszobájából ráláthattam a középkori eredetű Szent Jakab templomra és az újabb Szent Imre templom tornyára. Az előbbiben csodás középkori falfestményekre bukkantak, köztük a neves Palástos Madonnára.
A közterületet Chernel Kálmánról nevezték el – a Városi Könyvtár is az ő nevét viseli –, aki a 19. században ügyvédként, s helytörténészként dolgozott. Megírta Kőszeg szabad királyi város jelene és múltja című munkáját, ezen kívül magyar és német nyelvű folyóiratokban publikált történeti és kertészeti cikkeket. Fia, Chernel István, – aki az utca 10. számú házában, a szépen helyrehozott Festecsics palotában született – híres ornitológussá vált, Herman Ottó halála után a Magyar Ornithológiai Központ vezetője lett.
Rálátás a Chernel utcára a kőszegi padlásszobából
Fotó: Csermák Judit
A Kőszegi Városi Múzeum kiállítást is rendezett egyszer a „kiváló vadász, síelő, zenerajongó, zeneszerző, fényképész, író, a madárvilág elmélyült kutatója és védelmezője” tiszteletére. Emlékét őrzi a városban a Chernel-kert is, melyet arborétumként, madarai védelmére hozott létre annak idején. Jelenleg egy látogatóközpont interaktív kiállításán tanulmányozhatják az érdeklődők a kőszegi madárkutatás hagyományait, a madárvédelem teendőit. A család sarja Chernel Jenő, akit a sors az Olivetti cég képviselőjeként Kenyába vetett. Róla Széchenyi Zsigmond is megemlékezik Denaturált Afrika című könyvében, s férjem a kenyai úti filmjében interjút is készített vele. Míg neves elődei kőszegi temetőben nyugszanak, az ő hamvait idegen föld rejti.
Felirat a Jurisics tér házának homlokzatán
Fotó: Csermák Judit
A többször férjezett hölgy – aki cselszövéssel császári kézre juttatta várát, később férje, Wesselényi Ferenc révén Habsburg ellenes összeesküvésben ítélték vétkesnek –, irodalmunk több nagyját megihlette, mint például Kisfaludy Károlyt, Tompa Mihályt, Petőfi Sándort. Arany János így ír róla a Murány ostroma című szerelmi hőskölteményében: „Hős asszony! asszonyhős! neme kinövése,/ A csodás természet méla tévedése.” Székely Bertalan festményen örökítette meg a férfiakat elkápráztató, s a konvencióknak fittyet hányó hölgyet. Chernel Kálmán feltevése szerint Mária hamvai a Szent Jakab templomban nyugosznak. Ott pihennek Jurisics Miklós gyermekei is.
Útban az Ottlik Gézáról elnevezett iskola felé
Fotó: Csermák Judit
Ottlik Géza író az Iskola a határon című regényében örökítette meg a kőszegi katonai iskola 1920-as évekbeli mindennapjait. Az 1800-as évek közepén a császári és királyi hadsereg tisztjeinek kinevelésére alapított intézmény ma már más szerepet tölt be. A számos nyelvre lefordított regény, az író közvetlen élményei alapján, zárt világ hangulatát adja vissza: „Ezenfelül azonban még azzal is megkülönböztettük magunkat, azaz megkülönböztettek bennünket a pongyola és laza civil világtól, hogy itt lehetőleg más neve volt sokszor a legközönségesebb tárgyaknak is, mesterkélt és félrevezető neve.” Több esetben értelmetlen parancsokat kellett teljesíteni. A kamaszlelkekben ez a néha kegyetlennek tűnő, szabályokkal teli élet oly mély nyomot hagyott, hogy felnőttkorukat is meghatározta.
Még hatod-, hetedéves korukban is ugyanazokat a gyakorlatokat végezték a tanulók, tisztelgés, díszlépés, vigyázzállás: „… pedig akkor már nyugodtan nekifoghattak volna délutánonként akár annak is, hogy megpróbáljanak módszeresen leszoktatni bennünket a vigyázzállásról – a halálunkig úgysem sikerült volna.” A Jurisics tér 7. számú házon a mai napig látható Szent Pál leveléből a felirat (Róm 9,16), amelyből könyve két részének kölcsönzött Ottlik címet: Non est volentis (Nem azé, aki akarja); Sem azé, aki fut.
Egy különleges mestereszköz a Tárnokházban
Fotó: Csermák Judit
Személyes élményem volt, hogy a Gyöngyös-patak – aminek vize egykoron a várárok táplálását is szolgálta – és a Malomárok hídján átkelve juthattam el a lombjukat hullató fák színes levelein lépkedve az egykori iskola épületéig, ahol a díszteremben meghallgathattam az Esterházy trió Beethoven-Brahms koncertjét, a 80 feletti Sebestyén Ernő hegedűs remek játékát. A folyosókon a régi tanulóvilágot idézte néhány relikvia. A gyülekező közönség soraiban sokszor hangzott fel – Ausztria közelsége okán – német szó.

Az Őrség Magyarország talán leginkább érintetlen vidéke Vas vármegye szegletében. Az Őrség tájait járva az odalátogatót megfogja a máig megmaradt gazdag néprajzi, történelmi öröksége, s a páratlan műemlékek együttese.
A város nevét hallva mindenkinek először Jurisics Miklós jut eszébe. A szívemnek kedves Mika Waltari finn író – aki számos történelmi regénnyel örvendeztette meg olvasóit – a Mikhael Hakim című művében a főhős szájába a következő szavakat adja: „Azt a kicsi, de erős Kőszeg várát egy bizonyos Jurisics Miklós nevű horvát védelmezte, aki Ferdinánd király követeként járt Isztambulban, és akit ennek folytán Ibrahim nagyvezír személyesen ismert. Elévülhetetlen hősi hírnévre tett szert, amikor több mint egy hónapra meg tudta állítani a korszak leghatalmasabb hadseregét.”
Rálátás a Jurisics térre
Fotó: Csermák Judit
Magáról a csatáról azt olvashatjuk: „Fölösleges sokat mesélnem a szultán új hadjáratáról, amelyet a császár ellen indított. Tavasztól őszig folyt le, a kereszténység 1532. esztendejében, és az egész hadjáratban az volt a legcsodálatosabb, hogy úgyszólván kezdettől fogva milyen elképesztően dugába dőlt, noha ennek szemlátomást semmilyen külső oka sem volt. Konklúzióként: „Hasonlóképpen a csekély vakondtúrás is árokba tudja dönteni a legsúlyosabb rakományt.” Csodákat is emlegettek a vereség okaként az Oszmán Birodalom határainál történő eseményeken túl.
Szalay-Baróti A magyar nemzet történetében hasonlóképpen csodát ír le: a sokadik támadás után, amikor a törökök már nyolc zászlót kitűztek a falakra, a védők és védettjeik a belső várban olyan eget verő jajkiáltásban törtek ki, ami visszarettentette a már-már győzedelmeskedő ellenséget. „A törökök egy lángpallosú jelenségnek, a keresztények Szt. Mártonnak, a törököktől elpusztított Szombathely védőszentje bosszújának tulajdonították.”
Gyógyászati anyagok allegorikus ábrázolása az Arany Egyszarvú Patikamúzeumban
Fotó: Csermák Judit
Az egykori vár mostani falai között a város, s az erőd történetét bemutató részletes kiállítást tekinthetünk meg. Itt található például egy unikum: a Szőlő Jövésnek Könyve, amelyben minden év április 24-én, Szent György napján feljegyezték a szőlőhajtások minőségét. Ez a nap volt a tizenkét tagú szenátus és a városbíró megválasztásának ideje is. Kőszeg komoly borkereskedelmet folytatott német föld felé.
A Jurisics nevét viselő középkori tér, melynek restaurált házai igen szépek, békés hangulatot áraszt. A Városháza a 14. század óta szolgálja a közt, az Arany Egyszarvú Patikamúzeum kertje olyan ritkaságokat rejt, mint például: kereklevelű kapotnyak, tövises iglice, szártalan bábakalács. A vitrinekből megtanulhatjuk egyes gyógyászati anyagok jelképes ábrázolását: az arzént például kígyó jelzi, az aranyat palástos király; láthatunk korabeli receptet, a padláson a rendszerezett szárított gyógynövények illatát érezhetjük.
Kőszegi tornyok
Fotó: Csermák Judit
A Hősök tornyából csodálatos kilátás nyílik a házakra és a környező hegyekre. A két épület 1933 óta múzeumként szolgál.
Becsületkasszás amigurumik
Fotó: Csermák Judit
Kőszeg történelmi belvárosa igazi kincsesbánya a kutatók számára. Megállapították, hogy a város jelenlegi szerkezete valószínűleg a 14. század első felére datálható. Kedves ismerősöm B. Benkhard Lilla régész több tanulmányt írt az ásatásokról. A Milyen volt valójában a középkori Kőszeg? címűben szerzőtársaival felsorolja a talált tárgyakat: „A város 13-19. századi életének számos tárgyi emlékét sikerült összegyűjtenünk. Ezek között 14-18. századi pénzérmék, kályhacsempék és használati edények töredékei, a mindennapi életéhez köthető tárgyak (üveg ablakszemek, bronzcsengő, gyűszű), valamint a város 1532-es ostromához köthető emlékek egyaránt vannak… a késő középkori korsók, kancsók, poharak és mécsesek töredékei egy borkimérés használati tárgyai lehettek. Az ásatás legkiemelkedőbb tárgya a belvárosi temető egyik sírjából került elő….” A 16. századi fejfedőt díszítő rezgőtű finom kidolgozású, virágmotívumos, egyedi darab.
Ellátogattam a város felett magasodó Kálvária templomhoz. Az odafelé vezető erdei út mentén található a Koronaőrző bunker, ami 1945 márciusában tíz napig rejtette a menekített koronánkat. Az ösvény keresztút stációi melletti fák sokat tudnának mesélni, szemmel láthatóan régóta figyelik a zarándokokat, kirándulókat.
Kapaszkodó a Kálvária templom felé
Fotó: Csermák Judit
Kőszeg büszke lehet múltjára, s ápolja is azt. A Félhold és Telihold Ostromnapokon eljátsszák az 1532. évi ostromot. Bolthajtásos szállásunk udvarán a várostrom játékok eszközei – ágyúcső, szekérkerék – árválkodtak. A rendezvénysorozat kezdetén a helyi tűzoltó parancsnok volt a török vezér, Jurisics Miklóst pedig az az idegenvezető alakította, aki, láttuk egy csoportot igen lelkiismeretesen vezetett végig a városon. Kőszeg büszke lehet jelenére is. A több helyen kihelyezett becsületkasszák a bizalomról vallanak. Jó volt látni, hogy a ragyogó napsütéses napokon milyen sok turista kereste fel a nevezetességeket, ejtőzött a Főtér kávézóiban. Az Arany Strucc szálloda névadó állata is elégedetten fürdőzött a napsugarakban. Chernel Kálmán 1877-ben így írt: „A fennállók között az „arany strucz”-hoz címzett szálloda az egyetlen, hol az utas igényeinek megfelelő kényelemben részesülhet”. Ma már válogathat az ide utazó, igényes szálláshelyek várják a vendégeket.

Az Őrség Magyarország talán leginkább érintetlen vidéke. Az Őrség tájait járva az odalátogatót megfogja a máig megmaradt gazdag néprajzi, történelmi örökség. Háromrészes sorozatunk második részében Szalafőre és a környező falvakba látogattunk.

Az Őrség lakói nehezen élték meg a XX. század kataklizmáit, de a hagyományok részben ma is élnek. Az Őrség tájain barangolva ezúttal Magyarszombatfára, a fazekasság központjába, s az ősi veleméri templomhoz kalauzolom el az olvasót.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
szóljon hozzá!