Túlélőcsomagok minden mennyiségben – Nem csitul a háborús pszichózis Európában

„Vannak régi hídjaink, amelyeket fel kell újítani. Vannak keskeny hídjaink, amelyeket ki kell szélesíteni, és vannak hídjaink, amelyeket meg kell építeni” – mondta Tzitzikostas. A görög biztos szerint lehetetlen megvédeni a kontinenst, ha az európai hadseregek nem tudnak gyorsan mozogni. Szerinte a mai valóság az, hogy ,,ha katonai felszerelést és csapatokat akarunk Nyugat-Európából Kelet-Európába mozgatni, az hetekig, sőt egyes esetekben hónapokig is eltarthat.”

Mark Rutte, a NATO főtitkára júniusban figyelmeztette a szövetséges tagokat, hogy Oroszország 2030-ig támadást indíthat valamelyik tagállama ellen. Az Európai Bizottság a blokk 2028-34-es költségvetésére vonatkozó javaslatában jelezte, hogy 17 milliárd eurót kíván befektetni a katonai mobilitásba. Tzitzikostas elmondta, hogy a katonai mobilitási terv kiegészítené a NATO-szövetségesek azon döntését, hogy védelmi kiadásaikat a GDP 5%-ára emelik, amelynek 1,5%-át a biztonsági és védelmi infrastruktúrára fordítják. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy felkészületlenek vagy függőek legyünk” – mondta Tzitzikostas.

Bár a védelmi kiadások növelése, az erős hadseregek építési nyilvánvalóan fontos és kiemelt cél,

Sokkal inkább egy kommunikációs stratégia része annak ellenére, hogy a szakértők nagy része egyetért abban, hogy Oroszország nem akarja megtámadni a Európát, így a NATO-t, írja a V4 hírügynökség.

Túlélőcsomag minden háztartásba!

A legtöbb cseh nincs felkészülve a vészhelyzetekre, hiányoznak az alapvető ellátmányok – mondta Vít Rakusan cseh belügyminiszter a napokban, amikor bemutatta az új vészhelyzeti felkészültségi útmutatót. „Tudjuk, hogy a lakosság 73 százaléka nem készül fel válsághelyzetekre. Nincsen készenlétben semmilyen vészhelyzeti ellátmányuk vagy egyéb alapvető szükségleti cikkük” – fogalmazott. Az adatok a cseh belügyminisztérium megbízásából készült közvélemény-kutatásból származnak. Míg a polgárok 97 százaléka bízik a tűzoltókban, 76 százaléka a rendőrségben, 74 százaléka pedig a hadseregben, hogy a vészhelyzetek esetén segítséget nyújtanak, sokan azt is szeretnék tudni, hogyan gondoskodjanak magukról – derült ki a tanulmányból.

Ez az EU 2025 márciusától indult Felkészültségi Unió stratégiáját követi, amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy legalább 72 órán át támogassák az önellátást. A cseh kezdeményezés olyan északi országokból is merít ihletet, mint Svédország és Finnország, ahol hasonló irányelveket biztosítanak a háztartásoknak.

Európa ajánlása a polgárok felkészítése

• Európa-szerte egyre több országban készítik fel háborús vagy más vészhelyzetekre a lakosságot, hangsúlyozva a polgárok önellátásának fontosságát legalább 72 órán át – derül ki a kormányzati kezdeményezésekből.

• Finnországban már tavaly novemberben frissítették az online útmutatókat incidensek kezelésére, beleértve az áramkimaradások elleni felkészülést, míg Svédország millióknak küldött füzetet túlélési tanácsokkal.

• Németországban bunkerkereső app segíti a lakosságot, Hollandia pedig a hidegháborús mentalitás felélesztését sürgeti.

David van Weel holland igazságügyi és biztonsági miniszter márciusban arról beszélt, hogy

„Akkoriban tudtuk, mit kell tennünk abban a pillanatban, amikor megszólal a riadó” – nyilatkozta a helyi De Telegraaf újságnak.

Csehországban a 72 órás kampány többnyelvű (angol és ukrán nyelvű) útmutatókat kínál áramszünetekre és egyéb katasztrófákra. Lengyelországban és Franciaországban márciusban indítottak háborús krízisútmutatókat és túlélőcsomag-ajánlásokat, Norvégia, Dánia pedig augusztusban frissítette tanácsait az orosz fenyegetés árnyékában. Belgiumban tavaly december óta javasolnak otthoni vészhelyzeti készleteket, akár gázmaszkokkal kiegészítve, írja a V4 hírügynökség.