
Migránsok Röszkén a magyar határnál: a jövő májusi európai parlamenti választásokon kemény harc várható a migrációt támogató és az azt ellenző erők között
Fotó: MTI
Az Európai Parlament 448 igen szavazattal, 197 ellenében és 48 tartózkodás mellett fogadta el a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést. A Judith Sargentini által összeállított értékelés szerint Magyarországon fennáll az uniós értékek súlyos sérülésének a veszélye. A jelentés hátteréről és lehetséges következményeiről Tőkés László európai parlamenti képviselővel beszélgettünk.
2018. szeptember 20., 20:282018. szeptember 20., 20:28
– Hogyan értékeli a Sargentini-jelentés kapcsán kibontakozó európai vitát?
– Teljes mértékben igaza van Orbán Viktor miniszterelnöknek abban, hogy itt már nem a demokráciáról és a jogállamiságról folyik a vita, hanem a migrációról. Ez húzódik meg a Sargentini-jelentés mögött is.
Ilyenképpen támadják most Orbán Viktort, aki az Európai Parlament baloldali liberális frakcióinak lett a céltáblája. A jog eszközét felhasználó, ideológiai köntösbe burkolt jelentést szavaztak meg Strasbourgban.
– Mennyire érződik az Európai Parlamentben, illetve az unió más intézményeiben, hogy nem szeretik a magyarokat? Létezik egy előítélet velünk szemben?
– Igen, egy meghökkentő általános európai magyarellenességről beszélhetünk. Nem tudom, hogy ez visszanyúlik-e a honfoglalás korába, minden esetre a jelenség végighúzódik európai történelmünkön. Az Európai Parlamentben gyűlöletbeszéd formájában lehettünk tanúi az újkori magyarellenességnek. Strasbourgban megdöbbentő volt látni a Sargentini-jelentés megszavazását követő örömujjongást, amikor talpon állva ovációval, tapssal üdvözölték győzelmüket a baloldaliak és a liberálisok.
Tőkés László: az Európai Parlamentben gyűlöletbeszéd formájában lehettünk tanúi az újkori magyarellenességnek
Fotó: Mohácsi László Árpád
– Az Európai Néppárt tagjai közül is sokan megszavazták a jelentést. Vajon mi az oka annak, hogy a magyar kormánypártot, a Fideszt az a pártszövetség hagyta cserben, amelynek tagja?
– Jómagam nem az ellenfél vagy az ellenség miatt vagyok elkeseredve, hanem az Európai Néppárt miatt. Miközben a parlamenti karéjban a jobbszárnyon ülő jobboldaliak ünnepelték Orbán Viktort, és a balszárnyon helyet foglaló baloldaliak hangosan szidalmazták, a középen ülő néppártosok meghasonlottságukban sunyítottak.
A Sargentini-jelentés legnagyobb veszélyét abban látom, hogy szétzilálja sorainkat, megosztja az európai politikát, megosztja a néppártot. Ilyen formán nem tudjuk hatékonyan felvenni a harcot sem a migrációval, sem a magyarellenességgel. Ezen a helyzeten kell változtatni, lehetőleg a jövő májusban sorra kerülő európai parlamenti választásokon.
– Nem túl nagy optimizmus abban bízni, hogy a jövő évi EP-választás gyökeresen átrendezheti az Európai Parlament sorait?
– Politikai célkitűzéseinkre gondolok, ez nem optimizmus vagy pesszimizmus kérdése.
Megítélésem szerint most kezdődik a tánc. Ez a jelentés nem valaminek a vége, hanem inkább valaminek a kezdete. Ezúttal is érvényes az a bibliai gondolat, hogy akik Istent szeretik, minden a javukra van, vagy más megfogalmazásban, a Jóisten a rosszból is kihozhatja a jót.
– Egy megalázóan elítélő jelentést a magyarság miként fordíthatná a javára?
– Induljunk ki abból, hogy a jelentés körüli vita olyan szintre hágott, amely már elérte Európa ingerküszöbét. Ez a történet a Magyarország ellen indított és a migráció védelmében folytatott bevándorláspárti politika harca az Európát védelmező magyar politika és szövetségeseinek küzdelme ellen. Jól mondja Fricz Tamás politológus, hogy most már az európai polgárokon a sor.
Sokan felismerték már, hogy a szavazási csalással megszerzett kétharmados EP-döntés tulajdonképpen arról szól, hogy a magyarországi szavazók kétharmados bizalmát élvező Orbán Viktor és a magyar kormány munkáját az európai balliberális elit akarja felülbírálni, illetve letaglózni. A mi közös feladatunk, hogy minden lehetséges eszközzel mozgósítsuk Európát a jövő májusi parlamenti választásokra.
– Lát-e esélyt olyan színezetű európai parlament megválasztására, amely hátat fordítana eddigi hibás politikájának?
– Nem vagyok annyira optimista. Ahogyan Magyarországon fáradhatatlan a gyurcsányista baloldali-liberális ellenzék, ugyanúgy a brüsszeli bürokratákként aposztrofált elitnek is hatalma, pénze, nagy tartalékai és háttérhatalmi támogatottsága van. Meggyőződésem szerint minden lehetőséget el fognak követni, hogy ezt az áttörést megakadályozzák, és újraválasztassák önmagukat. Törekvésükkel azonban szembe kell nézni, és
– Az Európai Parlamentben elfogadott Sargentini-jelentés következő állomása az Európai Tanács, amely a hetedik cikkelyről, azaz Magyarország szavazati jogának megvonásáról dönthet, ehhez viszont egyhangú támogatás kell. Itt mennyire számíthatunk szövetségesekre?
– Közismert, Lengyelország kormánya már bejelentette, hogy nem támogatja az Európai Tanácsban a kezdeményezést, így meg vagyok győződve, hogy nem fog átmenni. De ez nem változtat az alaphelyzeten. Aggodalomra adnak okot Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének az évértékelő beszédében tett javaslatai, amit több hozzászóló is támogatott. A felvetés lényege az, hogy az Európai Tanácsban konszenzus helyett új szabályokat kell létrehozni, ami bizonyos kérdésekben a többségi szavazással történő döntést biztosítaná. Törik a fejüket, hogyan lehetne fogást találni a renitens országokon, elsősorban Magyarországon és Lengyelországon. A múltheti évértékelő másik érdekessége az a javaslat, hogy az európai parlamenti választásokra valamiféle európai ügyészséget hozzanak létre, amely úgymond megakadályozná az amerikai választásokon feltételezett orosz beavatkozás európai forgatókönyvét.
– A Kárpát-medencei magyar ügyet mennyire árnyékolja be Magyarország mostani meghurcolása?
– Tény, hogy az Európai Parlament százszor többet foglalkozik az extrém kisebbségekkel – a migránsoktól kezdve egészen a deviáns nemi beállítottságú emberekig –, mint amennyire a hagyományos kisebbségek ügye, azaz saját, ötvenmillió állampolgára érdekli. A magyar külhoni képviselők joggal tették szóvá, hogy az Európai Bizottság elnöke nem tett említést a nemzeti kisebbségekről. Egyértelmű tehát, hogy a kisebbségi ügy még mindig elhanyagolt az Európai Unió vonalvezetésében, de ezt szintén úgy közelíteném meg, mint a választásokat. Nem az optimizmus vagy a pesszimizmus szintjén, hanem a politikai szándék alapján. Azt gondolom, jó irányba haladnak a dolgok, és jó irányba haladunk mi magunk is, amikor fokozott mértékben próbáljuk érvényesíteni a kisebbségi ügyet, beleértve a FUEN európai polgári kezdeményezését is. Jelenleg az asztalon van egy jelentéstervezet a kisebbségi minimumjogokról, és az utóbbi időben az Európa Tanács és az Európai Parlament is elfogadott ilyen dokumentumokat. Erősítenünk kell tehát ezen a téren.
Hozzászólás a magyarországi helyzetről szóló vitához
Tisztelettel és köszönettel üdvözlöm az Európai Parlamentben Orbán Viktor miniszterelnököt, és teljes támogatásomról biztosítom Magyarországért és Európáért vívott nemes küzdelmében.
Az álságos Sargentini-jelentés hazug vádiratából ez alkalommal csupán a cigányellenesség és az antiszemitizmus célzatos rágalmaira térek ki. Találóan állapítja meg Járóka Lívia EP-alelnök, hogy egyes pártok és képviselők a romákat használják fel arra, hogy a magyar kormányon üssenek. Weisz Péter hitközségi elnök is arra kéri a jelentés készítőit, hogy a szándékos megbélyegzés helyett vegyék figyelembe a magyarországi zsidóság hiteles véleményét.
Tiltakozom a magyarországi kollaboráns balliberális ellenzék és a nemzetközi Soros-lobbi áldemokratikus ellenséges hadjárata ellen. Magyarország élen jár az antiszemitizmus elleni harc, a cigányság védelme és a tényleges menekültek, illetve országaik megsegítése terén.
(Tőkés László EP-képviselő írásban benyújtott beszéde a Sargentini-jelentés strasbourgi vitájához)
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
szóljon hozzá!