
Az Amazon webáruház egyre nagyobb üzletet bonyolít túlélőcsomagok forgalmazaásából
Fotó: Amazon.com
Hetvenkét órás túlélőcsomagot ajánlanak Európa lakosainak, Németországban bunkerkereső app segíti a lakosságot, Hollandia pedig a hidegháborús mentalitás felélesztését sürgeti, tájékoztat a V4 hírügynökség. Az Európai Bizottság 17 milliárd eurót kíván befektetni a katonai mobilitásba.
2025. augusztus 11., 18:082025. augusztus 11., 18:08
Az EU közlekedési biztosa, Apostolos Tzitzikostas kijelentette, hogy Európa útjai, hídjai és vasútjai alkalmatlanok a tankok, katonák és katonai felszerelések gyors kontinens-szerte történő szállítására egy esetleges európai–orosz háború esetén. Az uniós biztos a Financial Timesnak elmondta, hogy ha a NATO tankjait be kellene hívni Moszkva EU keleti határán történő inváziójára, azok alagutakban ragadnának, hidak omlanának össze, és a határprotokollok is akadályoznák őket.
„Vannak régi hídjaink, amelyeket fel kell újítani. Vannak keskeny hídjaink, amelyeket ki kell szélesíteni, és vannak hídjaink, amelyeket meg kell építeni” – mondta Tzitzikostas. A görög biztos szerint lehetetlen megvédeni a kontinenst, ha az európai hadseregek nem tudnak gyorsan mozogni. Szerinte a mai valóság az, hogy ,,ha katonai felszerelést és csapatokat akarunk Nyugat-Európából Kelet-Európába mozgatni, az hetekig, sőt egyes esetekben hónapokig is eltarthat.”
Mark Rutte, a NATO főtitkára júniusban figyelmeztette a szövetséges tagokat, hogy Oroszország 2030-ig támadást indíthat valamelyik tagállama ellen. Az Európai Bizottság a blokk 2028-34-es költségvetésére vonatkozó javaslatában jelezte, hogy 17 milliárd eurót kíván befektetni a katonai mobilitásba. Tzitzikostas elmondta, hogy a katonai mobilitási terv kiegészítené a NATO-szövetségesek azon döntését, hogy védelmi kiadásaikat a GDP 5%-ára emelik, amelynek 1,5%-át a biztonsági és védelmi infrastruktúrára fordítják. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy felkészületlenek vagy függőek legyünk” – mondta Tzitzikostas.
Bár a védelmi kiadások növelése, az erős hadseregek építési nyilvánvalóan fontos és kiemelt cél,
Sokkal inkább egy kommunikációs stratégia része annak ellenére, hogy a szakértők nagy része egyetért abban, hogy Oroszország nem akarja megtámadni a Európát, így a NATO-t, írja a V4 hírügynökség.
A legtöbb cseh nincs felkészülve a vészhelyzetekre, hiányoznak az alapvető ellátmányok – mondta Vít Rakusan cseh belügyminiszter a napokban, amikor bemutatta az új vészhelyzeti felkészültségi útmutatót. „Tudjuk, hogy a lakosság 73 százaléka nem készül fel válsághelyzetekre. Nincsen készenlétben semmilyen vészhelyzeti ellátmányuk vagy egyéb alapvető szükségleti cikkük” – fogalmazott. Az adatok a cseh belügyminisztérium megbízásából készült közvélemény-kutatásból származnak. Míg a polgárok 97 százaléka bízik a tűzoltókban, 76 százaléka a rendőrségben, 74 százaléka pedig a hadseregben, hogy a vészhelyzetek esetén segítséget nyújtanak, sokan azt is szeretnék tudni, hogyan gondoskodjanak magukról – derült ki a tanulmányból.
Ez az EU 2025 márciusától indult Felkészültségi Unió stratégiáját követi, amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy legalább 72 órán át támogassák az önellátást. A cseh kezdeményezés olyan északi országokból is merít ihletet, mint Svédország és Finnország, ahol hasonló irányelveket biztosítanak a háztartásoknak.
Európa-szerte egyre több országban készítik fel háborús vagy más vészhelyzetekre a lakosságot, hangsúlyozva a polgárok önellátásának fontosságát legalább 72 órán át – derül ki a kormányzati kezdeményezésekből.
Finnországban már tavaly novemberben frissítették az online útmutatókat incidensek kezelésére, beleértve az áramkimaradások elleni felkészülést, míg Svédország millióknak küldött füzetet túlélési tanácsokkal.
Németországban bunkerkereső app segíti a lakosságot, Hollandia pedig a hidegháborús mentalitás felélesztését sürgeti.
David van Weel holland igazságügyi és biztonsági miniszter márciusban arról beszélt, hogy
„Akkoriban tudtuk, mit kell tennünk abban a pillanatban, amikor megszólal a riadó” – nyilatkozta a helyi De Telegraaf újságnak.
Csehországban a 72 órás kampány többnyelvű (angol és ukrán nyelvű) útmutatókat kínál áramszünetekre és egyéb katasztrófákra. Lengyelországban és Franciaországban márciusban indítottak háborús krízisútmutatókat és túlélőcsomag-ajánlásokat, Norvégia, Dánia pedig augusztusban frissítette tanácsait az orosz fenyegetés árnyékában. Belgiumban tavaly december óta javasolnak otthoni vészhelyzeti készleteket, akár gázmaszkokkal kiegészítve, írja a V4 hírügynökség.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
szóljon hozzá!